ÚJRA FORINTOSÍTÁS-DE MOSTMÁR FELVÉTELKORI ÁRFOLYAMON?

[good_old_share]

Nem nagyon lehet már ezt a „deviza”-hiteles témát tovább húzni. Még akkor sem, ha a bankoknak és a mögöttük álló érdekköröknek a változatlanság az érdekük.

A közelmúltban C-51/17 számon olyan Európai bírósági ítélet született, amely a hazai „devizahitel-rendezés előtt elhárított minden lényeges akadályt.

Erre az ítéletre már évek óta vártak a hazai „deviza”-károsultak, és lehetővé teszi, hogy mint más – Európai tagország esetében, – nálunk is véglegesen rendezhető legyen ez a hatalmas társadalmi probléma.

Igen beszédes, hogy a kormánypártok hárítanak minden kérdést az ítélettel kapcsolatban, és a fősodratú média is kerüli ezt a témát, viszont a hazai független jogászok, szakemberek és ügyvédek az ítélet értékelése során rendkívül bizakodók.

Új forintosítással oldódhat meg a devizahitelesek problémája – erről Kovács László Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület elnöke beszélt.

Az Európai bíróság C-51/17 számú ítélete megnyithatja a lehetőséget az összes devizahitel előtt, akár egy bankkal történő egyezségre, vagy pedig peres eljárásra.

Természetesen figyelembe kell venni az ügyek egyedi sajátosságait és a hitelszerződés egyéb kitételeit is. A szerződés semmisségi eljárásban visszatérhetünk a felvételkori árfolyamhoz, sőt még az állam által jóváhagyott forintosítási árfolyam is figyelmen kívül hagyható lesz.

Ha a bírósági ítélkezési gyakorlat figyelembe veszi az Európa Bíróságnak ezen ítéletét, nagyon sok hitelszerződésben megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfél már nem tartozik a banknak. Sőt adott esetben még az is megállapíthatóvá válik, hogy az ügyfél visszatérítésben részesülhet főleg azokban az esetekben, ahol a szerződés már megszűnt vagy a vége felé jár.

Az árfolyam kockázat megállapítása rendkívül bonyolult összefüggések eredménye. Kizárt dolog, hogy azt egy átlagos fogyasztó megértette. A kockázat feltáró nyilatkozat ezt a hiányosságot nyilvánvalóan nem pótolta. További hiba volt a bankok részéről az is, hogy a hitelbírálati eljárásokban nem került sor az ügyfél árfolyamkockázat-tűrő képességének vizsgálatára..

A bankok reagálása még várat magára. Nyilván nem fogják feladni egy könnyen, hiszen igen jelentős érvágást jelenthet a részükre, ha az árfolyamkockázatból keletkezett befizetéseket vissza kellene fizetni.

Nagy hangsúlyt kaphat a peren kívüli megegyezés, könnyítések megadása. Senkinek nem lehet érdeke egy esetleges hosszú ideig elhúzódó peres eljárás.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A bíróság ítélete irányadó, azt figyelmen kívül hagyni nem lehet. Nyilván az is kérdésként merül fel, hogy mi lesz azokkal az ügyekkel, amelyek már lezárultak, esetleg a fedezetek már értékesítésre kerültek. Ezekben az esetekben kártérítési eljárás is felmerülhet.

Óva intjük az adósokat, hogy azonnal bírósághoz rohanjanak, előtte mindenképpen tájékozódjanak a megoldási lehetőségekről, hiszen bizonyos ügyek nagyon összetettek lehetnek.

Az eset összes körülményének vizsgálata nélkül akár visszájára is fordulhat az ügyintézés.

Az új irányelvek alapján lehetőségek adódhatnak az idő közben felhalmozódott ügyleti késedelmi kamatok jelentős csökkentésére is akár peren kívüli eljárásban.

Az egész devizahiteles kérdéskört már 10 éve le kellett volna zárni. Megalapozott lehet az a vélemény, hogy nagyon sok adós ügye véglegesen lezárhatóvá válik.

Kovács László elnök, Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesület.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]