DEVIZAHITELEK – KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK! II RÉSZ.

DEVIZAHITELEK - KÁRPÓTLÁSI TÖRVÉNYT KÖVETELÜNK! II RÉSZ.

Bank minden körülmények között köteles törvényesen elszámolni ügyfelével. Még akkor is ha esetleg veszteséges a működése.

[good_old_share]

Elszámolás, értékelés tekintetében kategorikusan külön kell választani a kölcsönt az értékesíthető pénzeszköztől. A devizakölcsön csak és kizárólag a szerződéskötés-kori árfolyamon tartható nyilván.


Ha az elszámolásban árfolyam-különbözet jelenik meg, akkor az nem kölcsön jogviszonyból származtatott alperesi követelés.

Alperes követelésében, elszámolásában jogalap nélkül felszámított árfolyam-különbözet van.

Ez abból is kitűnik, hogy a felvett „kölcsön” összege a törlesztések ellenére jelentősen nőtt Bank kimutatása szerint. Már csak ebből az egy tényből is látható Bankmár a kihelyezni szándékozott pénzmennyiség minősítésekor sem gondolkodott kölcsönzésben.

Ez is bizonyítja, hogy kölcsönre csak megtévesztési szándékkal hivatkozott, de valójában nem kölcsönt adott. Nem adott kölcsönt. Sem forintban, sem devizában. Mivel nem adott kölcsönt, nem jött létre kölcsön jogviszony, ezért nincs mit helyreállítani.

Itt említem meg az Elszámolási törvényben szolgáltatás hiányában tisztességtelennek minősített árfolyamrést.

Sajnos A Kásler perben nem hivatkoztak a törvényes elszámolás alapszabályaira, hanem jogászkodva érték el ezt az eredményt.

Ha a Számviteli törvény ismeretében tekintünk az árfolyamrésre, akkor az egyértelműen a vételár része, mely vételár a kölcsönelszámolásban egyáltalán nem szerepelhet. Sem réssel, sem rés nélkül. Az árfolyamrés egy másik jogügylet, a devizakereskedés elszámolásának része.

Az árfolyamrés a vételárhoz kapcsolt. Vételár a kölcsöntőkéhez nem kapcsolható. Vételár csak a kölcsönzési szolgáltatáshoz kapcsolható, így az árfolyamrés csak a kamat vonatkozásában jelenhet meg, illetve adható vissza. 

Ugyanez a helyzet az árfolyam-különbözettel is. Kölcsöntőke vonatkozásában nem jelenhet meg tőkenövekményként, mert a kölcsön nem számolható el devizakereskedésként. Az árfolyam-különbözet a szolgáltatás árában a kamatban, mint költségnövelő tényező jelenhet meg.

Ha nem kölcsön jogviszonyból számította  Bank a követelését, akkor miből?

A Bankok „Részletes elszámolását” megvizsgálva egyértelműen kitűnik, hogy swap spekulatív devizakereskedést számolt el a kölcsönszerződésre hivatkozva. Magyar hatályos törvények kölcsön jogviszonyból eredő tartozás esetén tiltják a kereskedési célú értékelést.

Mi is történt valójában?

Bank saját maga bizonyította be, hogy nem kölcsönzés történt. A megküldött részletes elszámolás az alábbiakról tanúskodik.

Amíg ügyfél abban a hitben volt, hogy kölcsönt kapott a Banktól, addig Bank nagyon is tisztában volt azzal, hogy ő azt az összeget nem kölcsönként fogja kezelni, hanem kereskedési céllal vételárként.

Lepleződjön le Bank gazdasági trükkje!

1. Ügyfélnek forintra volt szüksége, ezért a Bankhoz fordult, hogy kölcsönt kérjen. A  Banknak van pénze, azért bank. A kölcsön a Banknál meglévő pénz feletti rendelkezés időleges átengedése szolgáltatási díj ellenében. Ügyfél kamatot fizet érte. (Hpt, Ptk.) Oszt,szorz, szándék megvan. Kölcsönt vesz fel.

2. Bank megígérte, hogy ad forintot „kölcsön”, de effektivitási kikötésként deviza-nyilvántartáshoz köti. Más konstrukciók igénybevételének lehetőségét a minimálisra szűkíti. Dörzsöli a kezeit, hogy hopp egy palimadár repült a kalitkába.

3. Valójában Bank nem adott kölcsönt, hanem a kölcsön illúzióját keltve eladta ügyfélnek az igényelt és engedélyezett forint mennyiséget devizáért napi árfolyamon számítva.




Ügyfél erről mit sem sejt. Bank tudta, hogy nincs és nem is lesz ügyfélnek devizája, ezért nyitott egy devizapoziciót, amit „tartozás nyilvántartásnak” nevezett el. Ez azonban nem kölcsön nyilvántartást.

A bank a tartozást nem a kölcsön jogviszony alapján értelmezi!

Abban a hitben tartotta ügyfelét, hogy kölcsönt kapott, de valójában Bank devizáért (svájci frankért, japán jenért) megvásároltatta velea szükséges forint mennyiséget. Tudta, hogy nincs és nem is lesz devizája, ezért Bank kegyesen megengedte, hogy a vételárat (a devizaösszeget) részletekben fizesse meg.

A megvásárolt forintösszeg devizában kifejezett vételárát feljegyezte, mint tartozást a "nyilvántartásába". Megnyitotta a devizaspekulációjához a Forex trade alapú devizanyilvántartást.A tartozást ebből a Forex trade nyilvántartásból vezette le, számított utána kamatot, számított belőle törlesztő részletet, forintosította.

[emailpetition id=”1″]

Láthatóan arra spekulált, hogy az árfolyam hosszútávon való növekedésével árfolyam-nyereségre tegyen szert adós terhére. Erről a spekulációs szándékáról azonban nem tájékoztatotta ügyfelet. Vele továbbra is azt hitette el, hogy a kölcsönhöz vezet deviza nyilvántartást.

A kockázatfeltárást is azért hangsúlyozta, hogy ezzel elfedje azt, hogy a kölcsön jogviszony helyett szerződésszegő módon más pénzügyi viszony alapján számolt el. Kölcsönnek törvényesen nincs árfolyamkockázata, így az arról való tájékoztatás felesleges. Esetleg a kamat vonatkozásában kapcsolható.

4. A vételár későbbi részletekben történő megfizetése miatt időértékre való hivatkozással kamatot is számolt a Swap alapú tartozásra.

A megvásárolt forint feljegyzett deviza vételárát fizettette meg részletekben, kamatostul. Ezt törlesztésnek nevezte el, hiszen a részletek megfizetéséről van szó és az ebből számított törlesztő részletekről küldte meg a törlesztési értesítőt, ami alapján elvárta a teljesítést.

Csakhogy ez nem a kölcsön jogviszonyból eredő törlesztőrészlet, hanem egy vételár részletekben való teljesítése.

Ez a tartozás nem kölcsön jogviszonyból származtatott tartozás, hanem devizakereskedésből számított tartozás.

Óriási különbség van tartozás és tartozás között, attól függően, hogy a tartozás miből ered. Kölcsön tartozás, vagy vételár tartozás. Kölcsön jogviszony, vagy kereskedés devizaspekulációval? Az elszámolásuk alapjául szolgáló nyilvántartás jogszabályi rendelkezés okán különbözik a nyilvántartási összeg értékelésében.

5. Ügyfélnek később se lett devizája, mint ahogy azt már előre tudta Bank, ezért  minden „törlesztéskor” eladott neki a szükséges mennyiségben devizát, aktuális napi piaci értéken, hogy törleszthesse a vételár esedékes részét neki. Természetesen kamatostul.

Mivel ő adta el és neki kellett odaadnom, így devizát én nem is láttam, csak fizettem, napi piaci árfolyamon számítva.

Devizát Bank sem látott, de ennek nincs is jelentősége. Törlesztéskor egy „kölcsön” nevű Swap fogadás eredményét realizálta havonta részlegesen, majd forintosításkor teljes zárást csinált.

Mivel se nekem, se a banknak nem volt devizája, így az abban való hosszú távú kereskedés fogadásnak minősül.

Célja az árfolyam trendjére való fogadás. Ez nem más, mint egy deviza árfolyami spekuláció Bank részéről, melybe ügyfelet úgy csalta be, mintha kölcsönt adott volna.

A Bank a mai napig a „kölcsönszerződésre” hivatkozik. Az kicsit sem zavarja, hogy közben hány jogszabály sért meg.

Alperes elszámolásából kiderült, hogy nem kölcsönt adott, hanem egy Swap alapú hosszú távú devizakereskedést bonyolított ügyféllel. Bank a trend irányában fogadott, míg ügyfelet tudtán kívül belekényszerítette a trend elleni fogadásba.

Ennek a gazdasági bűncselekménynek Bank által törvényi kényszerre kiszolgáltatott okirati bizonyítéka a megküldött részletes Swap elszámolás, melyet nem szégyell felülbírált kölcsönszámításnak nevezni. Kölcsönszámítása azonban egyáltalán nincs. Ami pedig nem létezik, azt nem lehet felülbírált se.

A számviteli egyenlegcsalást nem érintik a Devizahiteles DH törvények, ennél fogva irreleváns, hogy felülvizsgáltnak tekinti-e, vagy se.

A fogadásból eredő nyereség/veszteség realizálása havonként látható a részletes elszámolásában. A kereskedés elszámolása egyértelmű, hiszen Bank részletes elszámolása nem tartalmazza a kölcsönhöz tranzakciónként kötelezően előírt nyitó és záró egyenlegeket, ellenben tartalmaz egy folyamatosan görgetett nyitott devizapozíciót és árfolyam-különbözet elszámolást.

A kölcsön jogviszonyból eredő elszámolásban jogszabályi előírásnak megfelelően a kölcsönértéke szerződésben rögzített. A számításokban az árfolyam a nyitó egyenleg értékelési tényezőjeként szerepel.

A kölcsönben sem veszteség, sem nyereség nem mutatható ki. Ennél fogva a kölcsönből eredő tartozás nem tartalmazhat árfolyam-különbözetet. Számítások elvégzésekor az árfolyammozgást hatástalanítani kell.

Swap elszámolásnál az árfolyam mint vételár van jelen, hatalmas nyereséget vagy veszteséget is generálhat.

4.

A megtévesztés

Bank igyekszik csak a szerződésre helyezni a fókuszt, a hibás teljesítését pedig erőszakkal érvényesítettni. A szerződésben való molyolás is azt a célt szolgálja, hogy az abban foglaltakkal elfedje a teljesítésében megvalósult  Számviteli törvény rendelkezéseinek megszegését.

A „kölcsönszerződés” tartalmazza mind a kölcsön, mind a swap tartalmi elemeit.

Azt, hogy valójában milyen jogviszonyt takar a szerződés, az ta teljesítés mutatja meg.

Mivel Alperes a „kölcsönszerződésre” hivatkozik, mikor Swap elszámolást készít, így nem kétséges, hogy ez egy spekulációs ügyletre szóló „szerződés” ügyfél szerződéses akarata nélkül.



A szerződés tartalmi elemei és Alperes teljesítése együtt egyértelműen megmutatja a valós spekulációs természetét annak a fogadásnak, amely „kölcsönnek” lett becézve.  (Tartalom elsődlegessége a formával szemben elv)

Kúria Pfv.I.21.156./2015/5. ítélete

"a  forintkölcsön devizában történő "nyilvántartása" nem devizaalapú kölcsönnek felel meg, hanem valójában értékállósági kikötést magába foglaló megállapodásnak, azonban az értékállósági kikötést a szerződés megkötésekor hatályos polgári jogi szabályok nem ismerték és nem támogatták.”

Sajnálatos módon emiatt az ítélet miatt szaladt a Kúria elnöke a Bankszövetségbe bocsánatot kérni.

374. § (1) „Aki jogtalan haszonszerzés végett színlelt gazdasági tevékenységet végez, és ezzel vagyoni hátrányt okoz, gazdasági csalást követ el.”

Lássuk a Swap jellemzőit, melyek egytől egyig fellelhetők a szerződésekben, így a szerződéseket banki teljesítéssel együtt nézve nem kétséges a szerencsejáték jelleg.

A hatályos törvényeink úgy rendelkeznek, hogy a tartalomnak elsődlegessége van a formával szemben. Ez azt jelenti, hogy a könyvvezetés során a gazdasági eseményeket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

Nem a Szerződés neve a döntő, hanem a gazdasági esemény tartalma.

„2000. évi C. tv. 16.§ (3)

(3) A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően – e törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan – kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni (a tartalom elsődlegessége a formával szemben elve).”

A szerződés egyaránt értelmezhető kölcsönként és árfolyam-spekulációs devizakereskedésként is, így a valós teljesítés, a valós tartalom dönti el, hogy valójában milyen szerződés a vizsgálat tárgya.

Jelen esetben Alperes teljesítése a szerződésre hivatkozva  Forex trade devizakereskedés elszámolása, így a szerződés nem értelmezhető kölcsönszerződésként.

6:121. § [Bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés]

(1) Bírósági eljárásban nem lehet érvényesíteni

b) a kifejezetten játék vagy fogadás céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő követelést;

 (2) Azt a tényt, hogy a követelés az (1) bekezdésben felsorolt okból bírósági eljárásban nem érvényesíthető, hivatalból kell figyelembe venni.

(3) A bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelés önkéntes teljesítését nem lehet visszakövetelni

A Kúra jogegységi határozatai nem törvény, csak egy szűk témára vonatkoztatott ajánlás. Új körülmény felmerülése estén akár meg is változtathatja a véleményét. Elsődlegesen a törvényi előírásokat kell figyelembe venni, de a Kúria 6/2013 PJE-ben leírt véleménnyel egyetértek.

Ahhoz, hogy tisztán és egyértelműen látható legyen, hogy a szerződés vizsgálata nem különíthető el Bank teljesítésének vizsgálatától, nézzük meg a 6/2013 PJE-t Bank teljesítésének vonatkozásában.

 

 

„Kúria 6/2013 PJE 1. A deviza alapú hitel-, kölcsön- és pénzügyi lízingszerződések (a továbbiakban: deviza alapú kölcsönszerződések) devizaszerződések. A felek a hitelezőnek és az adósnak a kölcsönszerződésből fakadó pénztartozását egyaránt devizában határozták meg (kirovó pénznem), és azt mindkét fél forintban volt köteles teljesíteni (lerovó pénznem). E szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait: a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig a csökkenését eredményezi.”

Bank swap elszámolásából egyértelműen kitűnik, hogy itt nem a kölcsön jogviszonyból eredő tartozásról van szó. Kúria zárójelbe is tette a „kölcsönszerződés” megnevezést.

A kúriai megfogalmazás is kétértelmű, mivel egyaránt érthető a kölcsönre is és a Forex trade-re is. A különbség annyi, hogy ha a valóságban kölcsönszámítás történt volna, akkor az árfolyamváltozásból eredő törlesztőrészlet növekedés a részleten belül csak a kamatot érintheti.  Ez is okozhatja azt, hogy „a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig csökkenését eredményezi”.

Eltérés a mértékben van, amire a kúriai vélemény nem tér ki. A változás mértékét pedig a tartozás(tőke+kamat) összegében pedig a kölcsön vagy swap kereskedés számítási alapja határozza meg.

  • Kölcsön esetén a kölcsön egyenlegét szerződésbeni értékhez kell az árfolyammal értékelni, mert jogszabályi kötelezés van arra, hogy a nyilvántartás a szerződésben rögzített értéktől nem térhet el (2000. évi C tv. 59/A § (4),(7),(8),(9),60.§ (1)). Az árfolyam-különbözet csak a kamat összegét befolyásolhatja.

Forex alapú számítás esetén a teljes nyitott devizapozícióra árfolyam-különbözet számítható korlátlan mértékben. Ez azonban már spekuláció eredményének a realizálását jelentené.

