A nap, amikor igazolható az árfolyamkockázattal kapcsolatos megtévesztés, mindez a banki közösség lobbiszervezetének "köszönhetően". 

[good_old_share]

Barabás Gyula – Pénzügyi fogyasztóvédelem:

Mit is mondott a Kúria?

"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen."

Tisztelettel jelentem, hogy ezen a kérdésen is átlendülhetünk … 

…….és most jöjjön az a bizonyos kávé két cukorral, mert időben szóltunk

2006. január…Bankszövetség: nem kell félni a devizaalapú konstrukcióktól 

Amire szerződtek az emberek! A Bankszövetség 2006. január 29-én elkészített tanulmányában részletesen bemutatta, hogy az ügyfelek félelmei alaptalanok akkor, ha devizában adósodnak el hosszútávú hitelekkel. Nem kellett közel 2,5 év, máris megbuktak az elemezések. Ezek után csak azt lehet nehezen elképzelni, hogy ma a nehezen teljesítő ügyfeleiknek miért mondják azt, hogy "aláírta", és azt, hogy nem tartott a tarkójához senki fegyvert, hogy hitelt vegyen fel.

"A hosszabb lejáratú hitelt felvenni szándékozók továbbra is nyugodtan választhatják a devizaalapú konstrukciókat, mert a hitel futamideje alatt valószínűleg nem lesz a törlesztési terhet jelentősen és tartósan megnövelő árfolyammozgás – állítja a Magyar Bankszövetség (MB). A bankszövetség honlapján a devizaalapú lakossági hitelek kockázatairól közzétett tájékoztató megállapítja: reálisan nem lehet azzal számolni, hogy a forint/euró árfolyam 2006-2007-ben akárcsak megközelítené a 270-275 forintot (ennél a devizahitelek kamatelőnye már megszűnne, feltételezve, hogy a deviza- és a forintkamatok nem változnak)

Mivel a devizahitelek túlnyomó többsége hosszabb lejáratú (lakás- és gépkocsi-finanszírozási) hitel, az esetleges néhány napos nagyobb árfolyamingadozás a törlesztési terheket érdemben nem változtatja meg. Nem kell tehát attól félni, hogy az árfolyamkockázat miatt a devizában hitelt felvevő háztartásokat súlyos veszteségek érhetik.

Az utóbbi hat évben – 2000. január elejétől 2005 decemberéig – átlagosan 252,15 HUF/EUR volt az árfolyam, anélkül, hogy trendszerűen akár növekedett, akár csökkent volna. Az euró a 270 forintos árfolyamot mindössze pár napig lépte át az elmúlt hat évben (2003 novemberében).

Azaz a hat éve kis ingadozásokkal fennálló árfolyam folyamatosan a forint árfolyamingadozási sáv (2001-tól plusz-mínusz 15 százalék) erős sávszéléhez esett közel – állapítja meg az MB elemzése. A forint árfolyamára több tényező együttesen hat – hívja fel a figyelmet a bankszövetség.

Így mindenekelott a forint iránti kereslet és kínálat, amit a forintkamatok erőteljesen befolyásolnak; a fundamentális tényezők alakulása (a makrogazdasági kockázat); a világgazdasági folyamatok (a főbb világgazdasági régiókban hogyan alakul a likviditás, a gazdasági növekedés); egyes világgazdasági régiók megítélése, esetünkben a közép-kelet-európai feltörekvő országok kockázatosságának mérlegelése.

Az MB szerint hosszabb távon egyértelműen azzal kell számolni, hogy a forint árfolyama – legalábbis reálértelemben – folyamatosan felértékelődik. Ennek több oka van. Egyrészt a világban rendkívül jelentős volumenű likviditás keresi a befektetési lehetőségeket, ami a nagyobb kockázatú – hozamú – térségek, így a feltörekvő országok pénzügyi piacainak vonzerejét is növeli.

Az euróövezethez csatlakozás az azt megeloző időszakban a pénzügyi piacokat is vonzóvá teszi a külföldi befektetők számára, ami folyamatos forintfelértékelődési nyomást jelent, s hasonló hatása van a hazai reál- és nominális konvergenciának is – teszi hozzá.

Ha a 2000. évi átlagot 100-nak tekintjük, akkor – akár a fogyasztói árak, akár az ipari termelői árak alapján számított – HUF/EUR reál effektív árfolyamindex 2005. októberig nagyjából 22 százalékkal erősödött. Másképp ez azt jelenti, hogy a forint árfolyama 22 százalékkal kevésbé gyengült, mint ha a hazai és az EU-s infláció különbözetének megfelelően változott volna.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll. 

A bankszövetség szerint nem csak a reálértelemben vett tartós forintgyengülést zárhatjuk ki a lehetséges jövőbeni forgatókönyvek közül, hanem a forint jelentős és tartós nominális gyengülését is. A forintárfolyam az elmúlt években leginkább akkor gyengült meg időlegesen, ha a világgazdaságban vagy a régióban valamilyen jelentős esemény (pl. 1998 őszén az orosz válság) történt.

Ma a gazdaság – az államháztartás minden gondjával együtt is – gyorsan fejlődik, s erősebb, mint korábban, a befektetők hozaméhsége pedig tartósan erősnek tűnik – olvasható az MB tájékoztatójában. Mindez azt jelenti, hogy nem kell tartani a devizaalapú hitelkonstrukcióktól. – Magyar Távirati Iroda

Az ORIGO is leközölte a cikket a honlapján 2006. 01.31.-én, majd 2006. február. 1-én módosította:

Forrás: http://www.origo.hu/archivum/20060131nemkell.html 

[good_old_share]