Az alábbi VÉGREHAJTÁS FELFÜGGESZTÉSE IRÁNTI KÉRELEM MINTA dr. Szepesházi Péter Facebook oldalán jelent meg:

Szepesházi Péter:
– Orosvári Zsolt civil harcos erkölcsi és logisztikai támogatásával:

"(((Figyelem! A TRIPLA ZÁRÓJELES részek útmutató sorok, a végén törölni kell, mint ezt a három sort is! Bíróságra is, végrehajtóhoz is megküldeni 1 eredeti és 2 másolati példányban! Ami nem vonatkozik a konkrét esetre azt átírni!, 2019-as vagy későbbi indulású végrehajtásoknál E-Papíron IS küldhető !)))

…… VÉGREHAJTÓI IRODA 
Cím
Végrehajtói ügyszám: 0…V…./20..
útján
(((végrehajtást foganatosító, majdnem mindig a végrehajtó iroda helye szerinti))) ……. Járásbíróság
részére

Bírósági ügyszám: VH. …../20… (((ha ismert az adós számára)))

Tárgy: végrehajtás felfüggesztése és más iránti kérelem

Tisztelt ………………….. (végrehajtást foganatosító, majdnem mindig a végrehajtó iroda helye szerinti) Járásbíróság!
Ellenem, mint adós (((név (… – cím))) ellen végrehajtási eljárás folyik, ebben a jövedelmem csökkenésének, vagyonom lefoglalásának, végső soron ingatlanom elárverezésének veszélye is fennáll, méghozzá a saját ott-lakásommal érintett ingatlan tekintetében.

Mindez olyan körülmények között áll fenn, amikor köztudomású és az egyik vezető hírként szerepel az, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara (MBVK) Elnöke, Dr. Schadl György ellen többek között vesztegetés, hivatali visszaélés bűncselekményének elkövetésének alapos gyanúja okán eljárás van folyamatban, és jelenleg letartóztatásban van.

A helyzet azonban ettől sokkal súlyosabb, hiszen már az is köztudomású, hogy nem egyedül Schadl György érintett, hanem hét további végrehajtó már eleve be is vallotta bűnösségét, és körülbelül harminc további végrehajtó érintettsége is felmerül. Nem hivatalos adatok szerint pedig ez a szám az ügy előrehaladtával elérheti akár a százat is. Kiemelendő tény, hogy az ügy egyik további fő érintettje Völner Pál igazságügyi államtitkár és gyanú merült fel azzal kapcsolatosan is, hogy az ügy egyes bírósági vezetőket is érinthet. A fentiek alapján tehát a probléma rendszerszintű.

Rendszerszintű olyannyira, hogy a jelenleg országosan 181 fő végrehajtót számláló testület vezetője – https://mbvk.hu/…/kozerdek…/altalanos-kozzeteteli-lista/ – és annak közel 20%-a tényszerűen érintett, és nem tudható, de nagyon valószínű, hogy ez az érintettség akár az 50%-ot is meghaladja.

Az MBVK etikai szabályzatának 1.§-a szerint: 
„(1) Az önálló bírósági végrehajtó. (a továbbiakban: végrehajtó) részese a magyar igazságszolgáltatási rendszernek, munkája során közhatalmat gyakorol, megilleti a hivatalos személy védelme, ezért magatartására, viselkedésére az általánosan elfogadottnál szigorúbb etikai előírások vonatkoznak.

(2) A végrehajtói hivatásról a társadalomban kialakult közfelfogás és a törvényi előírások által támasztott elvárás, hogy a végrehajtó tartsa be és tartassa be a jogszabályokat, legyen lelkiismeretes, kötelességtudó, feddhetetlen életű és magatartású, és tartsa tiszteletben az általános erkölcsi, etikai normákat, mind végrehajtóként történő eljárása során, mind magánéletében.

(3) A Kar és annak tagjai , a végrehajtójelöltek olyan viselkedési normák érvényesülésére és tiszteletben tartására törekszenek, amelyek a jogszabályok szövegének és szellemének betartásán, a bíróságok, hatóságok. társszervek, az önálló bírósági végrehajtó eljárásában részt vevő személyek tiszteletben tartásán és jogainak méltányos szem előtt tartásán alapulnak. E célok maradéktalan megvalósulása érdekében a Kar megalkotja a jelen Etikai Szabályzatot.

(4) A Kar testületként, valamint a tagok egyaránt hozzá. kívánnak járulni az igazságszolgáltatás, a társadalom jogi kultúrájának fejlődéséhez, az igazságszolgáltatás erkölcsi normáinak védelméhez.

(5) A tagok viselkedésükkel és magatartásukkal erősíteni kívánják a testület belső egységét, óvják és erősítik a szervezet jó hírnevét, amely kizárólag a tagok teljes elkötelezettségével és felelős részvételével valósítható meg.
Mint azt kialakult helyzet jól mutatja, jelenleg a bírósági végrehajtók legalább 20%-a teljességgel megsértette a fenti etikai szabályzat 1.§-ának minden pontját ideértve a végrehajtói kar vezetőjét is, továbbá az is tény, hogy a végrehajtói rendszert illetően ez alapján nyilvánvalóan megingott a magyar társadalom közbizalma is.

Az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésének értelmében, „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék. A hatóságok törvényben meghatározottak szerint kötelesek döntéseiket indokolni.”

Ugyanezen alapelveket mondja ki a bíróságokra nézve is  az Alaptörvény XVIII. cikk (1) bekezdése, illetőleg az EJEE 6. cikke alapján.
A fentiek azt is jelentik, hogy a jelenleg fennálló és ismertetett helyzetben kijelenthető, hogy nem biztosítottak a végrehajtás alatt álló állampolgárnak az Alaptörvény XXIV. cikkében idézett jogai, még látszat szinten sem! Ha a bíróság nem ad reparációt, akkor sérül a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogom az Alaptörvény XVIII. cikk (1) bekezdése, illetőleg az EJEE 6. cikke alapján.

Mindezek alapján álláspontom szerint elsődlegesen a jogalkotó feladata lenne annak megoldása, hogy amíg a végrehajtói kar feddhetetlenségébe vetett közbizalom valamilyen módon helyre nem áll – lényében ez is jogalkotói feladatkör lenne -, addig legalábbis a folyamatban lévő végrehajtási eljárások felfüggesztéséről gondoskodjon. Ezt azonban egyelőre nem teszi ! Nem rendel el a Parlament rendkívüli ítélkezési szünetet, hiába rendelték el a nyomozást.

A fenti alkotmányos jogaim és a tisztességes eljárás betartása több mint méltányos érdekem, és jóval súlyosabb joghátrány annál, mint a végrehajtást kérő végrehajtás folytatásához fűződő érdeke ( az ingatlan a felfüggesztés megszüntetését követő időszakban is rendelkezésre állhat a későbbi kielégítésre).

Sajnálatos módon azonban mindezek ellenére, ezen eljárások sajnos továbbra is folynak (úPp. 148. §-ának (3) bekezdése a.) pontja, rPp. 104/A. §-ának (2) bekezdése c.) pontja, 2017. évi CXVIII. tv. (Bnpt.) 1. §-ának (7) bekezdése), a határidők nem szakadtak meg. Erre figyelemmel a remélhetőleg csak figyelmetlen jogalkotó – ahelyett, hogy minden eljárásra kiterjesztette volna a rendkívüli ítélkezési szünetet – az egyedi ügyben döntő bíróra, bírósági titkárra bízta annak eldöntését, hogy ezen eljárások folytathatók-e vagy a Vht. 48. §-ának (3) és (5) bekezdése ill. az úPp. 119. §-ának (1) bekezdése e.) pontja (félbeszakadás – ez a másodlagos hivatkozásom, elháríthatatlan esemény akadályozza bíróság működését az ilyen ügyekben), rPp. 111. §-ának (4) bekezdése fennáll-e.

Ismételjük nem vitatható, hogy a végrehajtási rendszerben a közbizalom súlyosan megrendült, jelenleg nem tudható ugyanis, hogy a folyó végrehajtási eljárásokban nincs-e még aktív, de már a bűncselekményekben is érintett végrehajtó, akitől értelemszerűen a tisztességes és pártatlan működés nem várható el.

Ezek alapján az adósnak az Alaptörvény XXIV. cikkében foglalt jogai sérülnek, hiszen rendszerszintű problémáról van szó, ugyanakkor az Alaptörvény XXVIII. cikke alapján a bíróságnak is kötelessége biztosítani – ha már a jogalkotó ezt nem teszi – azt, hogy a bíróság és akár az ahhoz kapcsolódó bírósági végrehajtási eljárásokban a tisztességes és pártatlan eljáráshoz való jog ne sérüljön, ezért a  folyamatban lévő végrehajtás súlyosan jogsértő lenne, tehát a bíróság és a leginkább a bírósági végrehajtó működésének látszatát, de nem valódi jogállami bírósági működést, azaz nem akadálytalan működést takarna.

Mindemellett az adós csak a jogállami, az ő jogorvoslati jogai teljességét felkínáló végrehajtást köteles tűrni a végrehajtási eljárásban és azon kívül.
A félbeszakadás ezen érvek alapján indokolt, s ezen érvek a felfüggesztést is indokolják.

A fentiek alapján a következő k é r e l m e k e t terjesztem elő:
Elsődlegesen 
Kérem a T. Járásbíróságot, hogy a …….. Végrehajtói Iroda előtt ….V……………../20…. számon folyamatban lévő végrehajtást a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. tv. (Vht.) 48.§ (3) és (5) bekezdése alapján függessze fel.
Másodlagosan, amennyiben az előbbire nem lát lehetőséget, azt elutasítja
Kérem a T. Járásbíróságot, hogy a …….. Végrehajtói Iroda előtt ….V……………../20…. számon folyamatban lévő végrehajtás félbeszakadását végzéssel állapítsa meg a 2016. évi CXXX. tv. (úPp.)  119. §-ának (1) bekezdése e.) pontja alapján (((2018-ban vagy később indult végrehajtásoknál) / az 1952. évi III.t. v. (rPp.) 111. §-a alapján (((2017 vagy előbb indult végrehajtások esetén))).

Kérem, hogy a Tisztelt Végrehajtó Irodát, hogy az iratokat a végrehajtás felfüggesztése tekintetében elbírálás végett terjessze be a ………………..Járásbírósághoz. A kérelmek mindegyike illetékmentes (a felfüggesztés tekintetében a 17/2010. (XI.8.) KK vélemény megfelelően alkalmazandó 5. pontja, illetve a félbeszakadás vonatkozásában is illetékmentes, mert az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. (Itv.) nem tartalmaz illetéket erre a kérelemre). 
Kelt:……………,……………
                                                                       Tisztelettel:
adós(ok)
Tanú1:
szül.: 
lakik:
Tanú2:    
szül.: 
lakik: