HAMAROSAN EURÓPAI BÍRÓSÁGI ÍTÉLET – A KÖZJEGYZŐK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA!

HAMAROSAN EURÓPAI BÍRÓSÁGI ÍTÉLET-A KÖZJEGYZŐK SZEREPÉNEK VIZSGÁLATA!

Uniós ítéletre várunk "deviza"-"hitel" ügyben, célkeresztben a közjegyzők szerepe

 

Újabb fejlemény, hogy a közjegyzők hitelezésben betöltött szerepét is vizsgálja a luxembourgi bíróság

A cikk folytatása előtt egy rendkívül fontos tény:

A másik, luxembourgi bíróság előtt jelenleg is folyamatban lévő ügyről se felejtkezzünk meg! Ez ugyanis alapjaiban változtathat meg minden "devizahiteles" fikciót, melyet a bakok, és a teljes politikum el akar fedni az átvert károsultak elől! Előzmények: Dr. Kriston István európajogi (pénzügyi) szakjogász a Magyar „deviza”-„hitelesek” védelme érdekében az Európai Bírósághoz fordult.
TÁRGY: – Magyarország tagállamban a bankok megkerülve a tőkepiaci szabályokat kölcsön jogcímén tőzsdén kívüli deviza határidős tömeges – mintegy 1.000.000 db deviza alapú szerződési – ügyletet kötöttek a fogyasztókkal.


Lényegében a bankok kölcsönbe burkolva, kölcsön címén összetett pénzügyi eszközt tartalmazó pénzügyi terméket értékesítettek a fogyasztóknak. Részlelek itt

 

"Akár már idén megszülethet az Európai Bíróság újabb ítélete a magyar devizahitelezés ügyében. A luxembourgi testület ezúttal a folyamat eddig nemigen vizsgált, ám lényeges eleméről, a közjegyzők közreműködéséről foglalhat állást.
Hónapokon belül a magyar devizahitelezés újabb fejezetéről mondhat ítéletet az Európai Bíróság. A luxembourgi székhelyű testület hamarosan arról fejtheti ki álláspontját, hogy az uniós szabályok alapján miképpen ítélhető meg a közjegyzők szerepe a devizahitelezés folyamatában.

Az Erste-ügyként emlegetett per részleteiről Lehóczki Balázs, az uniós bíróság sajtóosztályának munkatársa árult el kérdésünkre részleteket. Tájékoztatása szerint egy magánszemély 2007 végén vett fel svájcifrank-hitelt a pénzintézettől. Az adós kötelezettségvállaló nyilatkozatot tett, amit közjegyzői okiratba foglaltak. A dokumentum akkor nyert különös jelentőséget, amikor az ügyfél nem tudta fizetni a törlesztőrészleteket. A végrehajtás megindításáért ugyanis – az irat miatt – a hitelintézetnek nem kellett bírósághoz fordulnia: elegendő volt a közjegyzőt megkeresnie, s indítványoznia az úgynevezett végrehajtási záradék kiállítását. A közjegyző eleget is tett a bank kérésének. A hitelfelvevő azonban úgy véli, a folyamat jogszerűtlen volt. Szerinte a közjegyzőnek – az uniós szabályok miatt – kötelessége lett volna megvizsgálni, hogy a deviza-kölcsönszerződés tartalmaz-e tisztességtelen feltételeket.

Az ügyet az év elején a Fővárosi Törvényszék utalta az európai fórum elé, azt tudakolva: megfelel-e az uniós fogyasztóvédelmi előírásoknak az a magyar szabály, amely lehetővé teszi a végrehajtás megindítását anélkül, hogy a kölcsönmegállapodást bármely hazai bíróság felülvizsgálta volna. Mindez annak fényében lehet érdekes, hogy az európai előírások kimondják: a bíróságnak tájékoztatnia kell a fogyasztót arról, ha a szerződésében tisztességtelen kikötésre bukkan. Ezek alapján az Erste-ügyben az Európai Bíróság tulajdonképpen arról dönt majd, hogy – a közösségi rendelkezések szerint – elegendő-e a végrehajtás elrendeléséhez a közjegyző közreműködése. Akár az is kiderülhet, hogy a közjegyző köteles-e áttekinteni a szerződést, megvizsgálni az egyes kikötéseket.


loading...

Az ügy jelenlegi állásáról szólva Lehóczki Balázs közölte: az európai bírák most azt vizsgálják, hogy szükséges-e tárgyalást tartaniuk. A luxembourgi ítészek azt is eldönthetik, kikérik-e a főtanácsnok álláspontját, vagyis meghallgatják-e egy független szakember véleményét. – A bíróság az utóbbi időben más esetekben többször is eltekintett a főtanácsnok közreműködésétől, emiatt nem zárható ki, hogy ebben az ügyben is így tesz majd – mondta a bíróság munkatársa. Lehóczki Balázs hozzátette: könnyen meglehet, hogy az Erste-ügyben már az idén ítéletet hirdetnek.

Az Európai Bíróság eddigi döntései érdemi segítséget nyújtottak a hazai igazságszolgáltatásnak – s végső soron a törvényhozásnak – a devizaügy rendezésében. Kiemelhető: a Kúria még 2013 elején a Kásler-per kapcsán tett fel kérdéseket az uniós testületnek. Az idén áprilisban közzétett luxembourgi válaszok – a Kásler házaspár ügyének eldöntése mellett – utóbb alapul szolgáltak ahhoz a kúriai jogegységi határozathoz is, amely mentén a törvényhozás kialakította a júliusi első és a szeptemberi második adósmentő jogszabályt." – MNO

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM