DEVIZAÜGYVÉD ON-LINE
EGYEDI JOGI TANÁCSADÁS
Email küldök jogi tanácsadásomról tájékoztatót.
Email tanácsadás: drkristonugyved@pr.hu
Jogi tanácsadás azért szükséges, mert a deviza alapú ügyleteknek a bankok és fogyasztók között zajló jogvitája mára kinőtte a még oly jó szándékú "laikusok" értelmezési kereteit is, mivel olyan alkotmányellenes bírói joggal és uniós fogyasztóvédelmi normákat félre tevő deviza jogalkotással állunk szembe, amely az uniós és a nemzeti jogrendszer egymás közötti és egymáson belüli összefüggéseinek ismeretét és alkalmazásának praxisát is igényli.
Általános jogi tájékoztatóm elé bocsájtom azt, hogy nem lehet általános sztenderdekkel buzdítani a devizahiteleseket, hanem a bírói és jogi környezet szabályaival egyedileg kell összevetni az egyes szerződések történeti tényállását és ajánlást adni a fél által követhető eljárás(ok)ra. Az alábbiakban a deviza alapú jogviták megoldásának a Kúria 6/2013 PJE és 2/2014 PJE határozatain, valamint a 2014. évi XXXVIII. törvényen (Dtv-I. első devizatörvény) és a 2014. évi XL. törvényen (Dtv-II. második devizatörvény), továbbá az 1996. évi CXII. törvényen (Hpt. – hitelintézeti törvény), az 1959. évi IV. törvényen (Ptk. – Polgári Törvénykönyv), az 1952. évi III. törvényen (Pp. – Polgári perrendtartás), és nem utolsó sorban az Európai Unió jogán alapuló szakszerű jogkezelésére kívánom ráirányítani a jogkereső közönség figyelmét.
I. SEMMISSÉGI PERVITEL (teljes/részleges érvénytelenségi perek).
Teljes/részleges érvénytelenség jogkövetkezménye az, hogy teljes érvénytelenség esetén az egész szerződésre, míg részleges érvénytelenség esetén az érvénytelen kikötésekre jogokat és kötelezettségeket alapítani nem lehet. Eddig a pertaktika az volt, hogy a semmisségi jogalap megállapítása lehetővé tette a kölcsönszerződés teljesítésének jogos megtagadását, ez elég volt ahhoz hogy a bankokkal alkupozíció és az érvénytelen szerződés peren kívüli elszámolásának lehetősége jöjjön létre, illetőleg ennek hiányában a bank indíthat elszámolási pert, és mindez "ki időt nyer életet nyer" alapon levegő vételhez juttathatta az adósokat. Azonban a felsőbírósági új iránymutatások és az idei devizatörvények más irányba terelték az adósok jogérvényesítési lehetőségeit, így a kétségtelenül ezután is indítható és a 12.000 már folyamatban lévő perek eljárási sorsát. Ma már semmisségi keresetet az érvénytelenség megállapításának kérése mellett csak annak jogkövetkezményei levonásával (egyszerűsítve: elszámolásával) lehet igényelni, illetőleg a folyamatban lévő – jelenleg felfüggesztés alatt álló – perekben az elszámolásra is kiterjedő keresetváltoztatással lehet folytatni, azonban ehhez a legtöbb adósnak nem állnak rendelkezésére az elszámoláshoz szükséges bizonylatok és a törvényszékek csak erre várnak és sorra fogják megszüntetni a nem alátámasztható elszámolásokat. És itt jön be a keresetek semmisségi jogalapjainak differenciáltsága, egyes semmisségi okok (árfolyamrés, kamatemelések) jogkövetkezményei kereseti követelésének kiüresedése (devizatörvények jogi alapjain bekövetkező okafogyottsága).
1. TELJES érvénytelenség (Hpt., Ptk.) és pervitele.
Akinek a kifolyósított forint tőkéből még jelentős tartozása áll fenn, annak teljes érvénytelenséget követelni azért nem célszerű, mert a szerződés érvénytelensége okán a teljes tőkehátralékot és annak esedékességétől a megfizetéséig számított jegybanki alapkamatát a szerződés érvénytelenségét kimondó ítélet kézhezvételét követő 15 napon belül vissza kell fizetnie és ezt a fizetőképességét a perben igazolnia kell. Kivételesen rendelkezésre áll a Pp. 217.§ részletfizetést – vagy már a perben benyújtott kérelemre előíró vagy utólagos – jogi formulája, melyhez az adós alátámasztó teljes vagyoni- és jövedelmi viszonyai vizsgálata szükséges. Tehát az indítson vagy folytassa a teljes semmisségi pert, ha a rendelkezésre álló elszámolása alapján a tőkehátraléka nem jelentős vagy – mint az autóhitelesek jelentős részénél – tőketúlfizetése áll fenn. Végül azt kell mérlegelni, hogy élő szerződése van és ezen esetben a teljesítés mellett a Hpt. és Ptk. semmisségi jogi alapjain biztonsági semmisségi pert indít vagy folytathat elszámolási jogkövetkezmények kérése és annak meggyőző alátámasztása mellett vagy felmondás és ezt követő végrehajtás alapjául szolgáló lejárt tartozása van avagy netán már végrehajtás alatt áll, ugyanis a szerződés megszűnése utóbbi eseteiben már a végrehajtás megszüntetési pert kell indítani vagy a bankok semmisségi per alatt kialakult szerződés felmondási és végrehajtás indítási – nem jóhiszemű eljárási – gyakorlata miatt végrehajtás megszüntetési pert is kell indítani vagy a már megindított semmisségi per mellett vh. pert is indítani, amely kettős pervitelt célszerű elkerülni.
Jogvélemény. A Kúria 6/2013 PJE határozata és a Dtv-II. perjogi szabályainak újkeletű következményeként a teljes érvénytelenségi igényt csak késedelem nélkül törlesztett és bizonylatolt szerződések esetében célszerű peresíteni vagy ilyen pert tovább folytatni, mivel a a 6/2013 PJE határozat a szerződés érvényességének érvényessé nyilvánítás vagy hatályban tartása jogkezelésének alapjaira helyezkedik, valamint a részleges érvénytelenség (árfolyamrés, kamatemelés) banki elszámolásának helyébe a teljes érvénytelenség adós általi bizonylatolt elszámolásának bírósági elbírálása lép, továbbá lejárt tartozás esetén fennáll a felmondás/végrehajtás lehetősége, ami végrehajtás megszüntetési perre, ezzel az egyébként "elkerülendő" kettős (semmisségi per, vh. per) pervitelre vezethet.
2. RÉSZLEGES érvénytelenség és pervitele.
A devizatörvények okafogyottá tették a tisztességtelen (Ptk.) árfolyamrés részleges érvénytelensége és a tisztességtelen (Ptk.) egyoldalú szerződésmódosítások (kamatemelések) részleges érvénytelensége iránti perindításokat (ilyen kereseti kérelmeken nyugvó perek folytatását), mivel annak helyébe a bankok elszámolási kötelezettsége és annak jogorvoslati (Pénzügyi Békéltető Testület, Járásbíróság polgári nemperes eljárás) lehetősége lépett, ezért ilyen kereseti igényt sem indítani, sem a folyamatban lévő perekben fenntartani célszerűtlen, mert ezek tekintetében a Dtv-II. törvény taxatív előírásait kell követni, betartani, ami körültekintő odafigyelést igényel (pl. elszámolási igény a követeléskezelőhöz, elszámolás jogorvoslata). Elvileg fennmaradnak a Hpt. egyes fogyasztóvédelmi szankciós semmisségi szabályaiba ütköző részleges érvénytelenségi okok, azonban itt is annak elszámolási jogkövetkezményeit igényelni kell.
Jogvélemény. A részleges érvénytelenség (árfolyamrés, kamatemelések) kötelező banki elszámolása peren kívüli eljárásra és nemperes bírósági jogorvoslati eljárásra tartozó ügyében polgári keresetet érvényesíteni nem lehet. A részleges érvénytelenség más (Hpt.) eseteiben az egyedi szerződés konkrét mérlegelése alapján kell eldönteni, hogy a fentieken kívül álló más (Hpt.) részleges érvénytelenségi ok(ok) milyen mértékű tartozás csökkenést eredményezhet(nek) és annak kiszámítható elszámolását is elő kell terjeszteni. Itt is igaz, hogy perindítás vagy folytatása csak késedelem nélkül törlesztett szerződések esetében javasolt, mivel lejárt tartozás esetén fennáll a felmondás/végrehajtás lehetősége, ami végrehajtás megszüntetési perre, ezzel az egyébként "elkerülendő" kettős pervitelre vezethet.
3. RÉSZLEGES VAGY TELJES érvénytelenség és pervitele.
Kúria 2/2014. PJE 1. pontja az árfolyamkockázat fogyasztó általi korlátlan viselésének tisztességtelensége (Ptk.) ügyében – a fogyasztó bizonyítási terhe mellett – nyitva hagyta a szerződés részleges vagy teljes érvénytelenségének esetét. Az árfolyamrés és kamatemelések elszámolása mellett a két devizatörvény a Kúria 2/2014 PJE határozatának csak a 2. pontját (egyoldalú szerződésmódosítás) és 3. pontját (árfolyamrés) képezte le a törvény nyelvére, míg az 1. pont (árfolyamkockázat) ügyét bírósági útra hagyta. Ez az egyetlen olyan rés, ami bírósági úton felsőbírósági útmutatással ellátott részleges vagy teljes érvénytelenség bírósági megállapítását és annak adós általi jogkövetkezménye levonásának (elszámolásának) elbírálását eredményezheti. A bírósági gyakorlatból már ismert a devizakockázat teljes érvénytelenséget eredményező elbírálása és ez ugyanoda vezet, mintha teljes semmisség más eseteit érvényesítenénk, azonban itt a 2/2014 PJE 1. pontja leírta a teljes érvénytelenség lehetőségét a bíróságok számára. Az árfolyamkockázat ténye más jogi alapon, mint tőkepiaci (befektetési) jogszabályt megkerülő tilos szerződés semmissége napirenden van az Európai Bírósága előtt általam indított és C-312/14 számon folyamatban lévő előzetes döntéshozatali eljárásban is.
Jogvélemény. Az árfolyamkockázat okán a szerződés teljes érvénytelensége iránt érdemes pert indítani vagy a már folyamatban lévő pert – tisztességtelen tájékoztatás fogyasztói bizonyítékaival alátámasztva – folytatni ha az érvénytelenné nyilvánítás esetére a kifolyósított tőketartozás hátraléka megfizetésére az adós képes vagy nem jelentős hátralék esetén a részletfizetés engedélyezésének lehetősége fennáll. Itt is igaz, hogy perindítás vagy folytatása csak késedelem nélkül törlesztett szerződések esetében javasolt, mivel lejárt tartozás esetén fennáll a felmondás/végrehajtás lehetősége, ami végrehajtás megszüntetési perre, ezzel az egyébként "elkerülendő" kettős pervitelre vezethet.
II. VÉGREHAJTÁS – megszüntetése – pervitele.
A lejárt, ezért felmondás/végrehajtás előtt vagy alatt álló szerződések esetében a jogvitát végrehajtás megszüntetési perre kell utalni. A vh. per során a részleges érvénytelenség (árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítások) semmisségének elszámolása módosított végrehajtható okirat vagy a végrehajtást kérő bank elszámolását átvevő végrehajtó bejelentése útján – a Kúria egy korai felülvizsgálati döntés nyomán várhatóan – a végrehajtási összeg csökkenése folytán nem a követelés érvényes létrejötte hiányának, hanem "csak" vh. korlátozási esetkörnek fog minősülni, ezért és ezt meghaladóan valamennyi teljes/részleges érvénytelenségi okot – közte az árfolyamkockázat részleges/teljes semmisségi okát – érvényesíteni kell, amely szerint a követelés érvényesen nem jött létre és ezek bármelyike vh. megszüntetési ok. A vh. ítéleti megszüntetése esetén a lejárt tartozások miatt felmondott/megszűnt szerződésből eredő tartozást (banki pénzkövetelést) végrehajtani nem lehet. Ekkor lép fel ugyanaz az alkupozíció, melytől a Dtv-I-II. elzárta az adósokat a semmisségi perekben, vagyis a bank a vh. megszüntetés után alkura kényszerül és ennek eredménytelensége esetén elszámolási pert indíthat, amelyben a megszűnt szerződés elszámolására nézve a megszűnt szerződés fennállásáig fennálló semmisségi okokat tartozáscsökkentő hatását lehet alpersi érvénytelenségi (jogalap vitatása) és összegszerűségi kifogásként érvényesíteni.
III. JOGI ÖSSZEFOGLALÓ VÉLEMÉNY.
1. Semmisségi per indítása/folytatása.
Az élő és törlesztett szerződések esetében vagy lejárt tartozás és a kifolyósított tőkehátralék visszafizetési képessége esetében a teljes érvénytelenségre vezető semmisségi – közte az árfolyamkockázat viselési semmisségi – okokra alapított érvénytelenségi perek indítása és a folyamatban lévő pereknek a teljes érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása keresetváltoztatással történő folytatása (utóbbi esetében a Dtv-II. törvény biztosította perbeli egyezség létrehozása legkésőbb a perfelfüggesztés megszűnését követő első tárgyaláson). Számolni kell azonban a kormány által 2015. évre előirányzott ún. deviza forintosítási törvénynek a teljes érvénytelenségi per tárgyára és eljárására kiható – Dtv-II. törvényből megismert jogérvényesítést esetleg korlátozó – rendelkezéseivel.
2. Semmisségi permegszüntetés. Banki elszámolás jogkezelése. Áttérés a vh. megszüntetési perindítási feltételekre.
A lejárt és a kifolyósított tőke nagymértékű tartozása és visszafizetési képességének hiánya vagy semmisségi per alatt a bank által indított végrehajtás mellett folyó – jelenleg felfüggesztett – semmisségi pereknek legkésőbb a perfelfüggesztés megszűnését követő első tárgyalási napon lehetséges elállással történő megszüntetése. Banki elszámolás (árfolyamrés, szerződésmódosítások) peren kívüli és nemperes jogkezelése. Áttérés a vh. megszüntetési perelőfeltételek jogkezelésére és perelőkészítésre.
3. Végrehajtás megszüntetési per.
A lejárt tartozással felmondás előtt/alatt és végrehajtás előtt/alatt álló megszűnő/megszűnt szerződések esetében a teljes/részleges semmisségi okokra alapított végrehajtás megszüntetési perek indítása/folytatása.
4. Elszámolási perek.
A végrehajtás megszüntetési per jogerős befejezése (vh. megszüntetése) után a bank által az adósok ellen indítható ún. megszűnt szerződéseket elszámoló polgári perek vitele.
5. Kölcsön visszafizetés banki perindítások.
A közokiratba nem foglalt (autóhitelek, személyi kölcsönök) deviza alapú szerződések jogcímén a kölcsön visszafizetése iránt a bankok által kölcsön visszafizetése iránt indítható perekben az alperesi adósok érvénytelenségi kifogások (teljes semmisségi jogalap) és összegszerűségi kifogások (részleges érvénytelenségek tartozáscsökkentő jogkövetkezményei) útján történő védekezése, és annak eredményessége esetén kialakult alkupozícióban a bankkal a szerződés peren kívüli lezárása.
Jogi felelősség. A fenti jogi tájékoztató nem minősül az ügyvédi törvény szerint konkrét ügyfélnek nyújtott jogi tanácsadásnak. A fenti jogi tájékoztató tartalmáért csak az általam egyedileg megvizsgált és konkrét jogi tanácsadással ellátott deviza alapú ügyletek esetében vállalok felelősséget. A fenti jogi tájékoztató tartalmát ügyvédi megbízásom nélkül mindenki csak a saját felelősségére használhatja vagy alkalmazhatja.
Dr. Kriston István ügyvéd
európajogi (pénzügyi) szakjogász
email: drkristonugyved@pr.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
