A BEFEKTETÉSI ÜGYLETEK ERŐSZAKOS FORINTOSÍTÁSA – AVAGY PIACI ÁRFOLYAMÚ DEVIZA-KÁROSULT "MENTÉS"
Mit kértek és mit kaptak a devizahitelesek? – (A tévedések elkerülése végett a kérdést nem mi, hanem a NapiGazdaság tette fel!)
Az új összetételű parlament egyik első feladatául a devizahitelesek ügyének rendezését választotta. Erre az után nyílt lehetősége, hogy a Kúria több éves, az Európai Bíróság bevonásával is zajló huzavona után június 16-án jogegységi döntést hozott a devizahitel-szerződések tisztességtelenségének eseteiről.
A határozat szerint az árfolyamrés, vagyis a vételi és az eladási árfolyamok alkalmazása tisztességtelen, hiszen emögött nem áll szolgáltatás. A szerződés részeként az MNB hivatalos árfolyamát kell használni, amíg előíró jellegű törvényi rendelkezés nem lép a helyébe.
A lakossági devizahitelek azon rendelkezése viszont, amely szerint a fogyasztó viseli az árfolyamkockázatot, a főszolgáltatás körébe tartozik, így tisztességtelensége kizárólag akkor vizsgálható, ha az átlagos ügyfél számára a tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos, érthető. Ha a tájékoztatás nem volt egyértelmű, vagy a tájékoztatás elmaradt, lehet részben vagy egészben érvénytelen.
Mit is mondott a Kúria?
Az egyoldalú szerződésmódosítás (praktikusan kamatemelés) pedig akkor tisztességtelen, ha nem felel meg a Kúria által korábban meghatározott elveknek. Akkor nem tisztességtelenek, ha azok a fogyasztó számára világosan és egyértelműen meghatározzák, hogy az egyes körülmények változásai milyen módon és mértékben hatnak ki a fogyasztó fizetési kötelezettségére. Az arányosság, a ténylegesség és a szimmetria elvét kell betartani.
A jogegységi döntés után nem sokat habozott a kormány, június 27-én pénteken már be is nyújtotta a Kúria jogegységi döntésére alapozó, annak jogkövetkezményeit némileg ki is terjesztő törvényjavaslatot. A jogszabály első tervezete semmisnek nevezte az árfolyamrést – az eltérő vételi és eladási árfolyamok alkalmazását – helyette a folyósított és a törlesztett összeget is az MNB hivatalos devizaárfolyamán rendelte meghatározni. Az Országgyűlésnek először benyújtott, a devizahitelesek megsegítését célzó első törvényjavaslat egyes rendelkezései a forinthitelesekre is vonatkoztak, a végtörlesztett hitelszerződésekre azonban nem. A törvényt később módosító indítványok elfogadása után fogadta el az Országgyűlés. – NapiGazdaság
Ez igen! Az eurót 309, a svájci frankot 256 forint 60 filléren számolják át, a japán jent pedig 2 forint 10 filléren. A devizaalapú hiteleknél az ügyfelek március elsejétől kapják meg a pénzintézeti elszámolásokat, a kölcsönök forintosításának határideje május elseje. Ekkortól csak az maradhat meg devizaalapú hitelénél, akinek rendszeres devizajövedelme van, a szerződése pedig 2015. december 31-ig lejár, vagy akinél az átváltás után az induló kamat meghaladná az eredeti kölcsönszerződésében (befektetési szerződésben – szerk.) rögzített kamatot.
FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM