DEVIZAHITELES NYÍLT LEVÉL DR. DARÁK PÉTER ÉS DR. SZEPESHÁZI PÉTER BÍRÓKHOZ.

DEVIZAHITELES NYÍLT LEVÉL DR. DARÁK PÉTER ÉS DR. SZEPESHÁZI PÉTER BÍRÓKHOZ.

DEVIZAHITELES NYÍLT LEVÉL DR. DARÁK PÉTER ÉS DR. SZEPESHÁZI PÉTER BÍRÓKHOZ.

[good_old_share]


Tisztelt Dr. Darák Péter Bíró Úr, 
Kúria Elnöke!

Tisztelt Dr. Szepesházi Péter Bíró Úr, 
Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum Tagja!




1956 OKTÓBER 23.-i FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC évfordulóján a magyar nemzet hőseire és áldozataira emlékezve fordulunk Önökhöz. A forradalom kevesebb véráldozattal járt, mint a devizahiteles bírósági doktrína alapján jogaiktól és vagyonuktól megfosztott vagy megfosztás alatt álló és etnikai megkülönböztetés nélkül magyarokat, zsidókat, romákat és más kisebbségeket egyaránt sújtó devizahitelesek többmilliós táborának szenvedése.

Az Elnök Úr által vezetett Kúria és Polgári Kollégiuma polgári jogegységi határozataiban és munkacsoportjaiban elfogadott devizahiteles bírósági doktrína a jogtudománnyal szemben hajtott végre paradigma váltást. A hírhedt 6/2013 polgári jogegységi határozattal indult paradigma váltást jegyző 39 kúriai bíró kizárólagosan nem képviseli a jogtudományt, azt kisajátítani sem képes, mert paradigma váltásra csak a jogtudomány tudós közössége és tudományos közvéleménye, valamint joggyakorlatot folytató hivatásrendjei (bírók, közjegyzők, ügyvédek, jogtanácsosok) jogosultak.

Kúriának a Kelsen jogelméletén nyugvó jogpozitivista paradigmával szemben álló devizahiteles bírósági doktrínája a jogtudósok közösségével élesen szemben álló paradigmaváltás, amelyre a 39 kúriai bírót a jogtudomány nem hatalmazta fel. 

KÚRIA, MINT ÁLLAMHATALMI ÁG MEGSEMMISÍTETTE A DEVIZAHITELESEK MAGÁNJOGÁT, de a jog, mint a devizahitelesek személyi és vagyoni joga nem rendelkezik azzal a hatalommal, hogy ebben a kritikus időszakban meghatározza az államrend menetét. Jelenleg tehát két rend van jelen. Az állam bírói hatalmának devizahiteles kényszerrendje és a devizahitelesek magánjogait védő írott jogrend, amelytől a bírói hatalom megfosztja az állam devizahiteles adóspolgárait.



Azonban ugyanazon társadalmi közösséget, így a politikai-gazdasági-pénzügyi eliteket és a devizahiteles adóspolgárokat tartósan két különböző rend nem létesítheti. A devizahiteles bírósági doktrínával az államrend és a jogrend kettévált, megkettőződött.

Az államrendet a Kúria devizatörvénykezés alapjául és értelmezési sémaként szolgáló devizahiteles bírósági iránymutatásai képezik, ezzel szemben áll a devizahiteles adóspolgárok közösségének az írott magánjog elvein és normáin nyugvó autoritással bíró parancsa. Az államrenden tehát jelenleg olyan hiátus jelent meg, amelyet a devizahiteles adóspolgárok társadalmi akarata és érdekvédő mozgalmai, mint tényleges hatalmi viszonyok töltenek ki. Ez a devizahiteles tény az állam- és jogrend számára párhuzamos materiális tény. A bírói jogrendnek tehát nem lehet abszolút értéket kölcsönözni. A devizahiteles társadalom jogait nem lehet ezen adóspolgárok alaptörvény-ellenes megkülönböztetésével és fogyasztóvédelmi jogaitól megfosztásával diszkreditálni.

EGYÉNI BÍRÓI FÜGGETLENSÉG HELYREÁLLÍTÁSÁNAK IGÉNYE JELZI az államrend és jogrend elválását, mivel a bíró csak a törvényeknek van alárendelve, amit sért a törvények kötelező jogértelmezését adó polgári jogegységi határozatok "sztálinista"  intézménye és a devizahiteles igazságszolgáltatás bírói függetlenségi fórum által bírált belső anomáliái.

A Dr. Szepesházi Péter Bíró Ú által fémjelzett egyéni bírói függetlenség helyreállításának igényéről azonban látnunk kell, hogy az igazságszolgáltatási rendszer keretein belül marad, abból nem képes kilépni, mivel magának az államrendnek és a jogrendnek a megkettőződését nem képes kiküszöbölni, mégis pótolhatatlan szerepét az államrend és jogrend egységének helyreállítására irányuló törekvések között nem lehet eléggé hangsúlyozni.     

KÚRIA ÁLLAMRENDJÉNEK UNIÓS JOGELLENESSÉGE tovább árnyalja az államrend és a jogrend megkettőződését. Az uniós jog a unió piacán a deviza adóspolgároknak alapjogvédelmi (hátrányos megkülönböztetés tilalma) és a fogyasztóvédelmi magas szintjét garantálja. EU Parlament és Tanács, mint rendes jogalkotásra jogosultak a jelzálogpiac alapjogi- és fogyasztóvédő normaképzésének mulasztása miatt a devizaadós fogyasztóknak vagyoni hátrányt okoztak, ezért a jelzáloghiteles adóspolgárok az Európai Unió Bírósága (Luxembourg) előtt kártérítési pert indíthatnak. Ezen uniós kártérítési pereknek a perviteli tájékoztatója email: drkristonugyved@gmail.com útján igényelhető.  

KÚRIA BÍRÓI IRÁNYMUTATÁSAI (2/2014 PJE, 1/2016 PJE), mint az adóspolgárokat hátrányosan megkülönböztető és fogyasztóvédelmi uniós normáival szemben álló bírósági doktrínája miatt sérültek az adóspolgárok személyiségi jogai, ezért sérelemdíj iránti igényt érvényesíthetnek. Kúria elleni személyvédelmi és sérelemdíj iránti perek perviteli tájékoztatója email: drkristonugyved@gmail.com útján igényelhető.   

KIVÉTELES ÁLLAPOT, REFORM VAGY FORRADALOM, ez minden a devizahiteles társadalmi helyzetez hasonló társadalmi állapot megoldásának antinómiája. Az államrend jelenleg a kivételes döntések ténylegességének normatívvá válása alapjaira helyezkedik.




Carl Schmitt 1922-ben írt politikai teológiáját általában rendszeres válasznak értelmezik a jogon kívüli tényezőkre. Schmitt utal rá, hogy "… a kivételes állapot nem pusztán arról szóló döntés,t, illetőleg az ostromállapot kihirdetését jelenti, hanem ez az államelmélet általános fogalmaként értendő". A magyarországi devizahiteles jogalkotásra és bírósági doktrínára hajazva a történelmi körülmények párhuzamba állítása sem elhanyagolható. A német Weimari Köztársaság liberális-pluralisztikus parlamenti rendszerében az 1919-1923 közötti puccsveszélyek, zavargások, gazdasági problémák kezelésére a német államelnök (Friedrich Ebert) gyakran élt a weimari alkotmány 48. cikkelyének (2) bekezdésében kapott kivételes felhatalmazással.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Az államrend kivételes döntéseiben három lehetséges megoldás van: a) kivételes állapotok és a kivételes döntés (kivételes állapot nem határozható meg az érvényes jogrend keretein belül, nem írható körül tényállásként), b) normális állapotok és kivételes döntés (mint minden más rend, a jogrend is döntésen, és nem normán nyugszik), c) kivételes döntések ténylegességének normatívvá válása, és ez utóbbi a magyar bankrendszer és a devizahiteles adóspolgárság vitáját eldöntő kivételes állami beavatkozás, erről is Schmittnél találunk leírást, aki szerint a kivételes állapotok nem törölhetők el, mert egyrészről "metafizikai meggyőződésen múlik", másrészről – idézem – "ha egy államban különböző ellentétes erők léteznek, s mindegyik a közjót akarja, ez végül is nem eredményez mást mint a bellum omnium contra omnes (mindenki harca mindenki ellen), és az állam szerepe ennek a küzdelemnek az eldöntése, annak végérvényes meghatározásával, mit jelent a közrend, a biztonság, mikor zavarja azt meg valami, és így tovább.

A közrend és közbiztonság mást és mást jelent a valóságban attól függően, hogy katonai bürokrácia vagy kereskedői szellem által vezérelt önkormányzat vagy radikális pártszervezet dönt-e arról, mikor áll fenn a rend és biztonság, illetve mikor veszélyeztetik vagy zavarják azt meg". 

loading…


DEVIZAHITELESEK ELLENI TOTALITARIZMUS – HATALMI ÁLLAM. A devizahitelesek helyzetét kezelő államrend a bírói hatalmi ágat jelölte ki és használja fel a kivételes állapot fenntartására, valamint a bank és adóspolgár vitájának a bank javára történő eldöntésére. Ez nevezik hatalmi államnak (Machstaat). Schmitt szerint "A kivételes állapot akkor valósul meg teljesen, amikor ahhoz, hogy a jogtételek érvényesülhessenek, előbb meg kell teremteni az arra alkalmas helyzetet" …, vagyis a döntés elválik a jogi normától, mert az állami autoritásnak a "jog létrehozásához nincs szüksége jogra" (csak kivételes döntésre). Ez a döntés a Kúria iránymutatásaiban, valamint ezen alapuló devizahiteles törvénykezésben és ítélkezésben ölt testet.

SOROS NYÍLT TÁRSADALMA ÉS A MAGYAR HATALMI ÁLLAM (ÁLLAMTÁRSADALOM). A nyílt társadalommal szemben a totalitárius államtársadalom áll. A totalitárius társadalomideál fő ismérvei: a) totalitárius ideológia, b) egyedüli tömegpárt, c) rendelkezési-ellenőrzési monopólium, d) tömegkommunikációs monopólium, e) terrorisztikus rendőrség. A további jellemzői az állam-társadalom és a kormányzó-kormányzottak azonossága, a népszellemből jövő népállam, a vezér döntéshozó monopóliuma, barát-ellenség viszony megkülönböztetése. A társadalmat a vezérállam tartja "folytonos izgalmi állapotban", amelynek akciócentruma az egyedüli tömegpárt. 

Magyarország szeretünk …, itt tartunk most, október 23. előestéjén ismét a társadalmi robbanás küszöbén.  Emlékezzünk 56' hőseire és áldozataira, akik levetették magukról a totalitarizmust.         

Tisztelettel: Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság, Dr. Kriston István alapító és törvényes képviselő.

[good_old_share]

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM