A BIZONYÍTÉK-A BANKOK OLYAN PÉNZT KÖVETELNEK, AMIT SOHA NEM FOLYÓSÍTOTTAK!
[good_old_share]
Itt a banki számszaki csalás bizonyítása – Vezér-Szörényi László.
Egyes bankok a deviza hitelezés folyamán szabálytalanul jártak el. Az alábbiakban ezt konkrét számokkal bizonyítom.
Sem a Kúria 2013-as és 2014-es jogegységi határozata, sem az azóta végrehajtott forintosítás sem befolyásolja a kalkulációm helyességét. A bizonyításom azt a célt szolgálja, hogy minden devizahitel, amelyben tetten érhető ez a számszaki eltérés, bíróság elé kerüljön. A számok egyértelműek, még egy bíró számára is érthetőek és vitathatatlanok.
Nem csak egy, hanem több, kisebb devizában nyilvántartott számszaki hibát követtek el a bankok, amelyek együttes hatása okozta a törlesztőrészletek durva megemelkedését.
Honnan adódnak ezek a számszaki tévedések?
A pénzintézetek a deviza alapú hiteleket határidős csereügyletként, úgynevezett SWAP ügyletként kezelték. A csereügyletek bár hasonlóak is lehetnek a devizahitelekhez, mégis másképp működnek. Azt tudni kell, hogy a hitelezés KLASSZIKUS banki művelet, míg a csereügylet (pláne az azon alapuló derivátum) SPEKULATÍV művelet. A kettőt nehéz “közös nevező alá hozni”, lévén mindkettőre más és más jogszabály vonatkozik. A legtöbb bank mégis megpróbálta a “fából a vaskarikát” kifaragni, és erre a célra legtöbbször a Forex-Trade rendszerét használták fel. Amit és ahogy a Forex kiköpött, azt emelték át egy az egyben a devizahitelek törlesztőrészleteibe. Ez azért lényeges, mert ezen a ponton lehet “megfogni” azaz tetten érni a legjelentősebb számszaki hibákat. Így került bele a törlesztőrészletekbe pl. a Forex összes járulékos költsége. Mindez a devizában jegyzett törlesztőrészleteket jelentősen megemelte.
A kamatok. Bár a pénzintézetek vállalták, hogy 6 – 12 hónapi kamatperiódus után hozzáigazítják a kamatokat a piaci kamatlábhoz, (LIBOR, BUBOR, stb.) ezt nem hajtották végre. Míg 2007-ben a svájci frank bankközi kamatlába 4% körül mozgott, 2008-ban már csak 2,5%, 2009-től pedig mostanáig nulla % volt. Néha mínuszba ment át, jelenleg is mínusz negyed %-on áll. Ennek ellenére a legtöbb pénzintézet nemhogy csökkentette volna, hanem indokolatlanul megemelte a kamatot, amit szintén beépített a törlesztőrészletekbe. Hogy érzékeltessem a kamat jelentőségét: 4% kamatcsökkentés egy 50.000 CHF hitelnél 360 hónap futamidő mellett a devizában jegyzett részleteket durván a kétharmadára csökkentené. Mivel a kamatokat a pénzintézetek annuitásos módszerrel számítják, ezért a megemelt kamatok a részleteket hatványozottan megnövelték.
Az árfolyamrés. Ez is a Forex Trade része, amit szintén beépítettek a törlesztőrészletekbe. A 2014-es jegybanki rendelet rendezni kívánta ezt az etikátlan gyakorlatot, de nem vagyok meggyőződve, hogy ez valóban meg is valósult. Megvannak hozzá a matematikai egyenletek, ezt majd valamikor később “kimatekozom”.
Szinte mindegyik devizahitel szerződés tartalmaz olyan “kezelési költséget”, amely a törlesztőrészletet 8 – 10%-al megnöveli. Ez is tipikus Forex költség, melynek beépítése a törlesztőrészletekbe minimum etikátlan, sőt, már-már súrolja a szándékos csalás fogalmát. De ami még ennél is durvább: önkényesen EZT IS megemelte a bank, mégpedig svájci frankban IS a duplájára!!!
Miután a devizában jegyzett, de helytelenül számított törlesztőrészleteket forintra számították át, vad számok jelentek meg. A sok kis tévedés (valójában csalás) összeadódott és elképesztő számokat produkált a forintban jegyzett törlesztőrészletek kapcsán. Bár a (rendszer)-hiba már az első pillanatban adott volt, de csak akkor vált szembetűnővé, amikor elszabadultak a deviza árfolyamok.
Akkor most beszéljenek a számok, nézzük konkrét példán keresztül a hibás számítás mibenlétét.
Egy ügyfél az egyik banktól felvett 7.400.000 Ft-ot svájci frank elszámolású hitelt az alábbi kondíciókkal:
Kölcsön devizában vezetett összege: 50.302,49 CHF, futamidő: 360 hónap, kamat: 5,5%, THM: 8,73%, törlesztőrészlet: 285,61 CHF, havi kezelési költség (!) 25,15 CHF (ez az egyik bizonyíték, hogy nem hitelről, hanem FX SWAP ügyletről van szó), havi törlesztő + kezelési költség: 310,76 CHF.
Tehát a bank 310,76 svájci franknak megfelelő törlesztőrészletet követel forintban az adóstól. Ettől csak a következő kamatperiódusban térhet el, és akkor is csak csökkenő kamatok irányába.
És most jöjjön a bank ELSZÁMOLÁSA:
A bank 2012.08.08-án 276,43 CHF kamattörlesztést, 81,13 CHF tőketörlesztést ismer el, melyeknek együttes összege 357, 56 CHF és NEM 310, 76 CHF!!! A bank önkényesen megemelte a svájci frankban nyilvántartott törlesztőrészletet!
A 2012.08.08-ig vezetett elszámolásból nyilvánvaló, hogy a svájci frankban jegyzett kamattörlesztés folyamatosan növekedett, ami egy annuitásos hitel esetén LEHETETLEN, mert az csak lefelé mozoghatna!!! Itt (is) a hiba!
De ami még durvább: a kezelési költséget is önkényesen megemelte 25,15-ről 51,59 svájci frankra!!!! Itt a következő hiba!!! (ez a 11.906 forintos tétel a táblázat alján)
Egy bank számára bíróság előtt talán még védhető, hogy 25,15 frank kezelési költséget felszámított, mivel az adós a szerződéskötéskor abba “belement”, de annak duplájára emelését mindenképp el fogja bukni!
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Tehát ami a bank vállalása: 310,76 CHF törlesztőrészlet, amelyben 25,15 CHF kezelési költség benne foglaltatik, ehelyett követel 357,56 CHF + 51,59 CHF = 409,15 svájci franknak megfelelő forint összeget, mindezt erősen megnövelt HUF/CHF árfolyamon!!! (a 944 Ft konverziós díjat ezúttal figyelmen kívül hagytam). A különbség havi
98,39 CHF ami a bíróság előtt támadható (támadandó). – Vezér-Szörényi László, a német kormány bankjának volt tanácsadója, Banki informatikus, pénzügyi rendszermérnök.
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