„Kúria 6/2013 PJE 2. A deviza alapú kölcsönszerződés mint szerződéstípus önmagában amiatt, hogy a kedvezőbb kamatmérték ellenében az árfolyamkockázat az adósnál jelentkezik, nem ütközik jogszabályba, nem ütközik nyilvánvalóan a jóerkölcsbe, nem uzsorás szerződés, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem színlelt szerződés. A szerződési terheknek a szerződés megkötését követő – előre nem látható – egyoldalú eltolódása az érvénytelenség körében nem értékelhető, tekintettel arra, hogy az érvénytelenségi oknak a szerződés megkötésekor kell fennállnia.”

Ez a pont Bank teljesítésének ismeretében értelmezendő igazán.

  1. Kölcsön jogviszony alapján számított tartozás esetén, ajogszabálykövető kölcsönszámítás alapjána devizakölcsön tőkerészének nincs árfolyamkockázata. Az árfolyam nem mint vételár, hanem mint a kölcsön egyenlegének értékelési tényezője (mértékegysége) van jelen. Az árfolyami hatás a törlesztő részleten belül csak a kamat árazására van árfelhajtó vagy árcsökkentő hatással attól függően, hogy a kamatperiódusban milyen árfolyam mozgás volt. Jogszabály követő elszámolás esetén valóban nem jelentkezhetnek uzsoraterhek, így az jóerkölcsbe sem ütközne, nem irányul lehetetlen szolgáltatásra és nem szinlelt szerződés. Minden attól függ, hogy Bank a teljesítésében követi-e a jogszabályi előírásokat, a Számviteli törvény kölcsönre vonatkozó értékelésbeli kötelezéseit.




Amennyiben Bank elszámolása jogszabálykövető devizakölcsön elszámolás lenne, úgy ma egyetlen kérdés sem merült volna fel és még ma is élő és milliónyi fizetett kölcsön-jogviszony állna fent elszámolási- és jogvita nélkül.

Ez esetben a kölcsön értéke pl. 16.500.000,- forintnak megfelelő X svájci frank, ami a szerződéskötés idején 110.324 svájci franknak felelt meg, később pedig az árfolyam-változás hatására devizaösszegben változik, de értékben nem. Az első tranzakciónál, a folyósításnál helyesen járt el Bank. Azt követően önkényesen áttért devizakereskedésre spekulatív elszámolásra. A folyósítás után értékelés nélkül nyitva hagyta a devizapozíciót az árfolyami hatásnak. Így történt meg az, hogy a forintosításkor kölcsön egyenlegének értékelés nélkül a nyitott devizapozíciót zárta 256.47 HUF/CHF árfolyamon, ezzel jogalap nélküli követelést kreált és együttesen sértette meg a Számviteli és Elszámolási törvényt.

Bank a forint összeg rendelkezésre bocsájtása után a továbbiakban tranzakciók előtt nem értékelte a jogszabályi kötelezettségének megfelelően a kölcsön Nyitó Egyenlegét. A folyósítás után spekulációs céllal a törvényi tiltás ellenére áttért devizakereskedés elszámolására.

A jogszabályi kötelezettség arra vonatkozik, hogy a kölcsönt az árfolyamváltozásával a törlesztő részlettel azonos értékbázisra kell hozni és a szerződésben rögzített 16.500.000,- forint értéktől eltérni nem szabad.

Mindvégig a például 16.500.000,- forintnak,illetve a tőketörlesztésekkel csökkentett értéknek kell megfelelni a svájci frank összegnek. Ha nő az árfolyam, akkor a forint főszámla mellett vezetett deviza nyilvántartás analitikus kimutatásban csökken a deviza összege, ha csökken az árfolyam, akkor pedig nő.

Ez a törlesztőrészlet tőke részére vonatkozó kötelezés. A kamatra ható árfolyam, és az annuitásos számítás miatt mégis lehet, hogy a törlesztőrészlet növekedést mutat, de messze nem olyan mértékben, mint a nyitott devizakereskedési pozícióból számított törlesztőrészletek esetén.

Tehát törvényes kölcsönszámítás esetén a kúriai vélemény helytálló. Ne feledjük, hogy a Kúria csak a szerződésekről mondott jogi véleményt, az adós teljesítését vizsgálta a banki követelésből kiindulva, de nem vizsgálta a bank teljesítésének jogszerűségét.

A szerződésben foglaltak jogszerű teljesítésének vizsgálata pedig elengedhetetlen mindkét szerződő fél oldalán a teljes igazság feltárása érdekében.

Bank teljesítése azonban Forex trade devizakereskedés elszámolása, a követelés összegét swap nyitott pozíciójának zárásával létrehozott tartozás alapján állapította meg.

 

Így is igaz a Kúria megállapítása, csak ez esetben hiányzik ügyfél szerződéses akarata!

Ez a tény azonban nem semmisséget von maga után, hanem azt, hogy Bank nem élhet a követelése bírósági úton való érvényesítésével, mert a swap spekuláció szerencsejátéknak minősül.

Ezt a tényt támassza alá Bank azon nyilatkozata is, hogy az ügyfél vesztesége bármekkora is lehet az árfolyamváltozás hatására. Figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy törvényi tiltás védi a kölcsönbevevőt attól, hogy kölcsön esetén akár csak egy kicsi vesztesége/nyeresége is legyen.

Ez a kijelentés bevallása annak, hogy Bank fogadásban gondolkodik, fogadás alapján teljsít, a számításainak alapja a fogadás. Ha a szerződést és Bank teljesítését megfeleltetjük egymásnak, akkor a „kölcsönszerződés” tartalma alapján a szerződésben foglaltak és Bank teljesítése összevetésében színlelt swap jogügylet, ügyfél szerződéses akarata nélkül.

Valójában azonban az történt – Bank tudta, ügyfél nem -, hogy Bank a kölcsönszerződésre hivatkozva például 16.500.000,- forintot adott el ügyfélnek 110.324 svájci frankért cserébe, részletfizetésre, úgy hogy tisztában volt vele, hogy ügyfélnek nincs és nem is lesz svájci frankja. Bank ügyféllel szemben a folyósításkor egy devizakereskedési pozíciót nyitott az általa ismert trend irányában, míg ügyfelet belekényszerítette egy fogadásba a trend ellenében. A kényszerítés abban állt, hogy Bank tudta, hogy Adósnak pénzre van szüksége, hiszen ezért fordult hozzá kölcsönért. Bank elhitette ügyféllel, hogy kölcsönt ad neki. Erről tájékoztatta is. Azt azonban Bank elhallgatta, hogy a futamidő elején a kölcsön jogviszonyt megváltoztatja és a tartozást swap spekuláció alapján számítja és követeli.

Annyira elhallgatta, hogy még ügyfél kérését is évekig hárította, amikor arra kérte, hogy mutassa meg a tisztességes kölcsön elszámolást. Az elszámolásról nem adott számot, csak a követelését közölte kamatperiódusonként, mint egy diktátumként.

loading…

Nem derült ki, csak sejteni lehetett e túlzott követelés alapján, hogy az elszámolása nem a kölcsön jogviszony alapján történik. Csak az Elszámolási törvény kényszere alatt küldte meg önmaga elleni bizonyító erejű iratokat.

„Kúria 6/2013 PJE 3. A pénzügyi intézményt a jogszabály alapján terhelő tájékoztatási kötelezettségnek ki kellett terjednie az árfolyamváltozás lehetőségére, és arra, hogy annak milyen hatása van a törlesztőrészletekre. A tájékoztatási kötelezettség nem terjedhetett ki az árfolyamváltozás mértékére.”

Az árfolyamváltozás lehetősége mind kölcsön, mind devizakereskedés esetén fennállhat.

Kölcsön esetén – A tájékoztatásnak valóban ki kellett volna terjednie arra, hogy az árfolyamváltozás milyen hatással van a részletekre, ha kölcsön jogviszony alapján

 

  • számol el a bank, vagy ha devizakereskedés elszámolása történik. Banknak tájékoztatni kellett volna ügyfeleit arról, hogy kölcsön jogszabálykövető elszámolása esetén a kölcsöntőkének NINCS árfolyamkockázata, a 2000. év C. tv. 59/A § (7),(8),(9), 60- §(1) bekezdések rendelkezései szerint a kölcsöntőkével szemben sem nyereséget, sem veszteséget nem szabad elszámolni. Ennek megfelelően nincs is jelentősége az árfolyamváltozás mértékének. Kölcsönelszámolásban az árfolyam értékelési tényező és nem vételár. Az árfolyamkockázat kizárólag a kamat árazását érintheti a törlesztő részletek nagyságát.

Spekuláció esetén fokozottan részletesen fel kell hívni ügyfél figyelmét arra, hogy az árfolyam szeszélyes változása következtében a nyeresége/vesztesége korlátlan mértékű, ezért minden pénzét, vagyonát el is veszítheti.

Alperes a kölcsön vonatkozásában tiltott devizakereskedés nyereségét akarja realizálni a kölcsönbevevővel szemben, mely cselekedete jogszabályt sért. Túlzott követelésének forrása a Forex trade nyitott deviza kereskedési pozíció zárása a forintosítási árfolyamon. Nem a kölcsön jogszabálykövető módon számított egyenlegét forintosította 256,47 HUF/CHF árfolyamon, hanem a Forex trade nyitott pozíciót zárta a forintosítási árfolyamon, tehát az elszámolási törvény előírásainak, miszerint a kölcsönnel kell elszámoljon törvényi kötelezésre sem tett eleget. Egyszerűen átszámította a Forex trade devizaösszegét saját árfolyamról MNB árfolyamra. Nem forintosított, hanem kölcsönösített. A Forex trade devizaösszeget kölcsönösítette minden jogalap nélkül.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Pénzintézetek a DH törvényeket is megsértették. Ezek kifejezetten a kölcsön elszámolásáról rendelkeznek, ők azonban Swap elszámolást küldtek meg ügyfeleiknek, és Forex trade elszámolásból eredő tartozást mutatnak ki, követelnek. Mai napig nem történt meg a kölcsönök törvényes elszámolása. Fogyasztóvédelem ennek ellenőrzését szabotálta.

2014. évi XL. tv. 3.§ (2)

„A pénzügyi intézménynek az általa folyósított kölcsön összegét, majd pedig – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a törlesztőrészletek összegét az ezek teljesítésének tényleges elszámolási napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell átszámítania. Ha a pénzügyi intézmény az ÁSZF-jeiben vagy a szerződéseiben konkrét napot határoz meg az átváltásra, úgy az átváltás napján érvényes Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyam alapján kell az átszámítást elvégezni.”

Így Bank az elszámolásával már nem csak a 2000. évi C tv. és 250/2000 Kormányrendelet előírásait szegte meg súlyosan, hanem az Elszámolási törvényt sem teljesítette. Az nem devizakereskedést kötelez elszámolni és korrigálni, hanem kifejezetten kölcsönt.

Mindaddig nem beszélhetünk felülvizsgált kölcsönelszámolásról, ameddig nincs kölcsönelszámolás. A nem létező elszámolást nem lehet felülvizsgálni se. A devizakereskedés elszámolását nem rendeli felülvizsgálni a törvény. A kölcsön jogviszonyból eredő tartozás számításához a devizakereskedés elszámolásának nincs semmi köze. Egy devizakereskedés elszámolását nem lehet megfeleltetni a kölcsön elszámolásával.

 

 

A DH törvények végrehajtásának alapja is a Számviteli törvény, melyet az MNB rendeletek a Bankok tisztességtelensége miatt és Bankok nyomására voltak kénytelenek kiegészíteni, de sajnos senki nem szólt a törvényalkotóknak, hogy amit szabályoznak, az már eleve szabályozott. Feleslegesen törvénykeztek. Nem új törvények kellenek, hanem be kell tartatni azt ami van. Ha mégis elkövetik azt a banális hibát, hogy egy már törvényileg szabályozott kérdést ismét törvényben szabályoznak úgy, hogy az eredeti szabályozás hatályban marad, akkor  az utóbb szült új törvény az előző kistestvére. A törvénycsalád csak együtt értelmezhető

5.

Büntetőjogi felelősség

loading…

A számviteli törvény a gazdasági események elszámolását szigorúan szabályozza. Megsértése gazdasági bűncselekmény. Bankok felelős vezetői büntetőjogi és kártérítési felelősséggel tartoznak.

Kérem a Magyar Államot

azonnali rendkívüli törvényalkotással 2017. December 31-ig alkossa meg és terjessze országgyűlés elé a Devizahiteles Kárpótlási Törvényt.

Kérem az Európai Parlamentet és a Nemzetközi Bíróságot

[emailpetition id=”1″]

vizsgálja meg és állapítsa meg a Magyar Állam és felelős vezetőinek büntetőjogi és kártérítési felelősségét a magyarországi deviza alapú kölcsönzés elnevezésű szervezett bűncselekményben való támogatló részvétel alapján.

 

Beismerő vallomások

1.)

„2014. 07.11-én a Magyar hírlapban adott interiúban Dr. Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára elmondta, hogy „a bankoknak nem volt svájci frank betétjük, forintbetétjük volt. Ezért a forintbetétből svájci frankot kellett csinálni: ezt hívják deviza határidős ügyletnek.”

Nyilvánvaló, hogy ez árfolyam-spekuláció. Kölcsön jogviszonyban törvényt sért az árfolyam-spekulációs ügylet beépítése. Ennek elszámolása pedig gazdasági bűncselekmény, hitelezési csalás. A bankok a Swap nyitott devizapozícióján nyilvántartott devizaösszeget váltották forintra a forintosítási törvény után és nem a kölcsön egyenlegét, amit nem is vezettek.

Dr. Kovács Levente az árfolyamréssel kapcsolatosan fejtegette álláspontját, és észre sem vette, hogy közben a bűncselekmény elkövetését ismeri be. Mivel a Bankszövetség koordinálja a kereskedelmi bankok tevékenységét, elmondható, hogy bűnszövetségben elkövetetett gazdasági bűncselekményt tártam az ügyészség elé.

Forrás: http://magyarhirlap.hu/cikk/760/Az_ugyfelek_vallaltak_a_magas_kockazatot

Riport a Hír Tv adásában  megtekinthető itt.

Video: https://www.youtube.com/watch?v=q0P-hFsAhc4&feature=youtu.be

2.)

A Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökének, dr. Járai Zsigmond úrnak az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága „2002-2010 közötti lakossági deviza eladósodás okainak feltárását, valamint az esetleges kormányzati felelősséget vizsgáló albizottságának” 2011. november 3-i ülésén történő meghallgatása során tett előadásában az alábbi hangzott el, mely jegyzőkönyvbe is rögzítve lett:

loading…

“Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz.Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat. Egyébként abban az időben vezető bankárokkal való beszélgetés is ezt támasztotta nekem alá, hogy maguk a bankok is arra számítottak, hogy tartósan stabil maradhat a svájci frank árfolyama. Komoly bankárok bizonygatták nekem, hogy nem a nagyobb nyereség értelmében, hanem a lakosság alacsonyabb terhei érdekében alakították ki a svájcifrank hitelkonstrukciókat.”

 

(AIB-DEV-2011 2011. november 3-i ülés jegyzőkönyve, 7. oldal negyedik bekezdés)

Lásd:       http://www.parlament.hu/biz39/bizjkv39/AIB/A412/1111031.pdf

3.)

„Hát ez akkor még mindenképpen egy nyitott pozíció volt, de azt gondolta a bankszerktor, hogy a nyitott pozíció, ez a z ügyfélé.” Csányi Sándor Devizahitel-katasztrófa című riportból

https://vs.hu/gazdasag/osszes/devizahitel-katasztrofa-1126

4.)

Kúria Pfv.I.21.156./2015/5. ítélete

"a  forintkölcsön devizában történő "nyilvántartása" nem devizaalapú kölcsönnek felel meg, hanem valójában értékállósági kikötést magába foglaló megállapodásnak, azonban az értékállósági kikötést a szerződés megkötésekor hatályos polgári jogi szabályok nem ismerték és nem támogatták.”

Érd, 2017. december. 20.

Járvás Éva

magyar és uniós állampolgár, aki nem kíván többet, mint a hatályos törvények betartását és betartatását.

VISSZA A PETÍCIÓ ELSŐ OLDALÁRA.

[good_old_share] 

loading…

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM