DEVIZAHITELEK – KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK!

loading...

Forintosítás – “a mai napig nem történt meg a “deviza kölcsönök” törvényes elszámolása. Fogyasztóvédelem ennek ellenőrzését szabotálta. A Bank az elszámolásával nem csak a 2000. évi C tv. és 250/2000 Kormányrendelet előírásait szegte meg súlyosan, hanem az Elszámolási törvényt sem teljesítette. Egy devizakereskedés elszámolását nem lehet megfeleltetni a kölcsön elszámolásával.

A számviteli törvény a gazdasági események elszámolását szigorúan szabályozza. Megsértése gazdasági bűncselekmény. Bankok felelős vezetői büntetőjogi és kártérítési felelősséggel tartoznak.”

Email

Miniszterelnöki Hivatal, Dr Lázár János részére


erkeztetok@me.gov.hu

Petició

Európai Parlament, Judit Sargentini Képviselő Asszony

judit.sargentini@europarl.europa.eu

vizsgálat kérése

Magyar ENSZ Társaság, Nemzetközi Bíróság

menszt@menszt.hu

Feljelentés

 

Alulírott, a devizahitelezésnek nevezett bűncselekmény károsultja magyar és uniós állampolgárokként az alábbi petíciót nyújtok be Magyar Állam felé,

melyet egy úttal a Magyar Állam elleni feljelentésként megküldök az Európai Parlamentnek és a Nemzetközi Bíróságnak a Magyar Állam  bűnpártoló magatartásának  kivizsgálása céljából.

Petició

 

7 év tényfeltárás után semmi szükség a magyarázkodásra. A tényfeltáró anyagot eljuttattam a legfőbb ügyészségre, és a szakminisztériumokba is. 1 millió deviza alapú kölcsön ügylet okirati bizonyítéka decentralizáltan renelkezésünkre áll. A Magyar Állam nem mondhatja, hogy nincs tudomása az elkövetett bűncselekményekről.

Egymilliónál több okirati bizonyíték elegendő ok a magyar pénzügyi maffia szervezésében elkövetett gazdasági bűncselekmény kárvallottjainak pénzügyi és erkölcsi állami kárpótlására.

Az állam aktív bűnpártoló közreműködése nélkül nem követhették volna el magánjogi kereskedelmi bankok a deviza alapú kölcsönzésnek nevezett, de valójában rabló szerencsejátékként működő fosztogatást. A magánjogi kereskedelmi bankok a Magyar Állam segédletével a kölcsön jogviszonyból eredő követelés helyett bizonyítottan swap szerencsejáték fogadás alapján jogalap nélküli követelésekre hivatkozva fosztogatták ügyfeleiket, vállalkozókat, magánszemélyeket és az állami kincstárat is.

A szervezett gazdasági bűncselekménynek több ezer halálos áldozata van, családok százezrei hullottak szét és százezrek menekültek a hazájukból külföldre. Az okozott nem anyagi kár felbecsülhetetlen, az anyagi kár több százezer milliárd forint.

Azonnali Devizahiteles Kárpótlási Törvényt követelünk!

Követeljük

 

  • a magyar államtól a devizahitelezés néven elhíresült bűnszövetkezetben elkövetett bűncselekmény teljes mértékű feltárását,
  • a bűnelkövetők és a bűnsegédek név szerinti megnevezését és számonkérését,
  • a bűncselekmény elkövetőinek teljes vagyonelkobzását és a törvényeink szerinti  szankcionálását,
  • a magyar állam haladéktalanul, soron kívül alkossa meg a devizahitelezés bűncselekmény támogató együttműködése miatt okozott társadalmi károk megtérítése érdekében a deviza alapú hitelezés kárpótlási törvényét.

[emailpetition id=”1"]




A Magyar Állam 2017 december 31-ig alkossa meg a Kárpótlási törvényjavaslatot és vigye a parlament elé, továbbá tegye meg a szükséges intézkedéseket a teljes feltárásra, a felelősök előállítására és a bűnelkövető pénzintézetek vagyonának lefoglalására.

