Dr. Szepesházi: a devizakárosultak esélye

Dr. Szepesházi: a devizakárosultak esélye

Dr. Szepesházi: a devizakárosultak esélye


Dr. Csikász Levente – bevezető: Egy nagyon jó összefoglalója ez a devizahiteles ügyek történéseinek. A szerző korábban devizahiteles ügyekben is ítélkező bíró volt, aki most már ügyvédként harcol az adósok igazáért! Érdemes elolvasni!

Megindult az erjedés: a devizakárosultak esélyeiről



Az elmúlt hónapok fejleményei után érdemes újra feltenni a kérdést: tovább szedi-e áldozatait 2020-ban a nemzeti szociális devizahitel-tragédia.

Immár kilenc hónap telt el azóta, hogy 2019 áprilisában a hazai igazságszolgáltatás szakmai vezetése és a rossznyelvek szerint a végrehajtó hatalom eljutott arra a pontra, amikor látszatkompromisszumra lett szüksége egy ellentmondás látszólagos feloldásához.

loading...

Ez az ellentmondás az európai uniós fogyasztóvédelmi jog és azon devizahiteles bírói gyakorlat között feszült, amely 2014 vége óta egyoldalúan kedvez a ma már nem csak külföldi és nem is mindig politikamentes tulajdonosi viszonyokkal bíró pénzintézeteknek és a hallomások szerint egyre nagyobb számban erős emberek strómanjai által irányított ingatlanéhes követeléskezelőknek.

Az igazságszolgáltatást uraló szakmai elit nyíltan nem vállalhatta fel, hogy sárba tiporja az EU-jogot, miközben persze egy befolyásos csoportjuk a devizahiteles ügyekben éppen azt tette, és azt teszi. Az említett gazdasági érdekcsoportok pedig az új költségvetési ciklusban is ácsingóztak az uniós költségvetési forrásokért. S a Fidesz persze az Európai Néppártból sem szeretne mindenáron kikerülni, hiszen a fejlett országok Magyarországon is termelő nagytőkései ebben a pártcsaládban könnyebben elérhetők.

Mindehhez képest ugyan kellemetlen, de nem túl magas ár volt a Kúria Konzultatív Testületének (KT) 2019. április 10-ei közleménye: az adósoknak legalább szövegszerűen előnyös, de a gyakorlatban „minél kevesebbet jelentő, annál jobb”-jellegű kommunikációs eszköz.

Ez az EU Bírósága előtti feszengő arcmentésről árulkodik, s az „én, a Kúria, mintha eddig betartottam volna, és a jövőben is betartom az EU fogyasztóvédelmi jogát” kamuüzenetet közli.

Úgy tűnik, hogy a kormány és egyes felsőbírák egyet semmiképpen sem akarnak, s ehhez képest engedményt kellett tenniük, eltűrniük: tabu az olyan gyakorlat, mely tömegesen érvénytelen devizahitel-szerződéseket eredményezne, és az érvénytelenség jogkövetkezménye árfolyamkockázat nélkül az eredeti felvett forintösszegből kiinduló kamatmentes vagy kiskamatos elszámolás, az adós összteljesítéséhez képest a részletfizetés lehetőségével.

Pedig a 93/13 EGK Irányelv szerint a tisztességtelen szerződéses feltételek megfogalmazóival szemben a visszatartó erő elvének megfelelően kell eljárniuk a tagállami bíróságoknak és hatóságoknak.

loading...

Az áprilisi közlemény nem kötelező ugyan a bírákra nézve, de a magyarországi bírák szocializációja a felsőbb bírósági ajánlott jogi eszközök (eseti döntések, azaz ún. BH-k, szakmai tanácskozási anyagok, állásfoglalások) kritikátlan, automatikus követését igenli, éppen ezért szükség volt a közlemény nem kívánatos, az adósoknak túlságosan kedvező hatásának tompítására is.

Ezért hangsúlyozza agyon a szöveg, érdemi tartalmával nagyrészt ellentétesen, hogy a bankpárti kúriai jogegységi határozatok (főleg: 6/2013 PJE, 2/2014 PJE, 1/2016 PJE) sem ezzel a közleménnyel, sem a Luxemburgi EU Bíróság vonatkozó ítéleteivel (főleg a C-51/17-es előzetes döntéshozatali ítélet) nem állnak ellentétben. Pedig dehogynem.

Érdemes névvel is említeni a hitelesek jogi képviselőit súlyosan sértegető, őket „nem jogásznak” tekintő, így vélelmezhetően az adósokkal is elfogult Wellmann Györgyöt, a Kúria polgári kollégiumvezetőjét, aki által összeállított jogegységi tanácsok jogegységi határozatai, illetve a parlamenti többség által megszavazott 2014. évi DH-törvények együttesen tették jogfosztottá az adósokat, és csúfot űztek a jogegységi eljárás intézményéből, s amelyik bíró hagyta, annál a bírói önálló gondolkodásból is. Nagyon sok bíró, de nem elegendő, nem hagyta! Tisztelet nekik !

Visszatérve a 2019. április 10-i közleményre, abban 3 olyan fejlemény is akadt, amely valós fordulatot hozhatott volna: az első a korábbiaknál fokozottabban előírta a kifejezett tájékoztatást arról, hogy az árfolyamkockázat adósok általi viselésének nincs felső határa; a második megtiltotta a mozaikszerű, nem egybefüggő árfolyamkockázati tájékoztatást; a harmadik pedig elismerte az EU Bíróság C-51/17-es előzetes döntéshozatali európai bírósági ítéletét (ideértve a kellő idő követelményét és a forint súlyos leértékelődése esetére szóló tájékoztatást).

A fordulat „tompítása” azonban működni látszik, és nem csak azért, mert bírói fórumokon a közlemény – más esetekben nem emlegetett – nem kötelező jellegét emelik ki.

Az érvénytelenség esetén visszafizetendő forintkölcsön után járó kamatnál a 2019. június 20-i újabb kúriai KT-közlemény továbbra is megengedi a bíráknak, hogy magas (kamatfeláras bankközi) kamattal számoljanak, ha akarnak – kerülő úton visszaigazolva esetleg saját, ma már esetleg lelkifurdalásos, a fogyasztóvédelmi jogot negligáló korábbi ítélkezésüket.

Az a cinikus kitétel is az eddigi bírói ítélkezést erősíti, mely szerint nem lehet perújítási indok sem a közlemény, sem az újabb európai bírósági adóbarát ítéletek. Ne is próbálkozzon tehát az a több százezer adós új peres eljárással, bíróságok elleni kártérítéssel, ha  régi perében vereséget szenvedett az árfolyamkockázati tájékoztatás tisztességtelenségével kapcsolatban, amire a közlemény esélyt adna. Hiszen – ezt már én teszem hozzá – az már megrengetné a bankrendszer és a faktorcégek stabilitását.

Ne felejtsük el azt sem, hogy 2018. január 1-je óta radikálisan romlottak a perindítás esélyei általában is, a formalizmus, a bürokratizmus tort ül a bíróságokon az új Polgári Perrendtartás miatt, mely a rezsim szegénypolitikájának egyik lenyomata (értsd: az alsó középosztály és attól lefelé senki sem számít).

Az ezzel összefüggő ügyvédi többletköltségeket nagyon sok, anyagilag is kiszárított devizahiteles nem viselheti már el.

A Kúria ráadásul 2019 októberében is folytatta az Európai Bíróság ítéleteit félreértelmező visszaéléseit, amikor a lengyel bíró által kezdeményezett C-260/18-as EDE-döntés 2. vastagított válaszát (hasonlóan a C-118/17-es EDE 54. és 55. pontjaihoz), mely(ek) alapján kamatmentesen (!) kellett volna visszafizetni a deviza alapú kölcsön forintösszegét az adósnak az érvénytelenség folytán, nem alkalmazhatónak minősítette. Úgy, hogy azonos tényállás mellett az egyetlen, a lengyel és a magyar jog közötti felhozott különbözőség nem bizonyult igaznak. 

Az elmúlt év alapján minden adott tehát a követeléskezelők ingatlancápái érdekében ahhoz, hogy az EU felé akár önkritikusnak, az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek is bemutatható, tavaly áprilisi közlemény ne váltson ki a devizakárosultakat tömegesen megsegítő, kimentő hatást 2020-ban sem.

Egyes autóhiteles pénzintézetekre rájár a rúd 2019 tavasza óta: a helyzet mérsékelten kedvezőbb, mint 2014 végétől 2019 elejéig volt. De a haldoklókon nem mindig segít a későn érkező, a gyógyszer megnevezést nem érdemlő gyógyhatású készítmény, főleg, ha csak egyes devizahitel-jogi részkérdésekben ígér gyógyulást.

Mégis: nem lehet a szellemet visszatuszkolni a palackba! Nehéz egyszerre az EU Bírósága szempontjaira odafigyelőnek mutatkozni, egyben továbbra is a bankközpontú ítélkezést preferálni. A tisztességes és magas szakmai színvonalú, a fogyasztóvédelem kúriai elárulását korábban is felismerő bírák is új erőre kaptak.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az árfolyamkockázati tájékoztatás megfelelő mivoltának bizonyítását egyre több bíró terheli a bankokra és a jogutód követeléskezelőkre. Több nagybankra és nemcsak autóshitel, hanem nagyösszegű személyi kölcsönös és lakásvásárlási jelzáloghiteles ügyben is lesújtott egy-egy, akár felsőbb bírósági ítélet 2019 tavasza óta. Sőt, kúriai tömeges banki felmondás-érvénytelenítő, még nem publikált friss ítéletről is hallani.

Wellmann György idei távozása a kollégiumvezetői székből a legszélsőségesebb fogyasztóellenes bíráskodási tendenciák előtt azért talán becsukja a kaput, a kevésbé nyílt próbálkozások előtt tartok tőle, hogy nem. Még akkor is, ha a bírósági vezetők kiválasztásának átláthatóságában és teljesítményelvűségében továbbra sem lehet alapos okkal bízni.



S a legújabb örvendetes fejlemény is itt említendő: a Győri Ítélőtábla 2019. december 10-én (Pf.III. 20.189/2019/10) nemes egyszerűséggel tette fel a kérdést egy kiváló ügyvéd indítványára az Európai Unió Bíróságának (EUB).

Megfelelnek-e az ún. devizahiteles törvények az európai uniós fogyasztóvédelmi jognak a tekintetben, hogy nem biztosítják az adósnak azt a lehetőséget, hogy ne kérje e törvények alkalmazását, azaz védelmét, ha a szerződés érvénytelensége, s általa az árfolyamkockázattól történő megszabadulás áll az ő érdekében.

Mivel e törvények csak nevükben voltak adósmentő törvények, akár dominóhatást is kiválthat az EUB válasza, mert azért egy magyar ügyben meghozott előzetes döntéshozatali eljárásban (EDE) hozott ítéletre egy ennyire konkrét kérdésben nagyon nehéz lesz ráfogni, hogy nem alkalmazható.

Nem hazudhatok, a cikk kezdetén feltett kérdésre egyelőre az igen a válasz. Szép álom, hogy elérjük devizaadós honfitársaink árfolyamkockázattól megszabadulását, az eredeti felvett és kamatmentes forintösszegből kiinduló elszámolást a részletfizetés lehetőségével.

Sokat fogunk még könnyezni pánikbeteg, depressziós, más lelki és fizikai betegségekkel, nélkülözéssel tönkretett, illetve halálba hajszolt honfitársainkért, családjaikért. A jogvédő, az ügyvéd, a független vagy ellenzéki politikus még mindig túlzottan gyakran lesz tehetetlen az arctalan túlerővel, a rejtetten politikai, gazdasági, megjelenésében bírósági, közjegyzői, végrehajtói szenvtelen gépezettel szemben. Ezen csak eseti jelleggel javíthatnak e szervezetek egyes kivételesen bátor és felkészült tagjai.

Egyet kell értenem Ravasz László helyzetértékelésével abban is, hogy akinek van anyagi ereje méltánytalan hitellezáró egyezséget kötni, az tegye meg, és kevésbé kiszorított helyzetben harcoljon az uniós jog érvényesítéséért és az igazságért, ne kockáztassa az árverést, a kilakoltatást.

2019 tavaszán megindult az erjedés, de egyik legnagyobb nemzeti tragédiánk megnyugtató, mindenkire kiterjedő, teljes megoldása a jövő távoli ködébe vész. S a szégyen még utána is velünk marad.
A jövő legjobb verziójában már a jelenlegi hatalom is kapitulál az EU nyomására (újraszámoltatás alacsony devizaárfolyamon ? kárpótlás ? kölcsön kamatmentessége elismerése ? Nemzeti Eszközkezelőhöz menekülés banki hozzájáruláshoz kötésének megszüntetése ?).

A rosszabb verzióban azonban a problémahalmaz egy-egy szelete a NER bukását is túléli, a demokratikus ellenzéki neoliberalizmus habozó attitűdje miatt, amely minden állami segítség esetében az egyéni felelősséget firtatja, még akkor is, ha ez a devizahitelek ügyében alig létezik. Dr. Szepesházi Péter.

loading…


Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
A csőbe húzott devizakárosult
A csőbe húzott devizakárosult

A csőbe húzott devizakárosult Kártérítési ügyvéd - A bank már a szerződéskötéskor is sunyi és alattomos volt. ...Az általános szerződési...

Devizahiteles ügyvédek az Unióhoz fordultak
Devizahiteles ügyvédek az Unióhoz fordultak

Devizahiteles ügyvédek az Unióhoz fordultak Levél az oldal alján! Minden uniós állampolgárt, így minket, magyar devizahiteleseket is megilletnek az emberi...

Close