A devizaalapú hitelező bankok Európa-szerte carry trade néven ismert spekulációt folytattak, s annak kockázatait ügyfeleikre hárították – fejtette ki Lóránt Károly közgazdász a Kossuth Rádiónak. A szakember szerint a több országból kikerülő devizaadósok eséllyel fordulhatnának az Európai Bírósághoz.
Lóránt Károly megjegyezte: semmi nem indokolja, hogy a jelenlegi alacsony infláció mellett azt jóval meghaladó 10 százalékos kamatot alkalmazzanak a hitelek forintosítását követően. "Itt tehát speciális megoldást kell kitalálni" – fejtette ki a szakértő. A közgazdász hangsúlyozta, azt is meg kell vizsgálni, hogyan is festett a devizaalapú hitelezés a bankok oldaláról. Ez a kölcsönművelet Lóránt Károly szerint egy carry trade néven ismert spekuláció volt, amit kamatkereskedelemnek lehetne fordítani. Lényege, hogy egy bank alacsony kamatozású devizában hitelt vesz föl, majd azt magas kamatozású devizában továbbkölcsönzi, és vállalja az árfolyamváltozásokból eredő kockázatot. Ilyenfajta spekuláció lehetőségét magyar brókercégek is ajánlják magyar állampolgároknak. A főleg osztrák tulajdonú bankoknak, szerte Kelet-Európában, ebben a carry trade ügyletben az volt a nagy üzlet, hogy a kockázatokat a hitelfelvevőkre hárították. HANGFELVÉTEL:
"Ez nem csak magyar ügy"
Lóránt Károly szerint európai szinten kellene fellépni az ilyen banki spekuláció ellen és megváltoztatni a feltételeket. Ez azt jelentené, hogy meg kellene győződni róla, mekkora volt annak a banknak a haszna, amely kölcsönvette a svájci frankot és kikölcsönözte magasabb kamatra, miközben gyengült a forint. A profitot pedig 1 százalékban kellene meghatározni, és nem engedni, hogy az korlátlan legyen, ahogyan az elmúlt években történt – mondta a közgazdász.
A szakember hangsúlyozta, a nemzetközi szintű fellépésnek esélyt ad, hogy kontinensszerte rendkívül erős a bankellenes hangulat. „El tudom képzelni, hogy ha a devizaadósok Európában összefognak, és elviszik ezt a kérdést az európai bíróságig, akkor igenis van rá esély, hogy nyerjenek. Muszáj föllépni az érdekek védelmében, ez nem csak magyar ügy” – állapította meg a 180 percben Lóránt Károly közgazdász.
KAPCSOLÓDÓ CIKK:
Semmisség esetén egy összegben kell visszafizetni a “deviza-hitelek” fennmaradó részeit?
Feltétlenül nézd meg-Dr. Damm Andrea a semmis szerződésekről+iratminták!
Forrás: hirado.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
