ELÉVÜLÉSRŐL + Fizetési meghagyásnak ellentmondó levél

ELÉVÜLÉSRŐL + Fizetési meghagyásnak ellentmondó levél

MOKK – (Magyar Országos Közjegyzői Kamara)
Át kell venni, reagálni kell!!!

Ha valaki fizetési meghagyást kap, mindenképpen vegye át, hogy a kézhezvételtől számítva tizenöt napon belül reagálhasson a tartalmára. 
Ha nem veszi át, akkor a kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, így ebben az esetben is jogerőre tud emelkedni. 
Aki vitatja a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét, az mondjon ellent. 
De arra is lehet megoldás, ha valóban tartozik, csak nem tud fizetni, mert nincs pénze.

Aki átmenetileg nem tud fizetni, az kérelmezheti a részletfizetést, illetve fizetésre halasztást, azaz halasztott fizetést, későbbi teljesítés engedélyezését is kérheti.
Ehhez nyilatkozni kell a kötelezett vagyoni helyzetéről, hogy lássa a közjegyző, hogy a kötelezett részleteiben meg tudja fizetni a tőle követelt összeget vagy néhány hónap haladék után képes lesz rá. 
Erre azonban kizárólag a fizetési meghagyás kézhezvételétől számított tizenöt napon belül van lehetőség.

loading...

„Jellemzően akkor utasítják el a kérelmet, ha a kötelezettnek van elegendő pénze a követelés kifizetésére, vagy a részletfizetéssel sem tudná rendezni a tartozást.”

Az ellentmondásról.
(ellentmond az, aki a pénzkövetelés jogosságát vagy a tartozás összegét vitatja)
A fizetési meghagyásnak a kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül ellent kell mondani, melyet érdemes ajánlott-tértivevényes küldeményként feladni, vagy személyesen másolati példányon átvetetni a közjegyzővel. 
Ellentmondási segítség az írás alatt lesz!

Ki is indíthat fizetési meghagyást? 
Bárki kezdeményezheti.

Fizetési meghagyásos eljárást az indíthat, akinek van belföldi kézbesítési címe, és az adósa is rendelkezik belföldi kézbesítési címmel.
Magyarországon 

-3 millió forintot meg nem haladó pénzkövetelésre nem is lehet közvetlenül bírósági pert indítani, hanem fizetési meghagyásos eljárással lehet csak behajtani a tartozásokat, 
-3 és 30 millió forint között bírósági eljárás és fizetési meghagyásos eljárás is választható, míg 
-30 millió forint feletti tartozás érvényesítése esetén mindenképp bírósághoz kell fordulni.

loading...

A jogi személy és az, aki az elektronikus ügyintézésről szóló törvény alapján elektronikus ügyintézésre köteles (például cég, egyesület, egyéni vállalkozó), kizárólag elektronikusan, elektronikus aláírás és időbélyegző használatával nyújthat be a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet, 
nem szükséges hozzá ügyvédi közreműködés, 
se bizonyítékok csatolása.
A fizetési meghagyásos eljárást igen gyors.

A közjegyző, ha mindent rendben talál a kérelemben, („formai”) a fizetési meghagyást legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 
-15 napon belül. 
Elektronikus úton beadott kérelem esetén 
-3 munkanapon belül bocsátja ki.

Ha a címzett a kézbesítéstől számított 15 napon belül nem vitatja a követelés jogosságát, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, ha pedig nem fizetett, a végrehajtás is megindítható vele szemben.
Ha a fizetési meghagyás kézbesítését követő 15 napon belül a címzett vitatja a tartozást „ellentmondással él”, az eljárás bíróságon folytatódik tovább peres eljárásként.

Ellentmondással körültekintően járjanak el!!! 
Tényleges tartozás esetén ne éljenek vele (kivétel az elévülése), mert perköltséget kell megfizeti utána és természetesen a tartozást is ki kell fizeti.
A tartozás elévülés
Ha elévült a követelés az esetben jogi utón nem lehet érvényesíteni a követelést még abban az esetben se, ha a tartozás fennáll. 
Az elévülést a bíróság hivatalból nem vizsgája arra hivatkozni kell!!!

A Fizetési meghagyásnak ellentmondó levél megírásához itt talál segítséget:

„Tisztelt XY Közjegyző!
Közjegyző címe
Az Ön által a(z) ………………………………….. ügyszámon kiadott fizetési meghagyásban nyilvántartott tartozással sem összegszerűségében, sem jogszerűségében nem értek egyet, azt el nem ismerem, vitatom!
Kelt: helység, dátum.
név, 
lakcím, 
aláírás
2 db tanú is !!!
(név, lakcím, személyi igazolványszám, aláírás)”
Jogi forrás – Dr. Budaházi János ügyvéd, Írás: Szabó Miklós

loading…


Facebook hozzászólások
loading...