PERNYERTESSÉG DEVIZÁS ÜGYBEN – A BANK ÁLTAL KÖZÖLT FELMONDÁS ÉRVÉNYTELEN.

PERNYERTESSÉG DEVIZÁS ÜGYBEN - A BANK ÁLTAL KÖZÖLT FELMONDÁS ÉRVÉNYTELEN.
loading...

PERNYERTESSÉG DEVIZÁS ÜGYBEN – A BANK ÁLTAL KÖZÖLT FELMONDÁS ÉRVÉNYTELEN.


Dr Ulics Erika – Tisztelettel és örömmel adok hírt arról, hogy a mai napon vettem kézhez a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben helyt adott a fellebbezésemnek, és megállapította a devizaperben, hogy a bank által közölt felmondás érvénytelen.

 

A felmondás érvénytelensége okán érvénytelen a végrehajtási záradék is, a végrehajtási eljárás megszüntetését ugyan csak külön perben kérhetjük, de jelenleg ez azt jelenti, hogy a bank Ügyfeleimmel szemben a jelenleg nem kérheti a tisztességtelenül felduzzasztott több mint 25 millió forintos tőke + járulékai követelését.



Az ítélőtábla az alábbi indokok (részlet) alapján adott helyt a fellebbezésemnek : 

„Az ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést az 1952. évi Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, és azt az alábbiak szerint találta megalapozottnak.”

loading...

Az elsőfokú bíróság által „kialakultként” hivatkozott bírói gyakorlat nem egységes. A hivatkozott bírói gyakorlat szerint a felülvizsgált elszámolás következtében keletkező túlfizetés azért nem vehető figyelembe a felmondáskori egyenleg meghatározásánál, mert azt az elszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján a törlesztőrészletek arányos
csökkentése útján (Kúria Pfv.I.20.821/2017/10.), illetőleg az elszámolási értéknapra (Kúria Pfv.VI.21.650/2016/4.) kell figyelembe venni.

Ismert olyan döntés is, amely szerint a túlfizetést ugyan a felmerülésekor kell elszámolni, azonban az adósnak külön
kellett volna kérnie a túlfizetés beszámítását (Pfv.VI.22.506/2017/7.).

E határozatok mérlegelték azt is, hogy a bank (mint ahogy az adós is) számára csak utóbb vált egyértelművé a részleges érvénytelenségből adódó elszámolási helyzet.

A Kúria ugyanakkor a közelmúltban egy másik ügyben kifejezetten arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott törlesztési időszakban kell értékelni az érvénytelen kikötésekkel teljesített többletbefizetés tényét és mértékét, és az alapján kell meghatározni a felmondáskori tartozás összegét, illetőleg elbírálni, hogy az érvénytelen rendelkezések figyelmen kívül hagyásával a felmondás idejére megállapítható-e az adós fizetési késedelme (Gfv.VII.30.254/2018/7.). 
Ezen álláspont nem előzmények nélküli.



Már a Kúria DH törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testületének 2016. november 9-i ülése is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a részlegesen érvénytelen kikötésre alapítottan felszámított tartozás figyelmen kívül hagyása esetén nem volt fizetési késedelem a
kölcsönszerződés felmondásának időpontjában, a kereset alaposnak bizonyul, és a bíróság megállapítja, hogy a felmondás nem volt „érvényes” (emlékeztető IV.8. pontja).

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az ítélőtábla az utóbbi állásponttal ért egyet. Az elsőfokú bíróság érvelésétől eltérően a DH2 törvény és a kapcsolódó jogszabályok érintett rendelkezései kizárólag a fogyasztói követelés összegének a pénzügyi elszámolási folyamat során történő meghatározására vonatkoznak, de nem érintik a felmondás jogszerűségének megítélését (3019/2017. (II.17.) AB határozat 1. pont).

loading…


Ebbe illeszkedik a DH2 törvény 37/A. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét állapítja meg az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával.

E jogkövetkezmények a DH2 törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása.

A felmondás „érvényességének” kérdése ezen kívül esik.

Az érvénytelenség (a perbeli esetben részleges érvénytelenség) – függetlenül attól, hogy miért következett be – szükségszerűen a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően áll fenn, és az az általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el (az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 1. pontja).

Eszerint az alperesek sem számolhatták (utólag számolhatják) el a felperesek által a részleges érvénytelenség alapján az első törlesztőrészlettől kezdődően többletként megfizetett összegeket másként, mint a felperesek részleges érvénytelenségből származó túlfizetése, és arra a perbeli felmondási jogot sem alapíthatják. Dr Ulics Erika.

loading…


Read previous post:
BÜNTETŐÜGYBEN BEIDÉZTÉK AZ OTP VEZÉRT.
BÜNTETŐÜGYBEN BEIDÉZTÉK AZ OTP VEZÉRT.

BÜNTETŐÜGYBEN BEIDÉZTÉK AZ OTP VEZÉRT. Tisztelt Nemzeti Civil Kontroll! Büntető ügyben bíróság elé idézték az otp vezért. – 2019. április. 10...

A MAGYAR DEVIZA-KÁROSULTAKAT FÉLREVEZETTÉK.
A MAGYAR DEVIZA-KÁROSULTAKAT FÉLREVEZETTÉK.

A MAGYAR DEVIZA-KÁROSULTAKAT FÉLREVEZETTÉK. "Az év riportja" - Oszd meg! A cikk előtt egy "deviza"-károsult gondolatai: Megdöbbenve olvastam a cikket....

Close