Bukott a bank, és még fizethet is a devizakárosultnak
Előző cikkünkben ígértük, hogy újabb jó hírekkel szolgálunk. Most itt van egy újabb friss hír:
Elbukta jogerősen a pert a bank és még fizethet is a devizakárosultnak!
Az igazság diadalmaskodott:
A bankoknak fizetniük kell a devizakárosultaknak!
Soha ne feledd, az igazságosság mindig győzedelmeskedik. Legújabb hírünkben arról számolunk be, hogy egy jelentős pénzintézet jogerősen pert vesztett a devizakárosult ügyfelünkkel szemben.
A bíróság döntése szerint a bank köteles visszafizetni a devizakárosultnak a túlfizetett összeget.
A jogerős ítélet erős üzenet a bankok felé: nem lehet figyelmen kívül hagyni az ügyfelek jogait.
Az igazságszolgáltatás nem csupán a jogi normákat ellenőrzi, hanem az emberi méltóságot és a gazdasági igazságosságot is védelmezi.
A bankoknak mostantól gondoskodniuk kell arról, hogy ügyfeleiket tisztességesen és átláthatóan kezeljék.
Ez a döntés a devizakárosultak számára is óriási jelentőséggel bír.
A jogerős ítélet arra emlékezteti őket, hogy jogukban áll az igazságszolgáltatásban bízni.
A bankok immár kötelesek visszafizetni a túlfizetéseket, ami sokak számára jelenthet anyagi megkönnyebbülést.
Ez a hír bizonyítja, hogy a tisztesség és az igazságosság mindig előbbre visz bennünket.
A devizakárosult jogai végre érvényesült, a bankoknak pedig el kell ismerniük, hogy felelősséggel tartoznak ügyfeleik iránt.
A leírt szövegrészlet egy törvényszék által hozott ítélet rendelkező részére utal, amely egy árfolyamkockázati kölcsönszerződés érvénytelenségét érintő perben született.
Az ítéletben az alábbi pontokat állapítja meg és utasítja a bíróság:
1. Az XY számú kölcsönszerződés, amit a felek 2007. március 5-én kötöttek, érvénytelen, mivel az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltételek tisztességtelenek voltak.
Az ítélet az eredeti kölcsönszerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánítja.
Ez azt jelenti, hogy a kölcsönszerződést úgy kell tekinteni, mintha eleve érvényes lett volna.
2. Az ítélet szerint a CHF (svájci frank) legmagasabb átváltási árfolyama 180 forint.
3. Az alperest kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 524.940 forintot, valamint a 2019. március 15. napjától a kifizetésig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatát.
Emellett 147.000 forint perköltséget is meg kell fizetnie.
4. Az alperest továbbá kötelezi, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek a XY rendszámú Suzuki XY típusú személygépkocsi törzskönyvét.
Az ügy minden résztvevőjének komoly erőfeszítéseket kellett tennie ennek az összetett és hosszadalmas jogi procedúrának a végigjárásához.
A Pécsi Ítélőtábla végül megállapította, hogy a kölcsönszerződés egyes feltételei tisztességtelenek voltak, és érvénytelenítette a szerződést. Ezen túlmenően, úgy határoztak, hogy az alperesnek ki kell adnia a gépjármű törzskönyvét, miután a felperes maradéktalanul teljesítette a szerződésből eredő fizetési kötelezettségeit.
Ebben az esetben több fontos jogi téma is felmerül:
1. Kötelezettségvállalás:
A felperes kölcsönt vett fel a XY Kft.-nél, hogy megvásárolja a Suzuki XY típusú gépjárművet.
A kölcsönszerződés rögzítette a kölcsönösszeget, futamidőt, törlesztőrészleteket és a THM-t.
2. Érvénytelenség:
A felperes keresetében kérte a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítását a tisztességtelen árfolyamkockázati feltételek miatt. A bíróság ezt elfogadta, és érvénytelenítette a szerződést.
3. Szerződési jog:
A felperes azt is kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a gépjármű törzskönyvének kiadására. A bíróság úgy határozott, hogy ez a kérdés a szerződésben rögzített kötelezettségvállalások teljesítése után érvényes.
4. Elszámolás: Az ítélet megállapította, hogy a felperes túlfizetett a kölcsönön, és hogy az alperesnek ezt vissza kell fizetnie.
Az itt bemutatott ítélet példázza a bíróságok alapos munkáját és a tisztességtelen szerződési feltételek elleni fellépés fontosságát. Ez az ítélet minden fél számára tanulságos lehet, és remélhetőleg hozzájárul a hasonló esetekben alkalmazandó jogi normák kialakításához is. A jog érvényesülése minden esetben alapvetően fontos, és ez az eset kiválóan szemlélt
5. Jogi következmények: Az ítélet meghozatalának és az érvénytelenség megállapításának számos következménye van. Először is, a felperesnek vissza kell kapnia a törzskönyvet.
Ez azért fontos, mert a törzskönyv a gépjármű tulajdonjogának bizonyítéka.
Másodszor, a bíróság megállapította, hogy a felperes túlfizetett a kölcsönön, tehát a bíróság elrendelte, hogy az alperes visszafizeti ezt az összeget.
6. Devizakölcsön:
Ez az eset a devizakölcsönökkel kapcsolatos jogi viták egyik példája. Sokan vettek fel devizakölcsönt, amikor az árfolyamok alacsonyok voltak, de amikor az árfolyamok emelkedni kezdtek, a törlesztőrészletek nagymértékben megugrottak.
Ebben az esetben a bíróság úgy találta, hogy a felperes túlfizetett a kölcsönön, mivel az árfolyamkockázatot tisztességtelenül rótták a felperesre.
Ebben az esetben a bíróság igazságos döntést hozott, amely a felperes számára előnyös volt.
A bíróság gondosan vizsgálta a szerződés feltételeit és a felek közötti egyensúlyt, és ennek alapján hozta meg döntését.
Ez az ítélet reményt adhat más devizakölcsön-szerződésekkel kapcsolatos jogi vitákban érintett félnek is.
Összefoglalva, a nyertes ítéletet nagy elismerés övezi, hiszen a bíróság komoly jogi problémákkal, köztük a tisztességtelen szerződési feltételekkel, a szerződés érvénytelenségével, és a túlfizetéssel foglalkozott.
A bíróság igazságos döntése hozzájárul a jogbiztonsághoz és a tisztességes üzleti gyakorlathoz. Az ítélet tanulságos lehet más devizakölcsönöket érintő ügyek számára is.
Az ügyben a bíróság megállapította, hogy a felek közötti kölcsönszerződés árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési feltétele tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen. A felperes kérte a szerződés érvényessé nyilvánítását, valamint az elszámolást 671.488,- forint összegben, majd később, a szakértői vélemény alapján, ezt az összeget 524.940,- forintra csökkentette.
Az alperes viszont azt állította, hogy az elszámolást a BUBOR+kamatfelár elv mentén kell megejteni, és a 180,- forint/CHF átváltáson alapuló elszámolás nem alkalmazható. Az alperes szerint a felperes tartozása 90.275,- forint volt a beadvány előterjesztésének időpontjában.
A bíróság a tényleges helyzetet a felek nyilatkozatai, a csatolt okiratok tartalma, és a szakértői vélemény alapján állapította meg. A szerződés érvényessé nyilvánítása esetén az érvénytelenségi ok miatt előállt érdeksérelmet kell kiküszöbölni.
A bíróság döntésében figyelembe vette a Pécsi Ítélőtábla köztes ítéletét, amely megállapította a szerződés érvénytelenségét, és ezen alapulva kellett a bíróságnak állást foglalnia az érvénytelenség jogkövetkezményei tekintetében. A törvényszék az érvénytelenség jogkövetkezményeit a 2014. évi XXXVIII. törvény, a DH2 törvény 37. § (1) bekezdésének értelmében állapította meg, amely a deviza alapú kölcsönszerződés érvényessé nyilvánításának lehetőségét kínálja fel.
A bíróság úgy találta, hogy a kereseti kérelem, amelyet a 2023. április 26-i tárgyaláson csökkentettek, megalapozott volt.
A bíróság figyelembe vette, hogy a szakértői véleményben alkalmazott kamatszámítás, valamint a maximalizált árfolyam szerinti átszámítás összhangban van az igazságszolgáltatási gyakorlattal és megfelel az elszámolás jogi kereteinek.
A szakértői véleményben megállapított összeg – 524.940,- forint – melyet a felperesnek az alperesnek kell megfizetnie, megfelelően tükrözi a szerződés érvényessé nyilvánítását követő jogállapotot, valamint az árfolyamkockázatot.
A felperes által az érvényessé nyilvánítást követően előterjesztett kereseti kérelmet a törvényszék megalapozottnak találta és fenntartotta.
Az eljárás során a felperes az elszámolásra vonatkozó igényét is fenntartotta, amely a szerződés érvényessé nyilvánítását követően került előterjesztésre.
A bíróság megállapította, hogy az alperes ellenkérelme, amely a fennmaradó kereset elutasítására irányult, nem volt megalapozott. Az alperes érvényessé nyilvánítási kérelme a P………….. számú beadványában hivatkozottak szerint a BUBOR+kamatfelár elv mentén kellett elszámolni, amit a bíróság nem talált jogilag megalapozottnak.
Végső soron a bíróság megállapította, hogy a felperes kereseti kérelme megalapozott, és a szerződést érvényessé nyilvánította, valamint az alperest 524.940,- forint és annak kamatai megfizetésére kötelezte.
Ezen döntésben a bíróság figyelembe vette a pénzpiaci és tőkepiaci szakértői véleményt és annak kiegészítéseit, amelyek megerősítették az előzőleg leírt elszámolási elveket és módszereket.
Fentieket értékelve a törvényszék az igazságügyi szakértő szakvéleményét mindenben aggálytalannak találta és annak a maximalizált árfolyamú átszámításra vonatkozó számításait alapul véve megállapította, hogy a felperes 2016. január 1. napján fennálló tartozása 772.251,- 6 forint (180,- HUF/CHF árfolyamon 4.290,28 CHF), – az időközbeni felperesi törlesztések összegét figyelembevéve szintén megállapította, hogy 2018. augusztus 1. napján történt teljesítés révén a tartozás megszűnt, az ezt követően 2019. december 30. napjáig teljesített felperesi fizetések túlfizetések, melynek összege 524.940, – forintban határozható meg.
Mindezek alapján tehát a törvényszék – a rendelkező részben foglaltak szerint – a felek által 2007. március 5. napján megkötött XY számú, érvénytelen kölcsönszerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal érvényessé nyilvánította (180,- HUF/CHF legmagasabb átváltási árfolyam figyelembevételével); és kötelezte az alperest a felperesi 524.940, – forint és késedelmi kamatai túlfizetés megfizetésére.
A kamatrendelkezés egyebekben – azzal, hogy annak kezdő időpontját a törvényszék középarányosan állapította meg – az rPtk. 301. § (1) bekezdésén alapul.
Az ítélőtábla az igazságügyi szakértői vélemény alapján arra jutott, hogy a felperes 2016. január 1-i tartozása 772.251,- forint volt, ami a 180,- HUF/CHF árfolyamon 4.290,28 CHF-nek felel meg.
Figyelembe véve az azóta történt felperesi törlesztéseket, a bíróság megállapította, hogy a tartozás 2018. augusztus 1-jén megszűnt, és a felperes 2019. december 30-ig tartó további befizetései túlfizetést jelentettek, aminek összege 524.940, – forint.
Ezen tények alapján a törvényszék – a hozott ítélet szerint – a felek által 2007. március 5-én kötött, eredetileg érvénytelen XY számú kölcsönszerződést visszamenőleges hatállyal érvényessé nyilvánította, figyelembe véve a 180,- HUF/CHF maximális átváltási árfolyamot.
Emellett az alperest kötelezte a felperes 524.940,- forintos túlfizetés, valamint annak késedelmi kamatainak megtérítésére.
A kamat számításának kezdetét illetően a bíróság középarányosan állapította meg, amit a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 301. § (1) bekezdése alapoz meg.
Bár az összegszerűségében az utolsó tárgyaláson leszállított kereset tekintetében a felperes teljes egészében pernyertes lett, azonban a korábbi kereseti kérelmeiben rögzített összegszerűségek figyelembevételével mégis a bíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (rPp.) 81. § (1) bekezdése alapján részperköltség megfizetéséről határozott (azzal, hogy a pernyertesség-pervesztesség aránya a felperes javára ekként is mintegy 94%-ban megállapítható), és ennek megfelelően marasztalta az alperest ügyvédi díjból tevődő perköltség megfizetésére (32/2003.(VIII.22.) IM rendelet 3. § (2) bekezdés a) pont, azzal, hogy a törvényszék a másodfokú bíróság által megállapított perköltség összegeket is figyelembe vette).
Ugyancsak ezen arány alapján marasztalta a törvényszék a pervesztes alperest az állam által előlegezett költség, illetve le nem rótt eljárási és fellebbezési illetékek megfizetésére is,- egyebekben pedig a felperes teljes személyes költségmentességére figyelemmel pervesztességére eső részben ezen előlegezett költséget és le nem rótt illetéket az állam viseli.
Szekszárd, 2023. április 26.
Dr. Ács Zoltán s.k. bíró
Jogi probléma esetén keressék bizalommal
Dr. Budaházi János egyéni ügyvéd ( „polgári és büntető jogász”),
Ügyvédi aliroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14.
Tel: 06-70-632-3583, Email drbudaházijanos.erd@gmail.com
Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.
Az itéletet IDE KATTINTVA ovashatod:
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
