Devizahitelek-ez az érv mindent megváltoztathat
Lehet, hogy újból el kell számolnia a bankoknak az ügyfelekkel? Az is előfordulhat, hogy jelentős összegek visszajárnak az ügyfelek részére?
Mindent megváltoztató új érv került elő a devizaperekben? – teszi fel a kérdést a Magyar Nemzet.
EDDIG TIZENÖT MAGYAR KÖLCSÖNÜGYBEN FOGLALT ÁLLÁST AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG
src=”//pagead2.googlesyndication.com/pagead/js/adsbygoogle.js”>
Talán még soha nem voltak ilyen közel a magyar devizaadósok ahhoz, hogy az uniós bíróság kimondja: nem nekik kell viselniük teljes egészében az árfolyamváltozásokból fakadó, összességében vaskos százmilliárdokban mérhető anyagi terheket.
Tömören így összegezhető annak az eljárásnak a lényege, jelentősége, amely az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága előtt indult tavaly decemberben.
A részleteken ugyanakkor ez ügyben is igen sok múlik. Olyannyira, hogy még az is megeshet, semmi nem változik a külföldi devizában nyilvántartott egykori magyar hitelek jogi megítélésében.
Eddig tizenöt magyar devizahiteles ügyet zárt le az Európai Unió bírósága, de könnyen lehet, hogy a hazai banki adósok ezután a legújabb kölcsönpert emlegetik majd a legfontosabbként.
A decemberben indult eljárás lényegét a luxembourgi székhelyű ítélkező fórum sajtóosztályának magyar munkatársa, Lehóczki Balázs világította meg a Magyar Nemzet kérdésére.
A jogász – kiindulópontként – felelevenítette a 2014-es úgynevezett Kásler-ügyet. Ezen, egyébként mérföldkőnek számító per nyomán alakult ki az a hazai álláspont, hogy az árfolyamrés alkalmazása semmis.
Fontos elem volt, hogy a szerződésekből kieső árfolyamok a fogyasztó érdekében pótolhatók. Nem maradhattak a továbbiakban életben azok a szerződéses feltételek, amelyek más árfolyamot határoztak meg a kölcsön folyósításakor az adóst megillető, és mást a törlesztőrészlet címén a banknak járó summa kiszámításához – a magyar parlament 2014-ben törvényt fogadott el a kérdésben, ennek nyomán a jegybank deviza-középárfolyamai kerültek a hazai kölcsönmegállapodásokba.
– A mostani ügy ezen a mozzanaton alapul – magyarázta Lehóczki Balázs, majd így folytatta: a kérdés lényege ezúttal valójában az, érdekében állt-e a magyar fogyasztóknak, hogy új árfolyamok kerüljenek a semmis, régiek helyére. Ha ugyanis a deviza-kölcsönszerződés nem tartalmaz árfolyamot, akkor a megállapodás nem teljesíthető, – a sajtómunkás szavait továbbgondolva – tulajdonképpen olyan helyzet jön létre, mintha a kontraktust a felek meg sem kötötték volna.
Ez pedig azzal a nyilvánvaló következménnyel járna, hogy nem az adósnak kellene viselnie teljes egészében az árfolyamkockázatot, nevezetesen azt a sok esetben igen jelentős anyagi terhet, ami a válság utáni időkben jelentkező árfolyamváltozás miatt őt terhelte. Ez pedig akár azzal is járhatna, hogy újra el kellene számolniuk a bankoknak az ügyfelekkel, az adósoknak pedig adott esetben komoly összegek is visszajárhatnának.
– Mindez ugyanakkor csupán elvi lehetőség – húzta alá a bíróság munkatársa. Az EU ítélkező fórumának eljárása tavaly decemberben indult meg, a Győri Ítélőtábla akkor kérte a luxembourgi testülettől az uniós jog értelmezését. A magyar bíróság kérdést intézett az uniós testülethez, az ilyen – úgynevezett előzetes döntéshozatali – eljárás pedig általában másfél évig tart.
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
– Azt is tudni kell – folytatta Lehóczki Balázs –, hogy az uniós rendelkezések kimondják: azokat a szerződési feltételeket, amelyeket jogszabály határoz meg, s így kerülnek a szerződésbe, nem lehet vizsgálni, ezek tisztességtelenségét nem lehet kimondani. Magyarországon – a Kásler-ügy uniós ítéletét és a magyar Kúria jogegységi döntését alapul véve – a 2014-es jogszabály rendezte el az árfolyamok ügyét.
– Jelenleg az eljárás kezdeti szakaszában járunk, a végeredmény nem jósolható meg, annyi azonban biztos, hogy új jogi megoldás jelent meg a devizahitel témakörében – mondta Lehóczki Balázs. Hozzátette azt is: hasonló elvet, felvetést követő román és lengyel devizahiteles ügyek érkeznek az Európai Bíróságra. A kérdéskör tehát még jó ideig komoly érdeklődésre tarthat számot, nemcsak a hiteladósok, de a jogászok körében is.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
