Az OTP-nek ez sem jött össze-bukott az Alkotmánybíróságon.

Az OTP-nek ez sem jött össze-bukott az Alkotmánybíróságon.

Az OTP-nek ez sem jött össze-bukott az Alkotmánybíróságon.


Ilyen az, amikor bukik az OTP! Behajthatatlan jelzáloghitelek: az OTP veszített az Alkotmánybíróságon

A pénzintézet egy 2011-es kormányrendelet miatt fordult az Alkotmánybírósághoz.



Megsértették a tulajdonhoz fűződő jogát és megingatták bizalmát a jogban – ezzel a panasszal szokatlan módon a legnagyobb magyar bank, az OTP fordult az Alkotmánybírósághoz, de nem járt sikerrel.

A panasz arról a 2011-es kormányrendeletről szólt, amely szerint a Magyarország európai uniós csatlakozása, 2004. május 1. után kötött jelzáloghitel-szerződésekre nem érvényes az állami megtérítési kötelezettség.

Korábban az volt a szabály, hogy az állam megtérítette a bankoknak a kiegészítő kamattámogatással felvett, de behajthatatlanná vált kölcsön, valamint járulékai együttes összegének 80 százalékát, amennyiben az igénylő a lakáscél megvalósításához a gyermekek után járó lakásépítési vagy vásárlási kedvezményt is igénybe vette.

Az OTP szerint ennek megvonása sérti a tulajdonhoz való jogát, „ellentétes a jogállamiság elvéből eredő jogbiztonság követelményével, valamint a szerzett jogok védelmével”, hiszen a bank éppen annak tudatában kezdett „nyereségszerzési céllal” ilyen hitelekkel foglalkozni, hogy nem érheti veszteség, az állam jótáll a fizetőképtelen hitelfelvevőkért.

Az ügy az Ab-nál azért húzódott el, mert meg kellett várni a bank által az Államkincstár ellen indított – és elvesztett – per végét, valamint az Európai Unió bíróságának döntését, mert az egyik bíróság onnan is véleményt kért, hogy mi számít meg nem engedett állami támogatásnak.

A luxemburgi bírák igazolták a magyar kormánynak az Ab-nál előadott védekezését: uniós tagként már nem lehet ilyen visszatérítést fizetni, mert az tiltott állami támogatásnak minősülne, hiszen a bankok piaci alapú garanciadíj megfizetése nélkül, piaci körülmények között meg nem szerezhető kockázatcsökkentésben részesülnének.

loading...

A gyakorlatban a 2004. május 1. után kötött szerződésekre nem is fizettek ki ilyen összegeket, a 2011-es rendelet csak ezt rögzítette.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Mindennek alapján az Ab Szabó Marcel vezette öttagú tanácsa most elutasította az OTP panaszát.

A határozat szerint tulajdonjog eleve nem sérülhetett, mert a fizetésképtelen adóssal szembeni követelés nem tulajdon. A jogbiztonságra pedig azért nem hivatkozhat a bank, mert az uniós kötelezettségek közismertek voltak, és 2012-ben a panasz benyújtásakor már rég nem fizetett az állam ilyen visszatérítést.

A panaszolt rendeletmódosítás „éppen a félreértések elkerülése érdekében, az uniós joggal való nagyobb koherencia biztosítása érdekében történt” – írja az indoklás, ami kevésbé jogi nyelven azt jelenti: utólag vette észre valaki a kormánynál, hogy a jogszabályban benne felejtődött egy valójában már érvénytelen rész, és utólag törölték azt.

Erről jegyezte meg párhuzamos indoklásában Salamon László alkotmánybíró: az uniós jog transzformáció nélkül is a belső jog része, így 2004. május 1-től a visszatérítés mindenképp tilos volt, vagyis e dátum és 2011 között a kormányrendelet ellentétes volt az uniós joggal. „A jogharmonizáció késedelme alapvetően nehezítette meg a jogi helyzet helyes értelmezését.”

loading…


Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM