MEGTÖRTÉNT! ITT VAN CSÁNYI DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BEISMERÉSE!

MEGTÖRTÉNT! ITT VAN CSÁNYI DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BEISMERÉSE!
loading...

MEGTÖRTÉNT! ITT VAN CSÁNYI DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BEISMERÉSE!


Az alábbi hír a Népszava weboldalán jelent meg, változtatás nélkül közreadjuk.

 

Csányi elismerte: hiba volt a devizahitelezés, a bankok is felelősek.

Csányi Sándor elismerte, a devizásokat úgy tájékoztattak a szerződésük kockázatairól, hogy az emberek többsége azt nem értette meg.



Messze nem volt kifizetődő a magyar bankrendszer tulajdonosának lenni, hiszen 1987 és 2018 között a tulajdonosok 4484 milliárd forintot kereshettek volna, ha tőkepiacon kamatoztatták volna a pénzüket – így panaszkodott Csányi Sándor a Magyar Bankszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett pénteki konferencián.

loading...

Az OTP elnök-vezérigazgatója feltehetően ezzel a kijelentésével azoknak üzent, akik a magyar bankrendszer tavalyi közel 700 milliárd forintos nyereségét kiemelkedőnek tartják. 

Azt is megtudtuk, hogy korántsem biztos, hogy érdemes a magyarországi pénzintézetekbe fektetni, ugyanis 2010 óta speciális adók címén 2400 milliárd forintot fizettek be a bankok a költségvetésbe, ezt azzal érdemes összevetni, hogy 2010-ben 2750 milliárd forint volt a bankszektor saját tőkéje. 

A kereskedelmi bankok sanyarú sorsa – Csányi Sándor olvasata szerint – már a rendszerváltás előtt megkezdődött, ugyanis az 1980-as évek végén számos rossz döntés nehezítette a hazai kétszintű bankrendszer kialakulását, majd az önállóvá vált, akkor még állami pénzintézetek gyorsan el is veszítették saját tőkéjüket.

Szükséges volt a bankkonszolidáció, de a bankár ugyanakkor igazságtalannak tartja, hogy a lakosság adóskonszolidációja nem történt meg.



Csányi Sándor – aki kijelentette, hogy "köztudomásúan mindig távol tartotta magát a politikától" – álláspontja szerint a gazdaságra káros hatással volt a kétszer 100 napos Medgyessy-program, amelyet  fiskális alkoholizmusnak nevezett, és szerinte ez volt az oka, hogy újra 8,9 százalékos lett a költségvetési hiány.

(Az OTP-vezérnek ezt a véleményét a közgazdászok jelentős része nem osztja!) Csányi Sándor ebből vezette le, hogy a költségvetést stabilizálni kellett, aminek az ára az lett, hogy a kormány megszüntette a lakáshitel-támogatást, és elindult a devizahitelezés.

Elismerte: abban az időben a hitelkamatok között jelentős különbség alakult ki, a svájci frank esetében  3,6 százalékos felárat alkalmaztak, miközben a forint alapkamata 2004. májusában 11,5 százalékon állt. 

A bankvezér megfogalmazása szerint ennek hatására az itthoni külföldi bankok erősen lobbiztak a devizahitelezés bevezetéséért.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az OTP egy darabig kivárt, s továbbra is csak forinthitelt kínált, de egy esztendő múltán mégis elkezdtek deviza alapon is hitelezni, aminek okát Csányi Sándor abban jelölte meg, hogy a bank egy év alatt piaci súlyának egyharmadát elveszítette, és csak így tudta felvenni a versenyt.

loading…


Ma már kritikusan tekint vissza erre az időszakra mert a devizahitelezés figyelmeztető volt a bankoknak, az adósoknak és a szabályozóknak is: a felügyeleti területen nem makrogazdasági szempontokat kell követni az ellenőrzőknek, hanem prudenciális (körültekintő, megelőző) alapon kell vizsgálniuk a pénzintézeteket. 

Az elnök-vezérigazgató lényegében elismerte, hogy a szerződést kötőknek nem adtak a devizahitelezés buktatóiról megfelelő tájékoztatást, amikor kijelentette: "nem szabad elhinnünk, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket", ezért a bankszövetség kiemelten fontos feladatának tartja, hogy a pénzügyi tudatosságot segítse, és már az iskolákban el kell kezdeni az alapismeretek oktatását. 

A devizahitelek forintosításáról úgy vélekedett, hogy  jó időben megtett lépés volt, ha kivártak volna, akkor a svájci frank árfolyamának további emelkedése további 700 milliárd forintba került volna.

Csányi Sándor ugyanakkor a devizahitelesek szerződései felülvizsgálatáról szót sem ejtett. Hasonlóképpen tett Patai Mihály is, aki a Magyar Bankszövetség elnöki posztjáról azért mond le, mert április 22-től az MNB alelnöke, a Monetáris Tanács tagja lesz.

Kijelentette:  a devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata kikerült a bankok mérlegéből. A frankhitelek forintosítását a bankszakember az elmúlt 10-15 év legfontosabb stratégiai lépésének nevezte. Azóta a bankszövetség tagjai között nincs olyan vita, amit ne tudnának megoldani – fűzte hozzá.

loading…


Read previous post:
Az árréssel és az adósra hárított árfolyamkockazattal is el kellett volna számoljon a Bank.
Az árréssel és az adósra hárított árfolyamkockazattal is el kellett volna számoljon a Bank.

Az árréssel és az adósra hárított árfolyamkockazattal is el kellett volna számoljon a Bank. Ti üldtétek - AKI TUD JÖJJÖN...

2019-MILYEN ESÉLYE VAN A DEVIZA KÁROSULTAKNAK? ITT A VÁLASZ!
2019-MILYEN ESÉLYE VAN A DEVIZA KÁROSULTAKNAK? ITT A VÁLASZ!

2019-MILYEN ESÉLYE VAN A DEVIZA KÁROSULTAKNAK? ITT A VÁLASZ! Két jogerős, Európai bírósági döntés is született a közelmúltban, amely a...

Close