Amennyiben a Magyar Állam nem teszi meg a kellő intézkedéseket, úgy 2018.január 1-től a követelve az Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz való jogunkat, továbbá kártérítési igényünket nemzetközi bíróságon fogjuk érvényesíteni a Magyar Állammal szemben.

Indoklás

 

Magyarországon mára több mint 4000 halálos áldozata van az állami támogatással elkövetett banki terrornak.  Őket az állam nem védte meg a gazdasági bűnszervezettel szemben. Nem védte meg azokat a – számuk több százezerre tehető – családokat se, akiknek az egészségét, és lelkierejét, munkavégző képességét emésztette fel az állami segédlettel elkövetett banki rablás. Nem védte meg azokat a családokat se, akik a banki önkény elöl menekülve elhagyták az országot.

Az állam a bűncselekmény elkövetőin kívül senkit nem védett meg. Minden tevékenysége arra irányult, hogy legalizálja a bűncselekményt. Ezért a magyar állam kártérítési felelősséggel tartozik. Dolgozza ki és haladéktalanul hozzon törvényt az állami kárpótlásról és állítson fel fedhetetlen ügyészekből álló különleges nyomozó egységet, melynek feladata a bűncselekmény teljes feltárásra és a felelősök személyének megnevezésére.

Állami szabotálás, állampolgárok jogfosztása

Állami károkozás felelőssége

Magyar Nemzeti Bank

A MNB osztozott a bűncselekményből származó lopott milliárdokon. Maga is bűnelkövető.

Követeljük Dr. Matolcsy György MNB elnök azonnali felmentését és a vizsgálatok befejezéséig őrízetbe vételét, és vagyonának zárolását.

Fogyasztóvédelem felhívásra sem volt hajlandó vizsgálatot folytatni a kereskedelmi bankoknál a deviza alapú kölcsönök jogszabályoknak megfelelő egyenleg-nyilvántartás ellenőrzése témában.  Magyar Nemzeti Bank Fogyasztóvédelme látszat szervezet, amely megtagadja az érdemi fogyasztóvédelem ellátását.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot, vizsgálja meg és állapítssa  meg a Magyar Nemzeti Bank és felelős vezetőinek büntetőjogi és kártérítési felelősségét a magyarországi deviza alapú kölcsönzés elnevezésű szervezett bűncselekményben való támogatló részvétel alapján.

Fogyasztóvédelem szabotálása

A Pénzügyi Békéltető Testület döntéshozói testületei nyíltan szabotálják a hatályos magyar törvényeket. Pénzügyi vita esetén ténylegesen nem vizsgálják meg a bank jogsértő elszámolásait. Szándékosan félremagyarázzák a pénzügyi fogalmakat, és ellehetetlenítik a laikus ügyfél jogérvényesítését.  Ezt tapasztalatból állítom mivel számtalan esetben, mint megbízott adósi képviselő kellően érthető magyarázattal tártam a PBT testületei elé a bankok teljesítésében fellelhető jogszabálysértéseket, melyek az elszámolás hibáira mutattak rá. Hangsúlyozom, hogy nem a 2014-es DH törvények elszámolásával kapcsolatos elszámolási hibákról van szó, hanem a Számviteli törvény megsértéséről, egyenleghamisításról.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot

vizsgálja meg és állapítsa meg a Magyar Nemzeti Bank és felelős vezetőinek büntetőjogi és kártérítési  felelősségét a magyarországi deviza alapú kölcsönzés elnevezésű szervezett bűncselekményben való támogatló részvétel alapján.

Közjegyzők a bankok kiszolgálása érdekében szabotálják a hatályos törvényeket

9000/1946 évi ME rendeletet figyelmen kívül hagyva tömegesen állítottak ki közjegyzői okiratot hamis értékre.  A kölcsön – a deviza alapú kölcsön is – pénzértékre szóló megállapodás.  Kölcsön jogviszony esetén a pénzértéket a 9000/1946 ME rendelet 11.§  alapján forint pénznemben kell meghatározni minden közjegyzői okiratban.

A 2000 évi C. törvény 60.§ alapján is kötelező a forintérték meghatározása. A közjegyzőknek nem csak a közjegyzői törvényt kell betartaniük, hanem minden hatályos jogszabályt. A devizalapú kölcsönök közjegyzői okiratában egyértelműen meg kellett volna jelölniük a kölcsönértéket forintban. Ehelyett a főbűnös bank által előre megírt szöveggel készítették el a törvénysértő okiratokat. Ezért az együttműködésért összességében milliárdos nagyságrendú közjegyzői díjakat szedtek be, melyet szintén a kárvallottakkal fizettettek meg.

A közjegyzők az államot képviselik. Amiért ezt a bűnsegédletet az állam elnézte, sőt a jogérvényesítés ellehetetlenítésével – pl. peresítés esetén irreálisan magas illeték kirovása – támogatta kárpótlással tartozik.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot



vizsgálja meg és állapítsa meg a magyarországi deviza alapú kölcsönök közjegyzői okiratát hamis értékre – nyitott devizaösszeg – kiállító közjegyzők büntetőjogi és kártérítési felelősségét a szervezett bűncselekményben való támogatló részvételük alapján.

Földhivatalok bűnsegéd együttműködése

A Földhivatalokban a deviza alapú kölcsönök jelzálog bejegyzése magyar forinttól eltérő pénznemben törvénysértő.  A kölcsön jogviszony alapján történt érték nélkül megjelölt nyitott devizapozíció zálogjogként való bejegyzése sérti a 9000/1946 évi ME rendlet 11.§-át, a 2000. évi C tv. 60. §-át.

A földhivataloknak nem csak az Inytv.-t kell betartani, hanem az összes hatályos jogszabályt. 

Az Inytv. a zálogbejegyzés pénznemében választási lehetőséget biztosít, de mivel kölcsön jogviszony esetében más jogszabályok nem engedik meg a választást még más pénznemben való nyilvántartás esetén sem, így az Inytv. biztosította választási lehetőség kölcsön jogviszony esetén nem valós.

A földhivatalok akkor jártak volna el jogszabályoknak megfelelően, ha a zálogjog bejegyzést nyitott devizapozícióra visszautasították volna, vagy hiánypótlást kértek volna a kölcsönérték forint pénznemben való megjelölésére.  Ezt nem tették. Még akkor sem, amikor erre a jogsértésre felhívtam a figyelmüket.

Állami hatóságként saját hatáskörben kellett volna javítaniuk az adós ügyfél kárára elkövetett jogsértést. Így viszont a földhivatalokon keresztül az állam támogató együttműködését élvezte, élvezi mai napig a főbűnös pénzintézet.

Ezért a bűncselekmény támogató magatartásáért az állam kárpótlással tartozik az kárvallott adósok felé.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot

vizsgálja meg és állapítsa meg a magyarországi deviza alapú kölcsönök földhivatali jelzálog bejegyzését hamis értékre – nyitott devizaösszeg – kiállító földhivatalok felelős vezetőinek büntetőjogi és kártérítési felelősségét a szervezett bűncselekményben való támogatló részvételük alapján.

Ügyészségek bűnsegédlete

A nyomozó hatóságok évek óta megtagadják a devizahitelezéssel elkövetett különösen nagy társadalmi károkat okozó bűncselekmény feltárását. Ez ügyben tett feljelentéseket vizsgálat nélkül utasítják el még ma is.

Olyan esetekben is elutasítják a vizsgálatot, amikor okirati bizonyítékkal van alátámasztva a bűncselekmény elkövetése. Ezzel az ügyészségek szabotálják az adósok Alaptörvényben biztosított tisztességes eljáráshoz való állampolgári jogait. Továbbá szabotálják a hatályos magyar törvények  – Ptk, Hpt, Sztv, 250/2000 Korm.r. 9000/1946 ME r. – megsértésének feltárását, a bűnelkövetők számonkérését.

2014-es DH törvények kötelezővé tették a pénzintézetek számára az elszámolásának részletező kimutatását kiadni adósok részére. Ezek az elszámolások minden kölcsönhöz nálunk vannak, és egyértelmű terhelő bizonyítéka annak, hogy a pénzintézetek  nem a kölcsön jogviszony alapján számolták a tartozás összegét ügyfeleik felé, jogalap nélkül felszámított összegeket követeltek, és jogalap nélkül felszámított követelések alapján lehetetlenítettek el vállalkozásokat, családokat.

Az állam felelőssége az ügyészségek szabotáló magatartása, így az állam kárpótlással tartozik.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot

vizsgálja meg és állapítsa meg a magyarországi deviza alapú kölcsönök elnevezésű szervezett bűncselekmény feltárását megtagadó legfőbb ügyészség felelős vezetőinek büntetőjogi és kártérítési felelősségét a szervezett bűncselekményben való támogatló részvételük alapján.

Bíróságok jogfosztó magatartása

Az állam a magas illeték kiszabásával eleve ellehetetleníti, hogy az állampolgárok a jogaik orvoslására polgári bírósághoz fordulhassanak. Azok, akik a magas illetékek ellenére kiálltak igazukért és bírói döntés reményében perre mentek a pénzintézettel, megtapasztalták, hogy a bírók nem a jogszabályok alapján hozzák meg a döntéseiket, hanem felsőbb elvárásnak eleget téve.

A bírók szabad mérlegelését a kúria jogegységi határozatokkal befolyásolja, mely jogegységi határozatok egy sor hatályos törvényt figyelmen kívül hagyva fogalmazódtak meg. Mivel a jogrendszer komplexitásából kiemelve magyaráz néhány momentumot, így félrevezető iránymutatásokat ad a bíróknak.

A bíróságok is állami szervként működnek, így az állam kárpótlási felelősséggel tartozik, ha annak olyan vezetősége van, amely egy bűnszövetkezetet támogat.

Köztudomású, hogy a kúria vezetői a Bankszövetség irányítása alatt áll.  Pl. Dr Wellman György levélben kért bocsánatot magánjogi Bankszövetségtől, amiért a bankoknak kedvezőtlen határozatot mert hozni egy bíró.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot

vizsgálja meg és állapítsa meg a magyarországi deviza alapú kölcsönök elnevezésű szervezett bűncselekményben kezdeményezett polgári peres eljárások ellehetetlenítésében való aktív közreműködése alapján a Kúria felelős vezetőinek büntetőjogi és kártérítési felelősségét.

Állapítsa meg a Magyar Állam kártérítési felelősségét a magára hagyott banki károsultakkal szemben.

A gazdasági bűncselekmény leírása

Számviteli egyenlegcsalás

Számviteli törvény megsértése deviza alapú kölcsön számítása során.

2015-ben az Elszámolási törvény kényszere alatt Pénzintézeteknek Adós kérésére kötelezően  meg kellett küldeni az önmaga elleni terhelő bizonyítékot, amit „Elszámoló levélnek” és „Részletes elszámolásnak” nevezett, de a kölcsön jogviszonyhoz elszámolásilag nincs köze, hiába adták azt a címet neki, hogy kölcsönelstzámolás.

Az elszámolást nem az elnevezése, hanem a tartalma alapján kell megítélni. Ezen két okirat a bizonyítéka annak, hogy pénzintézetek nem a kölcsön jogviszony alapján számoltak el ügyfeleik felé, és nem a kölcsön jogviszony alapján kreáltak követeléseket.

Az általuk megküldött „Elszámoló levél” és „Részletes elszámolás” nem a jogszabályoknak megfelelő kölcsön számításait tartalmazza, hanem egy egészen más pénzügyi művelet elszámolását. Ellenőrzés alapján megállapítható, hogy bankok és pénzintézetek által megküldött elszámolás egyértelműen és vitathatatlanul Forex trade devizapáros spekuláció elszámolása. A forintosításkor nem a kölcsön egyenlegét váltották forintra, hanem a nyitott devizapozíciót zárták.

Nem a kölcsön jogszabályok által szabályozott egyenlegének forintosítása történt meg, hanem a Swap árfolyam-spekuláció kölcsönösítése, forintra zárása.

A feltárt elszámolási hiba nem tartozik a DH1, DH2 törvény hatálya alá, mivel nem az abban szabályozott részkérdések hibáira mutatok rá, hanem a bankok és pénzintézetek elszámolásának alapvető törvénytelenségére, amely mind a DH törvények előtt, mind az után fennáll.




A forintosítás a bankok további törvénysértése miatt nem érte el a célját.

Bankok a futamidő alatt szándékosan nem vezették a devizaalapú kölcsönhöz a Számviteli törvény által előírt nyilvántartást sem forintban, sem devizában, annak ellenére, hogy a törvény kötelezi mindkettőre.

A kölcsön nyilvántartásának hiányából eredő hiányzó számítási alap (egyenleg), lehetetlenné teszi a jogszabálykövető tartozásszámítást. A nyilvántartás vezetésének hiánya miatt a kölcsönnek nincs egyenlege, mely a valós fennálló tartozást mutatná.

Bank a kölcsön egyenlege helyett egy nyitott devizakereskedési pozicióból határozta meg a tartozás összegét, mely eljárást a Számviteli törvény határozottan tilt.

A tartozás meghatározásának jogszabálykerülő módja számszaki anomáliáiákat is okozott.

Minden szerződő félnek joga van ellenőrízni, hogy másik szerződő fél teljesítése jogszerű-e. A bankok és pénzintézetek teljesítését a devizaalapú kölcsönök vonatkozásában leellenőrztük. A törvénysértés egértelműen megállapítható és bizonyított.

Hogyan szabályozzák a hatályos törvények a devizakölcsön elszámolását?

Magyarországon minden vállalkozás gazdasági eseményeinek elszámolását a

2000. évi C törvény szabályozza.

A Számviteli törvény minden elszámolás fundamentuma.

Minden egyéb kölcsönt szabályozó törvény, kormányrendelet és MNB rendelet csak ezzel összefüggésben értelmezhető. Az ellentétes értelmezés törvénysértéshez vezet.

Magyarországon minden gazdasági esemény elszámolási fundamentuma a 2000. évi C törvény. Minden ezt követő Kormányrendelet, Hpt, Ptk, DH1, DH2 jogszabály és MNB rendelet csak a Számviteli törvénnyel összhangban értelmezhető. A Számviteli törvény rendelkezéseivel ellentétes értelmezés törvénysértéshez vezet.

Amennyiben részletesen megvizsgáljuk a Számviteli törvény kölcsönre vonatkozó minősítési és értékelési szabályait, világosak és egyértelműek lesznek a Hpt. és Ptk. kölcsönt szabályozó rendelkezései is. Nem hiába kerülik a Bankok a Sztv., Hpt., Ptk. egymást támogató összefüggéseinek megvilágítását.

a 250/2000 évi Kormányrendelet (XII.24.)

1.§  A hitelintézet és pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt pénzügyi intézmény) a Tv előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

250/2000 Kormányrendelet 9.§ rendelkezik.

„(19) A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is !!! (a forint mellett) nyilván kell tartani és az értékelés szempontjábólúgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.

Tehát amiben nincs eltérés (szigorítás) azt a Tv. szerint kell alkalmazni. A Kormányrendelet nem ad kibúvót a pénzügyi instrumentumok valós értéken történő nyilvántartás szempontjából történő pénzügyi minősítése és értékelése alól.

A minősített és Tv. rendelkezései alapján értékelt eszközök nyilvántartásáról és forintra váltásáról rendelkezik. A devizaalapú kölcsönöket a nyilvántartási effektivitásnak megfelelően devizában is !!! nyilván kell tartani, és a Tv. szerint vezetet nyilvántartás egyenlegéből származtatott tartozást kell forintra váltani.

A kölcsön jogviszonyból származó követelés forint és devizia-nyilvántarásának értéke szinkronban kell álljon.

az 1996. évi CXII. törvény (Hpt)

loading…


243. § E törvény -a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, …………jogszabályaival összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.”

A Bankok tisztességtelensége miatt született 2014-es törvényi rendelkezések sem értelmezhetők önmagukban, mivel azok csak egy részprobléma kiküszöbölésére születtek. Megjegyzem teljesen feleslegesen, mert olyan kérdéseket szabályoz, ami már amúgy is szabályozott. Duplikál.

Ez a tény is azt mutatja, hogy a Bankszövetség el akarja terelni a Bíróságok, de még a jogalkotó figyelmét is a 2000. évi C. törvényről, hiszen látható, sőt bizonyítható, hogy a DH törvények az ő sugallatukra jöttek létre. (2014. November 9-I paktum a kormány és a Bankszövetség között, az Adós szerződő fél kizárásával.) 

A 2014. évi XXXVIII. törvény, a 2014 évi XL. törvény, a 42/2014 MNB rendelet és az 54/2014 MNB rendelet sem értelmezhető helyesen a minden elszámolás alapjául szolgáló Számviteli törvény nélkül.

Bankokminden igyekezete arra irányul, hogy ezeken feleslegesen megszűlt jogszabályokat elszakítsák a törvényi alaptól. Az alaptól elszakítva azonban félrevezető és téves következtetések levonására alkalmasak.

Magyarországon 2000. évben a gazdálkodók számára megnyílt a lehetőség arra, hogy üzleti megállapodásaikat külföldi devizában, vagy deviza alapon kössék meg. Ugyanakkor 2000. évben a devizában vagy deviza alapon történő elszámolások mikéntjére is szigorú törvényi szabályozás jött létre.

A devizakölcsönök igazi forintosítási törvénye a szerződéskötés idején és ma is hatályos 2000. évi C. törvény.

Az Elszámolási törvény csak ezzel összhangban érthető meg. Az elszámolási törvény nem rendelkezik a kölcsön nyilvántartásának módjáról, minősítéséről és értékeléséről. Csak a kölcsönegyenleg forintosításáról rendelkezik. Ehhez azonban kell a kölcsönegyenleg, amely nyilvántartásáról, minősítésétől és értékeléséről a Számviteli törvény rendelkezik.

Egyik jogszabály sem értelmezhető teljes egészében, ha a fundamentumként szolgáló Számviteli törvényt figyelmen kívül hagyjuk.

A bankok részletes elszámolása bizonyítja – minden banknál és pénzintézetnél azonos módon, tehát minden devizaalapú kölcsönszerződésnél -, hogy a bankok és pénzintézetek a teljesítés során megszegték a devizaalapú kölcsönszerződéseket. A szerződésszegéssel jogalap nélküli követeléseket kreáltak, s erre alapozva lehetetlenítettek el és lehetetlenítenek el ma is vállalkozásokat és családokat.

Devizaelszámolások szabályai kölcsön jogviszony alapján

Magyarországon 2000. évben a gazdálkodók számára megnyílt a lehetőség arra, hogy üzleti megállapodásaikat külföldi devizában, vagy deviza alapon kössék meg. Ugyanakkor 2000. évben a devizában vagy deviza alapon történő elszámolások mikéntjére is szigorú törvényi szabályozás jött létre.

A devizakölcsönök igazi forintosítási törvénye a szerződéskötés idején és ma is hatályos 2000. évi C. törvény.

Amennyiben a devizakölcsön egyenleg-nyilvántartása a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, úgy a forintosítás piaci árfolyamon sem okozott volna társadalmi méretű problémát.

1.

Magyarországon vagyunk. A kölcsönöket magyar emberek Magyarország területén működő kereskedelmi magántársaságoktól vették igénybe. Magyarország hivatalos fizetőeszköze a forint.

A kölcsön jogviszonyból eredő deviza alapú követelését pénzintézeteknek  forintban és devizában iskötelező nyilvántartani. Ma már tudjuk, hogy a bankok egyáltalán nem vezettek a kölcsönökhöz nyilvántartást, mert ők nem is kölcsönként kezelték a kölcsön jogviszonyból eredő tartozást.

„2000. évi C. tv. 20.§ (1) Az éves beszámolót e törvényben meghatározott szerkezetben és legalább az előírt tagolásban, az 1-3.számú mellékletben előírt tételeket a megadott sorrendben, a tételek továbbtagolásának, illetve összevonásának szabályai figyelembevételével, bizonylatokkal alátámasztott, szabályszerűen vezetett kettős könyvvitel adatai alapján, világos és áttekinthető formában, magyar nyelven kell elkészíteni.

(2)Az éves beszámolóban az adatokat – a (3)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel – ezer forintban kell megadni. Amennyiben a vállalkozó éves beszámolója mérlegének mérlegfőösszege meghaladja a száz milliárd forintot, akkor az adatokat millió forintban kell megadni.”

2.

loading…


A Számviteli törvény kötelezi a gazdálkodót arra, hogy minősítse és értékelje a pénzügyi instrumentumait aszerint, hogy valós értéken vagy rögzített értéken kell nyilvántartania. Bizonyos esetekben nem enged szabad kezet a minősítés és az értékelés szempontjából. A kölcsön minősítését és értékelését szigorúan szabályozza választási lehetőséget nem enged.

A kölcsön jogviszony egy pénzértékre szóló megállapodás, de a teljesedéséhez pénzeszközre van szükség. A teljesedéshez felhasznált pénzeszköz értéke nem válhat el attól az értéktől amiről a kötelem szól, ezért a Számviteli törvény kötelezi ezen pénzeszközök minősítését és értékelését.

Magából a kötelmi viszonyból is következik, hogy a pénzértékre szóló megállapodás egy rögzített érték, mely a teljesítés során a pénzösszeg meghatározását teszi szükségessé.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Dinamikus számítási elem jelenléte folyamatos újra meghatározást tesz szükségessé. Ám a Sztv. nem hagy kétséget és tévedési lehetőséget, nem enged vitaalapot afelől, hogy a kölcsön egyenlegét nyilván kell tartani, minősíteni és értékelni.

Tehát az

  • első lépés a minősítés,
  • második lépés a jogszabályi előírás szerintiértékelés.

Az első és legfontosabb az, hogya vállalkozásnak a pénzügyi instrumentumait minősítenie kell aszerint, hogy kereskedési célú vagy nem kereskedési célú.

A minősítésnek meg kell történnie függetlenül a pénzügyi instrumentum megjelenési formájától, pénznemétől vagy a kötelmen belüli más effektivitási megállapodástól.

Sem fizetés pénznemére vonatkozó, sem a nyilvántartás pénznemére vonatkozó szerződéses megállapodás nem menti fel Pénzintézetet ez irányú kötelezettsége alól.

A minősítést a 2000. évi C tv. 59/A §-a kötelezővé teszi.

A minősítést Bank úgy végezte el, hogy a kihelyezni szánt forintmennyiséget „a.) kereskedelmi célú pénzügyi eszközzé” minősítette, „d.) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések.” helyett.

Későbbiekben látni fogjuk ennek okát is. Ez a kis melléminősítés tette lehetővé a gazdasági csalás elkövetését.

59/A. § (1) A kettős könyvvitelt vezető vállalkozó – a számviteli politikájában rögzített döntése szerint – a pénzügyi instrumentumok (6)-(7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével meghatározott körére alkalmazhatja az e §-ban, valamint az 59/B-59/F. §-okban előírt valós értéken történő értékelés szabályait.

(4) A valós értéken történő értékelés alkalmazása szempontjából a fedezeti célú ügylet részét nem képező pénzügyi eszközöket – a törvény egyéb előírásai szerinti befektetett pénzügyi eszközzé vagy forgóeszközzé történő minősítés érintése nélkül – a következők szerint kell besorolni:

a) kereskedési célú pénzügyi eszközök,

b) értékesíthető pénzügyi eszközök,

c) lejáratig tartott pénzügyi eszközök,

d) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelések.

(6)A pénzügyi instrumentumok bekerülésekor – a könyvekbe bekerülési (beszerzési) értéken történő felvételt követően -, valamint a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelésekor a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével a bekerülés időpontjában érvényes, illetve mérlegfordulónapi értékelés esetén a mérleg fordulónapján érvényes

loading…


a) valós értéken vagy belső értéken kell értékelni a kereskedési célú és a fedezeti célú származékos ügyleteket,

b) valós értéken kell értékelni a származékos ügyletnek nem minősülő kereskedési célú pénzügyi instrumentumokat,

c) valós értéken lehet értékelni az értékesíthető pénzügyi eszközöket.

A pénzügyi instrumentumok valós értékükön csak akkor értékelhetők, ha azok valós értéke megbízható módon meghatározható.

(7) Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés:

a) a lejáratig tartott pénzügyi eszközre,

b) a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésre,

(8) A (7) bekezdésben meghatározott pénzügyi instrumentumokat a törlesztésekkel és az értékvesztéssel csökkentett, visszaírással növelt bekerülési (beszerzési) értéken, illetve a szerződés szerinti értéken kell kimutatni, a törvény általános (bekerülési érték szerinti) értékelési előírásainak figyelembevételével.

 

(9) Nem minősíthető kereskedési célúvá vagy értékesíthetővé a gazdálkodó által keletkeztetett kölcsön- és más követelésekből a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés, a biztosítási szerződésekből eredő követelés, valamint a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni követelés.

60. § (1) A valutapénztárba bekerülő valutakészletet, a devizaszámlára kerülő devizát, a külföldi pénzértékre szóló követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget a bekerülés napjára, illetve a szerződés szerinti teljesítés napjára vonatkozó – a (4)-(6) bekezdés szerinti – devizaárfolyamon átszámított forintértéken kell a könyvviteli nyilvántartásba felvenni, kivéve a forintért vásárolt valutát, devizát, amelyet a fizetett összegben kell felvenni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.

[e[emailpetition id=”1"]/p>

Fent idézet jogszabályok tükrében Bank a kölcsön jogviszonyból keletkező követelését nem minősítheti kereskedelmi célú pénzügyi eszközzé függetlenül attól, hogy van vagy nincs nyilvántartás effektivitási, van vagy nincs teljesítésre pénznembeni effektivitási megállapodás a szerződésben.

A szerződött kölcsön jogviszonyt nem változtatja meg semmilyen effektivitási kikötés.

A szerződött jogviszony vagy kölcsön, vagy kereskedési célú. Összevonni nem lehet, tilos.

Miért?

Ennek egyszerű a közgazdasági és jogi magyarázata. Ugyanazt a dolgot ugyanazon időben, ugyannak a személynek nem lehet egyszerre kölcsön is adni, és el is adni.

Nem lehet a kölcsön ideje alatt szedni a kölcsönzés szolgáltatási díját, és egyúttal amikor a kölcsön adott dolgot kölcsönbe adó visszakapja, még a vételi árat is követelni.

Másik oka az, hogy a kölcsönadott dolog kölcsönzéskor meglévő eszköz. Vele szemben további beszerzési költségek nem számolhatók el. Ha Alperes prudenciális működése nem volt teljesen tiszta, az nem tartozik az ügyfélre, és nem befolyásolhatja a vele való törvényes elszámolását.

TOVÁBB A PETÍCIÓ FOLYTATÁSÁHOZ!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás