A DEVIZAHITELESEK MELLETT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG.

loading...

A DEVIZAHITELESEK MELLETT AZ EURÓPAI BÍRÓSÁG.

Email


Úgy tűnik, hogy most tényleg pozitív irányba fordul a „deviza”-károsultak sorsa.

 

Egyre több jel mutat arra, hogy a károsultak kálváriája a vége felé közelít.



A bankok pánikszerűen keresik a kibúvókat, amellyel a „deviza”-károsultak számára kedvező döntést a maguk javára fordíthatják. A szakértők, jogászok sorban értékelik a pozitív ítéletet. Ez mellett egyre több média kezdi használni a deviza-károsult, vagy valutakárosultak kifejezéseket. Ez eddig tabunak számított. (az eltelt nyolc év alatt csak nálunk nem volt az, mi vezettük be).

Így használja a MaHu az alábbi cikkben is.

Valutakárosultak

Fontos ügyben döntött a devizahitelesek mellett az Európai Bíróság

A vitatott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a devizahitel-szerződésekbe foglalt feltételek tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé tegye azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e feltételek hiányában lett volna.

A devizahitel-adósok helyzetének rendezése céljából elfogadott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell, hogy a fogyasztói devizahitel-szerződésekbe foglalt tisztességtelen feltételek miatt az adós ne szenvedjen hátrányt – mondta ki az Európai Bíróság.

A Kúria a fogyasztói devizahitel-szerződésekre vonatkozó jogegységi határozatának megszületését követően az Országgyűlés törvényben rendezte az ilyen szerződésekben foglalt, az egyoldalú kamatemelésre, költségemelésre, díjemelésre, valamint az árfolyamrésre vonatkozó tisztességtelen szerződési feltételek semmisségéből adódó elszámolási kérdéseket.

Úgy tűnik azonban, hogy a jogszabályi úton rendezett elszámolás szabályai akadályt jelenthetnek azon fogyasztók számára, akik további jogi eljárásokat kívánnak folytatni a kérdéses hitelszerződésekkel kapcsolatban, egyebek mellett az árfolyamkockázat a hitelintézetek által az adósokra történő áthárításának állítólagos tisztességtelensége miatt.

Mivel azt, hogy a bankok visszaéltek az erőfölényükkel, nem tájékoztatták megfelelően az ügyfeleiket és tisztességtelenül jártak el ezzel kapcsolatban (is) a miniszterelnök is tudja, így elvileg politikai akadálya nem lehet a tisztességes törvényi rendezésnek.



A kérdéses akadályok olyan követelmények formájában jelennek meg, mint a devizahitel-szerződések a bennük foglalt tisztességtelen feltételek miatti esetleges érvénytelenségének megállapítása esetén kérhető jogkövetkezmények körének korlátozása, vagy az ilyen érvénytelenség pénzügyi következményei pontos feltüntetésének kötelezettsége.

Mivel e követelmények elmulasztása a fogyasztók által a törvényi elszámolás ellenére is felvállalt perek megszüntetéséhez vezethet, ezért az egy ilyen ügyben eljáró Fővárosi Törvényszék azt kérdezte az Európai Bíróságtól, hogy a kérdéses követelmények összhangban vannak-e az uniós fogyasztóvédelmi szabályokkal – írja a Piac&Profit.

A nemrégiben meghozott ítéletében az Európai Bíróság először is emlékeztet arra, hogy az uniós jog főszabály szerint nem harmonizálja a valamely szerződési feltétel állítólagos tisztességtelen jellegének vizsgálatára irányuló eljárásokat, ezért pedig az ilyen eljárások az egyes tagállamok belső jogrendjébe tartoznak.

A Bíróság azonban hangsúlyozza, hogy ezen eljárások nem lehetnek kedvezőtlenebbek a hasonló jellegű belső jogi esetekre vonatkozókhoz képest (az egyenértékűség elve), továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartája által megkövetelt hatékony bírói jogvédelmet kell biztosítaniuk.

Ezzel összefüggésben a Bíróság megállapítja, hogy az érvénytelenség pénzügyi következményei pontos feltüntetésének követelménye csupán a magyar polgári eljárásjogban alkalmazandó azon általános szabályt juttatja konkrétan kifejezésre, amely szerint határozott és számszerűsített kereseti kérelmet kell előterjeszteni. E követelmény ezért nem tűnik kedvezőtlenebbnek a nemzeti jogszabályokra alapított hasonló keresetekre vonatkozó szabályoknál, és így nem tekinthető összeegyeztethetetlennek az egyenértékűség elvével.

Hasonlóképpen, az érvénytelenség jogkövetkezményeinek meghatározására vonatkozó követelmény tekintetében a Bíróság megállapítja, hogy az uniós jogra alapított igényeit érvényesítő fogyasztóval szembeni eljárási többletkövetelmények előírása önmagában nem jelenti azt, hogy az említett eljárási szabályok vele szemben kedvezőtlenebbek lennének.



A helyzetet ugyanis az érintett eljárási rendelkezéseknek a nemzeti hatóságok előtti eljárás egészében elfoglalt helyére, ezen eljárás lefolytatására, valamint e rendelkezések sajátosságaira figyelemmel kell megvizsgálni. Márpedig e szempontokat megvizsgálva – és különösen figyelemmel arra a körülményre, hogy a vitatott jogszabályok elfogadásával az érintett kölcsönszerződések nagy számára tekintettel a magyar jogalkotó rövidebbé és egyszerűbbé kívánta tenni a fogyasztók kezdeményezésére a nemzeti bíróságok előtt lefolytatandó eljárásokat – nem tűnik úgy, hogy a szóban forgó követelmény ne lenne összhangban az egyenértékűség elvével.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Emellett a Bíróság rámutat arra, hogy az a körülmény, hogy valamely különleges eljárásban fennállnak bizonyos eljárási követelmények, amelyeket a fogyasztónak a jogai érvényesítéséhez tiszteletben kell tartania, nem jelenti azt, hogy a fogyasztó ne részesülne hatékony bírói jogvédelemben. Jóllehet igaz, hogy a jelen ügyben érintett eljárási szabályok további erőfeszítést követelnek a fogyasztótól, mindez azonban nem változtat azon, hogy ezen, a bírósági szervezet tehermentesítésére irányuló szabályok a szóban forgó jogviták mennyiségében megnyilvánuló rendkívüli helyzetre adnak választ, és a gondos igazságszolgáltatáshoz fűződő általános érdeket érvényesítenek.

Az említett szabályok elsőbbséget élvezhetnek az egyéni érdekekkel szemben, feltéve hogy nem haladják meg a céljuk megvalósításához szükséges mértéket.

loading…


Márpedig a jelen ügyben a bírósági szervezet tehermentesítésével kapcsolatos célra tekintettel nem tűnik úgy, hogy azok a szabályok, amelyek a fogyasztóval szemben előírják, hogy olyan számszerű kérelmet terjesszen elő, amely egyébként legalább részben az érintett pénzügyi intézmény által már az e szabályok alapján elkészített elszámolásból áll, továbbá hogy jelölje meg azt a jogkövetkezményt, amelynek alkalmazását a szóban forgó kölcsönszerződés vagy annak bizonyos feltételei érvénytelensége esetén a nemzeti bíróságtól kéri, olyan összetettek lennének és olyan súlyos követelményeket tartalmaznának, hogy aránytalanul hátrányosan érintenék a fogyasztó hatékony bírói jogvédelemhez való jogát.

A Bíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a vitatott magyar jogszabályoknak biztosítaniuk kell azt, hogy a devizahitel-szerződésekbe foglalt feltételek tisztességtelen jellegének megállapítása lehetővé tegye azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben a fogyasztó e feltételek hiányában lett volna.

A nemzeti bíróság feladata annak megvizsgálása, hogy a szóban forgó jogszabályok biztosítják-e ezen követelmény tiszteletben tartását. Amennyiben a nemzeti bíróság arra a következtetésre jut, hogy e jogszabályok ténylegesen biztosítják az említett követelmény tiszteletben tartását, úgy azok a Bíróság álláspontja szerint nem ellentétesek az uniós fogyasztóvédelmi rendelkezésekkel.

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás