MEGTÖRTÉNT! ITT VAN CSÁNYI DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BEISMERÉSE!

MEGTÖRTÉNT! ITT VAN CSÁNYI DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BEISMERÉSE!

MEGTÖRTÉNT! ITT VAN CSÁNYI DEVIZAHITELEKKEL KAPCSOLATOS BEISMERÉSE!

[good_old_share]


Az alábbi hír a Népszava weboldalán jelent meg, változtatás nélkül közreadjuk.

 

Csányi elismerte: hiba volt a devizahitelezés, a bankok is felelősek.

Csányi Sándor elismerte, a devizásokat úgy tájékoztattak a szerződésük kockázatairól, hogy az emberek többsége azt nem értette meg.



Messze nem volt kifizetődő a magyar bankrendszer tulajdonosának lenni, hiszen 1987 és 2018 között a tulajdonosok 4484 milliárd forintot kereshettek volna, ha tőkepiacon kamatoztatták volna a pénzüket – így panaszkodott Csányi Sándor a Magyar Bankszövetség megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezett pénteki konferencián.

Az OTP elnök-vezérigazgatója feltehetően ezzel a kijelentésével azoknak üzent, akik a magyar bankrendszer tavalyi közel 700 milliárd forintos nyereségét kiemelkedőnek tartják. 

Azt is megtudtuk, hogy korántsem biztos, hogy érdemes a magyarországi pénzintézetekbe fektetni, ugyanis 2010 óta speciális adók címén 2400 milliárd forintot fizettek be a bankok a költségvetésbe, ezt azzal érdemes összevetni, hogy 2010-ben 2750 milliárd forint volt a bankszektor saját tőkéje. 

A kereskedelmi bankok sanyarú sorsa – Csányi Sándor olvasata szerint – már a rendszerváltás előtt megkezdődött, ugyanis az 1980-as évek végén számos rossz döntés nehezítette a hazai kétszintű bankrendszer kialakulását, majd az önállóvá vált, akkor még állami pénzintézetek gyorsan el is veszítették saját tőkéjüket.

loading...

Szükséges volt a bankkonszolidáció, de a bankár ugyanakkor igazságtalannak tartja, hogy a lakosság adóskonszolidációja nem történt meg.



Csányi Sándor – aki kijelentette, hogy "köztudomásúan mindig távol tartotta magát a politikától" – álláspontja szerint a gazdaságra káros hatással volt a kétszer 100 napos Medgyessy-program, amelyet  fiskális alkoholizmusnak nevezett, és szerinte ez volt az oka, hogy újra 8,9 százalékos lett a költségvetési hiány.

(Az OTP-vezérnek ezt a véleményét a közgazdászok jelentős része nem osztja!) Csányi Sándor ebből vezette le, hogy a költségvetést stabilizálni kellett, aminek az ára az lett, hogy a kormány megszüntette a lakáshitel-támogatást, és elindult a devizahitelezés.

Elismerte: abban az időben a hitelkamatok között jelentős különbség alakult ki, a svájci frank esetében  3,6 százalékos felárat alkalmaztak, miközben a forint alapkamata 2004. májusában 11,5 százalékon állt. 

A bankvezér megfogalmazása szerint ennek hatására az itthoni külföldi bankok erősen lobbiztak a devizahitelezés bevezetéséért.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az OTP egy darabig kivárt, s továbbra is csak forinthitelt kínált, de egy esztendő múltán mégis elkezdtek deviza alapon is hitelezni, aminek okát Csányi Sándor abban jelölte meg, hogy a bank egy év alatt piaci súlyának egyharmadát elveszítette, és csak így tudta felvenni a versenyt.

loading…


Ma már kritikusan tekint vissza erre az időszakra mert a devizahitelezés figyelmeztető volt a bankoknak, az adósoknak és a szabályozóknak is: a felügyeleti területen nem makrogazdasági szempontokat kell követni az ellenőrzőknek, hanem prudenciális (körültekintő, megelőző) alapon kell vizsgálniuk a pénzintézeteket. 

Az elnök-vezérigazgató lényegében elismerte, hogy a szerződést kötőknek nem adtak a devizahitelezés buktatóiról megfelelő tájékoztatást, amikor kijelentette: "nem szabad elhinnünk, hogy az ügyfelek megértik a pénzügyi termékeket", ezért a bankszövetség kiemelten fontos feladatának tartja, hogy a pénzügyi tudatosságot segítse, és már az iskolákban el kell kezdeni az alapismeretek oktatását. 

A devizahitelek forintosításáról úgy vélekedett, hogy  jó időben megtett lépés volt, ha kivártak volna, akkor a svájci frank árfolyamának további emelkedése további 700 milliárd forintba került volna.

Csányi Sándor ugyanakkor a devizahitelesek szerződései felülvizsgálatáról szót sem ejtett. Hasonlóképpen tett Patai Mihály is, aki a Magyar Bankszövetség elnöki posztjáról azért mond le, mert április 22-től az MNB alelnöke, a Monetáris Tanács tagja lesz.

Kijelentette:  a devizahitelek kivezetésével a bankrendszer egyik legnagyobb kockázata kikerült a bankok mérlegéből. A frankhitelek forintosítását a bankszakember az elmúlt 10-15 év legfontosabb stratégiai lépésének nevezte. Azóta a bankszövetség tagjai között nincs olyan vita, amit ne tudnának megoldani – fűzte hozzá.

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM