PERNYERTESSÉG DEVIZÁS ÜGYBEN – A BANK ÁLTAL KÖZÖLT FELMONDÁS ÉRVÉNYTELEN.

PERNYERTESSÉG DEVIZÁS ÜGYBEN - A BANK ÁLTAL KÖZÖLT FELMONDÁS ÉRVÉNYTELEN.

PERNYERTESSÉG DEVIZÁS ÜGYBEN – A BANK ÁLTAL KÖZÖLT FELMONDÁS ÉRVÉNYTELEN.

[good_old_share]


Dr Ulics Erika – Tisztelettel és örömmel adok hírt arról, hogy a mai napon vettem kézhez a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét, amelyben helyt adott a fellebbezésemnek, és megállapította a devizaperben, hogy a bank által közölt felmondás érvénytelen.

 

A felmondás érvénytelensége okán érvénytelen a végrehajtási záradék is, a végrehajtási eljárás megszüntetését ugyan csak külön perben kérhetjük, de jelenleg ez azt jelenti, hogy a bank Ügyfeleimmel szemben a jelenleg nem kérheti a tisztességtelenül felduzzasztott több mint 25 millió forintos tőke + járulékai követelését.



Az ítélőtábla az alábbi indokok (részlet) alapján adott helyt a fellebbezésemnek : 

„Az ítélőtábla tárgyaláson kívül bírálta el a fellebbezést az 1952. évi Pp. 256/A. §-a (1) bekezdésének f) pontja alapján, és azt az alábbiak szerint találta megalapozottnak.”

Az elsőfokú bíróság által „kialakultként” hivatkozott bírói gyakorlat nem egységes. A hivatkozott bírói gyakorlat szerint a felülvizsgált elszámolás következtében keletkező túlfizetés azért nem vehető figyelembe a felmondáskori egyenleg meghatározásánál, mert azt az elszámolásra vonatkozó jogszabályok alapján a törlesztőrészletek arányos
csökkentése útján (Kúria Pfv.I.20.821/2017/10.), illetőleg az elszámolási értéknapra (Kúria Pfv.VI.21.650/2016/4.) kell figyelembe venni.

Ismert olyan döntés is, amely szerint a túlfizetést ugyan a felmerülésekor kell elszámolni, azonban az adósnak külön
kellett volna kérnie a túlfizetés beszámítását (Pfv.VI.22.506/2017/7.).

E határozatok mérlegelték azt is, hogy a bank (mint ahogy az adós is) számára csak utóbb vált egyértelművé a részleges érvénytelenségből adódó elszámolási helyzet.

loading...

A Kúria ugyanakkor a közelmúltban egy másik ügyben kifejezetten arra az álláspontra helyezkedett, hogy az adott törlesztési időszakban kell értékelni az érvénytelen kikötésekkel teljesített többletbefizetés tényét és mértékét, és az alapján kell meghatározni a felmondáskori tartozás összegét, illetőleg elbírálni, hogy az érvénytelen rendelkezések figyelmen kívül hagyásával a felmondás idejére megállapítható-e az adós fizetési késedelme (Gfv.VII.30.254/2018/7.). 
Ezen álláspont nem előzmények nélküli.



Már a Kúria DH törvények hatálya alá tartozó szerződések érvénytelenségével kapcsolatos perekkel foglalkozó konzultációs testületének 2016. november 9-i ülése is arra az álláspontra helyezkedett, hogy ha a részlegesen érvénytelen kikötésre alapítottan felszámított tartozás figyelmen kívül hagyása esetén nem volt fizetési késedelem a
kölcsönszerződés felmondásának időpontjában, a kereset alaposnak bizonyul, és a bíróság megállapítja, hogy a felmondás nem volt „érvényes” (emlékeztető IV.8. pontja).

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az ítélőtábla az utóbbi állásponttal ért egyet. Az elsőfokú bíróság érvelésétől eltérően a DH2 törvény és a kapcsolódó jogszabályok érintett rendelkezései kizárólag a fogyasztói követelés összegének a pénzügyi elszámolási folyamat során történő meghatározására vonatkoznak, de nem érintik a felmondás jogszerűségének megítélését (3019/2017. (II.17.) AB határozat 1. pont).

loading…


Ebbe illeszkedik a DH2 törvény 37/A. §-ának (1) bekezdése is, amely szerint a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek fizetési kötelezettségét állapítja meg az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával.

E jogkövetkezmények a DH2 törvény 37. §-ának (1) bekezdése szerint a szerződés érvényessé vagy a határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítása.

A felmondás „érvényességének” kérdése ezen kívül esik.

Az érvénytelenség (a perbeli esetben részleges érvénytelenség) – függetlenül attól, hogy miért következett be – szükségszerűen a szerződés megkötésének időpontjától kezdődően áll fenn, és az az általános jogkövetkezménye, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el (az érvénytelenség jogkövetkezményeiről szóló 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 1. pontja).

Eszerint az alperesek sem számolhatták (utólag számolhatják) el a felperesek által a részleges érvénytelenség alapján az első törlesztőrészlettől kezdődően többletként megfizetett összegeket másként, mint a felperesek részleges érvénytelenségből származó túlfizetése, és arra a perbeli felmondási jogot sem alapíthatják. Dr Ulics Erika.

loading…


Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM