FIGYELEM! Az elállási jog gyakorlása 3 részben kerül közlésre! A három rész közzététele után közreadjuk a dr. Léhmann által készített Elállási nyilatkozatot is letölthető formában!

III. Rész: [cn-social-icon]

Természetesen ugyanígy nem mondható fel az a szerződés sem, mely az adós elállása folytán szűnik meg az elállás közlésével, és van egy olyan érzésem, hogy aki most időt nyer, az életet nyerhet.

Nagyon megfontoltan kell minden adósnak most intézkedni, szerintem rendkívül súlyos döntést kell hoznia.

Amennyiben eláll a szerződéstől annak aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal, akkor többé nincs visszaút, vállalnia kell az ezzel kapcsolatos elszámolási követelményeket,

amennyiben nem áll el a szerződéstől, akkor pedig fennáll a veszélye annak, hogy végtelenül kizsigerelve mégsem tud eleget tenni a banki követelésnek, majd miután ezért a bank felmond, az ezt követő elszámolási bírósági eljárásban pedig a tisztességtelen szerződési feltételek alapján is kötelezik a felmondásig megállapítható jogtalan követelés megfizetésére.

Most sem szeretnék egyetlen adós helyében sem lenni…

Tovább nehezíti ennek a problémának a megoldását az, hogy szerintem az elállás érvényességét a bankok, a felmondás érvényességét az adósok természetesen vitatni fogják a bankok által megindított elszámolási perekben. Ezért egy ilyen perben a megfelelő válasz az adósoktól banki felmondás esetén az, hogy kéri a bíróságot a felmondás érvénytelenségének megállapítására.

Ebből következően nem lehet helyteleníteni az adósok részéről azt a megoldást sem, hogy akkor is közli elállási nyilatkozatát a bankkal, ha az már felmondta a szerződést, hiszen abban az esetben, ha a bank által indított elszámolási perben az adósi annak a kérelemnek tesz eleget a bíróság, hogy a felmondás érvénytelen, akkor az adósi szándéknak megfelelően adósi elállás folytán szűnik meg a szerződés.

Azaz a szerződés egészen másfajta elszámolás mellett a megkötésének időpontjára visszamenőleges hatállyal szűnik meg ez esetben.

Rátérve a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződésnek adósi elállása miatti elszámolási problémájára, azt már tudjuk az előbbi jogszabályokból, hogy a kifizetett pénzek után kamat jár. Ami pénzt  a bank fizetett, az után a banknak, amit az adósok fizettek, az után az adósoknak jár a kamat:

  Ptk. 320. § 1. bek-hez fűzött Indokolásból:

„A visszaszolgáltatási kötelezettség a szerződés megkötésének időpontjától esedékes, így azt a felet, aki pénzt szolgáltatott, az esedékességtől (a szerződéskötés időpontjától, illetőleg a teljesítéstől) kamat illeti meg.”

Most már csak az a kérdés, hogy a fizetendő kamat mértékét miként állapítsuk meg, hiszen az elállás folytán a szerződés tartalma teljes egészében figyelmen kívül hagyandó.

Elállás esetén nincs CHF-hez, vagy Euro-hoz, esetleg jen-hez viszonyítás, és a bank által szerződésben meghatározott alaptalan követelések – kezelési költség, stb – megfizetése sem kerülhet szóba.

Abból kell kiindulni, hogy a fenti törvényhely ténylegesen késedelmi kamat fizetését írja elő és a késedelmi kamat mértékét a Ptk. a következőkben határozza meg:

301. § (1) Pénztartozás esetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve akkor is köteles a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni, ha a tartozás egyébként kamatmentes.

Figyelembe véve az MNB jegybanki alapkamat változását 2006. januártól kezdődően,

2006. január 1-én                6 %

2007. január 1-én                7,75 %

2008. január 1-én                8 %

2009. január 1-én                9,5 %

2010. január 1-én                6,25 %

2011. január 1-én                6 %

2012. január 1-én                7 %

2013. január 1-én                5,75 %

2014. január 1-én                2,85 %

2015. január 1-én                2,1 %

ezekkel a kamatlábakkal számolva kell kamatot fizetni tehát az adósnak a bank felé a kölcsön összege után, míg a banknak az adós felé az adós által fizetett törlesztő részletek után a tényleges fizetések időpontjától számítva.

Ezt meghaladóan az elállással kapcsolatos elszámolás során csupán a kölcsön összege és adós által fizetett pénzösszegek közötti különbséget kell álláspontom szerint a törvény alapján fizetni, míg egyéb költségeket csak akkor, ha ennek alapjául szolgáló kiadásait a bank igazolja.

Árfolyamváltozás, inflációs ráta, vagy egyebek figyelembevétele szerintem 13/2013. számú polgári elvi döntés alábbi rendelkezése folytán nem lehetséges:

„Az eredeti állapot helyreállítása ex tunc hatályú, azaz a szolgáltatások visszatérítése az elállás szerződést felbontó hatásából eredően már a teljesítés időpontjától esedékessé vált. Az eredeti állapot helyreállítása folytán visszaadási kötelezettség alá eső szolgáltatások tekintetében azonban a felek egyidejű „teljesítésre” kötelesek, a késedelem szabályai ebben a körben nem alkalmazhatók. A kölcsönös jogalap nélküli használat időtartama alatt a visszterhes szolgáltatások (Ptk. 201. § (1) bekezdés) „használati díja” egymást kölcsönösen kiegyenlíti, kompenzálja. Így amíg a felek kölcsönösen használják a másiknak visszajáró egyenértékű szolgáltatást, addig az átvett pénzösszeg után kamat, a dolog birtoklásáért pedig használati díj fizetésére – a gazdagodás hiányában és annak elkerülése érdekében – egymással szemben nem kötelezhetőek (BDT 2007/3/42. számú eseti döntés)”

Fentiekből következően tehát az elállást közlő adósnak elszámolás esetén azzal kell számolni, hogy amennyiben még nem fizette meg teljes egészében a felvett kölcsönösszeget, akkor a különbözet megfizetésére bíróság kötelezi, valamint kamat fizetésére fentiek szerint, de másfajta fizetéssel szerintem nem kell számolnia.

Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Megemlítem azt, hogy az elállás, azaz a szerződésnek aláírásának visszamenőleges hatályú megszüntetése nem a szerződés érvénytelenségének megállapíthatóságát eredményezi, mível elállás esetén a szerződést létre nem jött szerződésnek kell tekinteni.

És ezért az érvénytelenséggel kapcsolatos elszámolási előírásokra sem kell számítani.

Valamint megemlítem azt is, hogy a bank az általa kezdeményezett peres eljárásban már nem vitathatja eredményesen az adósi elállás indokoltságát és jogosságát, hiszen az esetben amennyiben az elállás érvénytelenségét kérné, akkor nem kérhetné egyidejűleg az érvényes elállás alapján az elszámolást.

A szerződéstől elálló adósnak szintén vannak teendői a bank által minden valószínűség szerint indítandó perben.

Azt javaslom minden adósnak, hogy a banki pénzköveteléssel szemben mindenképpen éljenek beszámítási kifogással pontosan arra az összegre nézve, amit a bank a kölcsönös teljesítések és késedelmi kamat figyelembevételével követel.

A beszámítási kifogás jogalapja a Ptk. 339. és 310 §-on alapul figyelemmel a 2014. évi XXXVIII. törvénynek alábbi,

4. § (1) Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés vonatkozásában vélelmezni kell, hogy tisztességtelen az annak részét képező egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő szerződéses kikötés – az egyedileg megtárgyalt feltétel kivételével –, tekintettel arra, hogy az nem felel meg:

a) az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvének: annak tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető;

b) a tételes meghatározás elvének: az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz;

c) az objektivitás elvének: az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni;

d) a ténylegesség és arányosság elvének: az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra;

e) az átláthatóság elvének: a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására;

f) a felmondhatóság elvének: a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát vagy

g) a szimmetria elvének: kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltételváltozás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön.

valamint a Kúria 2/2014. PJE alábbi rendelkezéseinek bank általi felróható megsértésére vonatkozó rendelkezés:

„Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Azaz javaslom az elállási joggal élő adósoknak azt, hogy a bank által indított perben soha egyetlen forint követelést ne ismerjenek el azért sem, mert sokkal nagyobb összeggel tartozik a bank kártérítés címén, de azért sem, mert elismerés esetén a bíróság általi részítélet és azonnali végrehajtási eljárás következhet.

Ami pedig a kölcsönszerződésnek adós általi felbontása miatti jelzálogjog megszűnését illeti, a BH 1977. 544. számú döntvénynek alábbi szövegrészét indokolt figyelembe venni_

„A Ptk. 320. §-ának (1) bekezdése szerint, aki szerződésnél vagy jogszabálynál fogva elállásra jogosult, e jogát a másik félhez intézett nyilatkozattal gyakorolja. Az elállás a szerződést felbontja.

Az idézett anyagi jogi szabály azonban az ingatlannyilvántartási eljárásra nem hat ki. A „másik fél” ugyanis az elállás hatályosságát vitássá teheti, s ezt az ingatlannyilvántartási szerv nem bírálhatja el. Addig tehát, amíg nem tisztázott az, hogy az elállás hatályos-e, csupán az egyik fél egyoldalú – elállást tartalmazó – nyilatkozata alapján az ingatlannyilvántartásba való bejegyzés elrendelésének nincs helye. A bejegyzés elrendelésére csak akkor van lehetőség, ha a fél igazolja, hogy az elállási nyilatkozat hatályos. Ehhez képest az ingatlannyilvántartási szervhez intézett kérelméhez (megkereséséhez) csatolnia kell a másik félnek azt a nyilatkozatát, hogy az elálláshoz hozzájárul (azt elfogadja), ennek hiányában pedig bírói ítélettel kell igazolnia, hogy a szerződéstől jogszerűen állt el, illetőleg hogy az elállása a szerződést felbontotta.”

Erre tekintettel az olyan kölcsönszerződés esetén, ahol a bank saját maga javára jelzálogjogot jegyeztetett be Ingatlannyilvántartásnál, az adós elállása esetén a bank által indított elszámolási perben viszontkeresettel kérje a bíróságot arra, hogy itélettel rendelje el a jelzálogjognak ingatlannyilvántartási törlését.

Összefoglalva a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződéseknek adós általi elállási jogát a következőket adom elő:

• figyelemmel arra,  hogy a Bankszövetség és Kormány közötti megállapodás alapján hozott 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII törvények rendelkezései a bankok és fogyasztók – adósok – között korábban létrejött devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések tisztességtelen szerződési feltételeinek bíróság általi megállapíthatóságát az Európai Unió jogrendjébe és EU Bíróság ítéleteibe és Alapjogi Chartába ütköző módon lehetetlenítik,
• figyelemmel arra, hogy a bíróságok eljárását ellehetetlenítő, Bankszövetség és Kormány megállapodása alapján hozott törvények véglegesítik a bankokkal szerződést kötő fogyasztók – adósok – bankok általi kifosztását, illetve elősegítik azt, hogy a bankok jövőben is folytassák az adósok törvénytelen kifosztását,
• javaslom azt, hogy az adósok által az 1959. évi IV. tv. – Ptk. – 226. § 2. bek-ben rögzített indok alapján a Ptk. 320. § szerinti elállás közlését a devizában nyilvántartott forintkölcsön szerződések hitelező bankjával.
• Javaslom azt, hogy az adósok alapos megfontolás után, iratom alapos áttanulmányozása és megértése esetén csak akkor küldjék meg bankjuk felé elállási nyilatkozatukat, amennyiben nem látnak semmiféle más esélyt arra, hogy más módon rendezzék akár bíróság előtt, akár bíróságon kívűl sérelmeiket,
• javaslom azt, hogy amennyiben a szerződéseket aláíró valamennyi adós egyhangúan az előzőekben tett felhívásnak eleget téve alapos megfontolás után úgy döntött, hogy a szerződést annak aláírásának időpontjára visszamenőleges hatállyal felbontja, akkor elállási nyilatkozatát haladéktalanul küldje meg arra tekintettel, mert számítani lehet arra, hogy a bankok más szerződés megszűnési joggal élve az adósi elállási jogot akadályozzák.
• javaslom azt, hogy az elállási jognak gyakorlása esetén az adósok nyomban kezdjenek tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége iránti peres eljárásba a bankok ellen azért, hogy nemleges igazolás álljon rendelkezésükre az idézés kibocsátása nélküli elutasító jogerős végzés által azt bizonyítva, hogy a Ptk. 226. § 2. bek-ben írt feltétel az elálláshoz fennáll

A bankok felé küldendő, általam megfelelőnek tartott elállási nyilatkozatot néhány órán belül közzéteszem.

Ami pedig az általam vállalt tevékenységet illeti, mindazon ügyfeleimnek, akiknek irodámban felvett tényállás alapján a szerződések szerződési feltételeinek érvénytelenségének megállapítása iránti perekben jogi képviselője vagyok, természetesen egyenként megküldöm ezt az iratot és megelőző „Összegzés”-t azzal, hogy amennyiben az elállással egyetértenek, akkor más dolguk nincs, mint az, hogy a szintén megküldött ügyvédi meghatalmazást azt követően részemre adják postára, hogy mindazok aláírták, akik a kölcsönszerződést aláírták.

Ezt követően a banknak nevükben megküldöm az elállási nyilatkozatukat, irodámat felkeresniük újból nem kell.

Azok az adósok pedig, akik irodámban még nem jártak, természetesen szintén felkereshetnek megbízás céljából hétköznap reggel 7-től déli 12 óráig, de kérem őket arra, hogy felkészülve jöjjenek. Irodámban néhány perces megbeszélést tudok ígérni, és az iratok elkészítését.

Költségre éppen úgy mint korábban arra számítsanak, hogy 5.000.-Ft. levelezési költséget kérek, valamint az indítandó perben 36.000.-Ft. illeték lerovását. Más költség nincs.

Ellenben ügyfeleimnek és leendő ügyfeleimnek is látni kell a mellékletben olvasható bírósági végzésből azt, hogy a lerótt 36.000.-Ft-ból 32.400 Ft-ot visszatérítenek idézés kibocsátása nélküli elutasítás esetén..

Telefont reggel 7 és 8 között, valamint délután 16 órától 19. óráig veszem fel.

Minden elállási jogot gyakorló adós számítson arra, hogy a bankok nem fognak visszarettenni a különböző fenyegetésektől, ígérgetésektől, tévedésbe ejtéstől és mindentől, ami erkölcstelen.

Az államhatalom pedig izmozni fog saját népével és meg akarja majd mutatni, hogy „nix ugri bugri”

Az igazságszolgáltatást pedig ismét irányított módon kívánják majd működtetni.

Ezekre kell számítani.

Nekünk pedig marad a nem létező törvényesség, a létező, de Magyarország határain megállított Európai jog, és a tisztességünk, a keresztény erkölcsünk. Amelyik azt üzeni, hogy inkább éhen halok, de prostituálttal akkor sem élek együtt.

Siófokon 2015. szeptember 8. napján.

Léhmann György

I. Rész     II. Rész    Elállási nyilatkozat    [cn-social-icon]