A DEVIZACSALÁS LELEPLEZÉSE-ÚJABB ÜGYVÉDI NYÍLT LEVÉL A KÚRIA JOGEGYSÉGI TANÁCSÁHOZ ÉS TAGJAIHOZ III. RÉSZ.

[good_old_share]

(Kérjük a megosztást-terjedjen a leleplezés)

Forex-trade fogalmak.

http://www.fxprofit.hu/site.php?x=tananyag-alapfogalmak 

Mi a forex? A Forex, FEX vagy FX, teljes angol nevén Foreign Exchange, a nemzetközi devizapiac, vagyis a világ legnagyobb és legdinamikusabb tőkepiaca, ahol a befektetők nemzeti (például amerikai dollár, kanadai dollár, japán jen, svájci frank, angol font, ausztrál dollár), és nemzetközi (euró) fizetőeszközökkel kereskednek. A Forex tőzsdén kívüli, azaz OTC (over-tde-counter) piac, mivel a kereskedés a részvénypiacokkal ellentétben elsősorban nem központi tőzsdéken, hanem a nemzetközi bankhálózat (nemzeti bankok, kereskedelmi és befektetési bankok, vagyonkezelő és befektetési társaságok, brókerházak) számítógépes hálózatán keresztül zajlik. Nagyságrendjéből adódóan, napi átlagforgalma 5 000 000 000 000, azaz ötezer milliárd dollár körül mozog (ez több mint százszorosa a világ részvénypiacai napi összforgalmának), a Forex rendkívüli likviditással bír, így a meghatározó devizapárok esetében szinte kizárt dolog, hogy ne legyen nagyon rövid idő alatt pozíciónk szerint vevőnk, vagy eladónk.

Főbb devizák

Devizapárok vétele eladása

A devizakereskedés minden esetben kétszereplős folyamat, azaz két deviza, tehát egy devizapár egymáshoz viszonyított pillanatnyi helyzete, árfolyama alapján történik. Ezek szerint egyidejűleg vásároljuk az egyik devizát, és adjuk el a másikat. A legnagyobb forgalmú deviza párok: EUR/USD, EUR/GBP, EUR/JPY, GBP/USD, GBP/JPY, USD/CHF, USD/JPY. Mindig a devizapár elöl álló tagjához viszonyítjuk a folyamatokat.Tehát EUR/USD vételi pozíció esetén USD-t adunk el és veszünk érte EUR-t, mindezt egy lépésben. Ez az irányultság a long pozíció, míg short pozíció elérése érdekében az elöl álló devizát, példánk alapján az EUR-t adjuk el és USD-t veszünk érte.

Bázis és elszámoló deviza.  Bázis devizának nevezünk egy devizapár esetében az első jegyzett devizát, és ugyanennek a devizapárnak a második jegyzése az elszámoló deviza. Például: az EUR/HUF devizapár esetében az euró a bázisdeviza, a forint pedig az elszámoló deviza. Ez azt jelenti, hogy egy ügylet keretében 1 euróért mennyi forintot kell adni.

Tőkeáttétel. Tőkeáttételen való kereskedelemnek nevezzük az olyan ügyletet, amelyben a befektető a számláján lévő pénzeszköz többszörösének megfelelő összegért vásárolhat, vagy adhat el. A devizakereskedelem esetében a gyakorlat szerint viszonylagosan alacsony tőkeáttétellel zajlik a kereskedés, mivel a keresztárfolyamok ingadozása nem haladja meg a napi 1-2 százalékot. A tőkeáttétel azt jelenti, hogy a befektető többszörözi a befektetését. Ennek megfelelően egy 1,0 %-os tőkeáttétel lehetővé teszi a befektetőnek 1 000 000 USD-ral való kereskedést annak ellenére, hogy a számláján csak 10 000 USD található. Tőkeáttétel szempontjából ez tehát 100:1 arányt valósít meg.

Kötési egység (LOT). A standard kötési egység, azaz lot értéke a mindenkori bázisdevizában számolva 100 000 egység, százszoros tőkeáttétel esetén ehhez 1000 egységnek megfelelő fedezet szükséges. A 0.1 lotos, azaz 10 000 egységes kötést, amelyhez százszoros tőkeáttétel esetén 100 egységes fedezet szükséges mini lotnak nevezik.

Mi a PIP (PONT). A devizákat 5 érték-számjeggyel jegyzik. Az utolsó számjegyet hívjuk pip-nek, mely a lehető legkisebb mozgást jelzi az árban és rendkívül hasonlít a más pénzügyi áruknál használt pontokhoz vagy "tick"-ekhez. Ha az árfolyam 1,2377 egy 10 pontos emelkedés az offer árban 1,2387-es jegyzést fog eredményezni. Ugyanigy egy 10 pontos csökkenés az offer árban 1,2367-es jegyzést fog eredményezn

Kereskedelmi felület (chart). A Forex piacon való kereskedés csak az erre szakosodott és engedéllyel rendelkező pénzügyi szolgáltatókon, bankokon, vagy brókercégeken, illetve az általuk biztosított interneten elérhető kereskedési felületeken keresztül lehetséges. Minden ebben az üzletágban tevékenykedő szolgáltató biztosít ügyfeleinek egy egyénre szabható, interneten elérhető és kezelhető grafikus kereskedési felületet, amelyet platformnak neveznek. A platformokon lehetőség van a különböző devizapárok árfolyam ingadozásának különböző idősíkban történő megjelenítésre. Ezeket a grafikai ábrázolásokat chartnak nevezik. A legtöbb szolgáltató lehetőséget ad leendő partnereinek arra is, hogy meghatározott ideig az éles kereskedésre való felkészülésként demo számlát nyisson, és a valós folyamatok figyelembe vételével kockázat nélkül kereskedjen és tesztelje tudását.

Idősíkok. A chartok különböző idősíkokban más-más képet mutatnak. A leggyakrabban használatos a hosszú távú, azaz az egyhónapos, az egyhetes, és az egynapos idősík, míg a rövidtávúak közül a négyórás, egyórás és a tizenöt perces. Pontos alkalmazásuknak az elemzés és a kereskedés során is nagy jelentősége van, mert bizonyos folyamatok csak meghatározott idősíkokban észlelhetők.

Pozíció nyitása. Az ügyletek irányultságát mindig a devizapárok elöl álló tagjához viszonyítjuk. A kereskedés alapja, hogy vélelmezzük a keresztárfolyam elmozdulását valamelyik irányba.

Vétel – long pozíció. Amennyiben a keresztárfolyam emelkedését várjuk, akkor az elöl álló tag jövőbeni erősödését vélelmezzük a másodikhoz képest, tehát vásárolunk a második taggal szemben. Ezt az irányultságot long pozíciónak nevezik.

Eladás – short pozíció. Amennyiben a keresztárfolyam csökkenését várjuk, akkor az elöl álló tag jövőbeni gyengülését vélelmezzük a másodikhoz képest, tehát eladunk a második taggal szemben. Ezt az irányultságot short pozíciónak nevezik.

Pozíció zárása. Meglevő pozíciónkat a megnyitottal ellentétes irányú művelettel zárhatjuk le, egyik esetben profitunk realizálásával, más esetben veszteségünk elkönyvelésével.

Profit realizálás (take profit). A take profit (TP) az árfolyamszint, ahol zárni szeretnénk a pozíciót, tehát azt gondoljuk, hogy az általunk feltételezett árfolyam emelkedés, vagy csökkenés befejeződött.

Veszteség elkönyvelése (stop loss). A stop loss (SL) az árfolyamszint, ahol mindenképpen szükséges lezárni a pozíciót, mivel az általunk feltételezettel ellentétes irányú mozgás indult el és minimalizálni szeretnénk a veszteségünket. A stop beállítása minden ügylet esetében kötelező! A stop a kereskedő védelmi rendszere a jelentősebb veszteségek elkerülése érdekében. Ugyanakkor túlságosan óvatosnak sem érdemes lenni, mert a kereszt árfolyam ingadozása az egyébként jó irányba kötött pozíciót is lenullázhatja, ha túl közel helyezzük el a stopot a pozíció nyitásának szintjéhez.

Húzott stop (trailing stop). Trailing stop, ami szó szerint húzott stop, azaz az árfolyam maga után húzza a stopot egy előre beállított távolsággal, de az árfolyam ellentétes irányú elmozdulása esetén a stop loss változatlanul marad, így egyik esetben a profit cél teljesül, míg másik esetben a húzott stop szintjén záródik a pozíció.

Trendek. A charton balról jobbra egymást követő gyertyák által jelzett árfolyammozgások egy adott idősíkon vizsgálva bizonyos irányultságokat mutatnak. Ezeket az irányultságokat a szakirodalom trendnek nevezi. A trendek: emelkedő, csökkenő és oldalazó.

• Az árfolyamok mindig trendszerűen mozognak
• Az árfolyamokban minden környezeti hatás tükröződik
• Valós trend mögött mindig biztos fundamentumok állnak
• Az árfolyammozgások mögött mindig valamilyen befektetői magatartás húzódik meg
• A piac szereplői hasonló szituációkra hasonlóan cselekszenek
• Minél tovább tart időben egy trend, annál nagyobb a korrekció mértéke

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Forex-trade konklúzió.

Soltész Sándor: Deviza alapú hitelezés egy devizapáros tőzsdei játékot leplez.

https://www.facebook.com/orbanviktor/posts/10150686655566093

„A deviza alapú hitelezés egy devizapáros tőzsdei játékot leplez
Amikor a hitelszerződéseket elemezzük, felmerül az a kérdés, hogy miért egy sehol sem szabályozott deviza alapú hitelt ajánlott a bank, és miért nem forint vagy deviza hitelt: a mitikus válasz, hogy azért, mert ez olcsóbb volt. A kötéskor láthatóan igen, de tudjuk, (Makkos Albert részletesen kifejtette) hogy az egyoldalú kamatmódosítási lehetőség miatt, továbbá a törlesztő részletben lévő kamatrész magas aránya miatt ez messze nem igaz.  A szerződés szabad, a szerződő felek, ha az nem sért jogszabályt, eltérhetnek a törvényben meghatározott feltételektől. Ha a devizahitel szerződéseket elemezzük, semmi különöset nem találunk, hiszen a Ptk. szerinti magánjogi szerződéskötésre a hitelintézeti törvény szerinti tartalommal kerül sor, sőt a bank még az általában kisbetűs tájékoztatásra is figyelmet fordít, külön felhívja a figyelmet és az adóssal írásban is tudomásul veteti, a deviza elszámolással járó kockázatot. És pontosan ez az a pont, ahol megérthetjük a deviza alapú hitelezés titkát. Míg normális hitelezés esetén a banknak nemfizetésből eredő kockázata van és a hitelintézeti törvény a kockázat fogalmát értelemszerűen a kölcsönbe adóhoz kapcsolja (a kockázat fogalma: Hpt törvény III melléklet 10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás: a) a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;), vagyis a kockázat fogalmilag a hitelezőről és a hitelről szól és az adósnak fogalmilag nincs a hitelezéshez kapcsolódó magánjogi hitelszerződésen belül kockázata, itt az adós oldalán is megjelenik a devizaszorzó változásból eredő kockázat. Más szóval a deviza alapú elszámolás az nemcsak a hitelező, hanem az adós kockázata is, tehát fogalmilag nem hitelviszonyról szól a szerződés. A deviza alapú hitel esetében a devizaszorzó változásához tartozó kockázat így már nem a hiteltörlesztés kockázatának hitelezőre, hanem a pénzértékek arányváltozási kockázatának a hitelfelvevőre hárítása, de már nem hitelviszonyhoz tartozó jogi tartalommal. Vagyis ez a hitelforma nem egyszerűen a szokványostól eltérő hitel, hanem annál több: egy másik ügyletet leplez, burkolt, tiltott játék. A kockázat adós oldali megjelenése a lepel, a burkolat. Mindkét félnek nem hitelezéskor, hanem szerencsejátékban és a tőzsdén van kockázata. Mivel a szerződéseket nem megnevezésük, hanem tartalmuk szerint kell megítélni a deviza alapú hitelszerződés tartalmi összetevőinek elemzésekor egy HUF/CHF devizapár tőzsdei ügyletének teljes körű megvalósulását láthatjuk, vagyis a bankok a hitelt arra adták, hogy hitelügylettel leplezve egy tőzsdeügyletbe, devizapárral történő tőzsdei játékba vonják be az adósokat. A devizatőzsdei játéknak minden eleme megtalálható: CHF- HUF devizapár, eladási árfolyam, vételi árfolyam, „short” belépési pozíció az adósnál: belépés vételi árfolyamon, vagyis a HUF árfolyam csökkenési trendjére fogadás; „long” belépési pozíció a banknál: deviza eladási árfolyamon a törlesztéskor. Megvan a haszon realizálási árfolyama: a törlesztéskor aktuális deviza vételi árfolyam. Stop loss ugyan hiányzik, de az nem kötelező. Az ilyen ügyletnél a devizaárfolyam változására fogadnak a felek. Az úgynevezett short pozícióban a fogadó az árfolyam csökkenésére spekulál, vagyis arra fogad, hogy csökkenni fog az árfolyam trendje. Nos, esetünkben a bankok tudták,- hiszen többéves tőzsdei gyakorlatuk és adatuk volt arra vonatkozóan-, hogy az árfolyam trendjében növekedni fog, (ezt írja Makkos is) ezért velünk adósokkal csökkenő trendre fogadtatott, így a bank a növekvő, long pozíciójú, vagyis a helyes trendre állt be. Nyilvánvaló, hogy az adós oldaláról helytelen a fogadás, hiszen a bank tudja, hogy a 145 Ft-os árfolyam az támasz és nem ellenállás vonal, azon kívül a növekvő trend 240 periódus alatt még akkor is kiemelt hasznot hoz, ha egy két periódusban csökkenés lesz. Még egyszer. Ebben a játékban short pozícióban nyit az adós, belépése deviza vételi árfolyamon történik, adott árfolyamon, esetünkben a szerződés kötése kori árfolyamon. (Talán már kezdjük megérteni, hogy miért nincs sehol a dokumentumokban konkrét árfolyam, hiszen az egyrészt utalna az értékre, mint az adott összeg dimenziójára, másrészt esetleg felkeltené a devizapáras tőzsdei ügylet irányába való gondolkodást.) A bank long pozíciót vesz fel, vagyis emelkedő trendre fogad, ennek megfelelően deviza eladási árfolyamon lép be az ügyletbe. Az ő belépése a törlesztéskor történik. Egyik fél sem határoz meg kilépő árfolyamot, a fogadás a hitel lejáratáig tart, így periódikusan, minden egyes törlesztési alkalommal megtörténik az elszámolás és a haszon realizálásra kerül, mivel forintban volt a hitel, forintban a törlesztés, nyilvánvalóan forintban, deviza eladási árfolyamon, hiszen a bank long pozíciójához ez tartozik. Aztán minden egyes periódusban újra. Addig, míg a hitel le nem jár, vagy ki nem száll az adós a játékból- kifizetve a maradékot, vagy a bank felmondja, mert nem fizet az adós. Ez utóbbi esetben engedményezi a szerződést és -ezt a zsenialitást: deviza vételi árfolyamon száll ki belőle, miközben az ő long pozíciójából deviza eladásin kellene, de ez is csak azt mutatja, hogy nem ő szállt ki, hanem az adós kényszerűen, az pedig short pozícióban volt, ahonnan deviza vételin kell és lehet kiszállni.  Medve, BEAR oldalon vannak az adósok míg a bank Bull oldalon. A bank felépített önmaga számára egy gigantikus saját tőzsdét, amelynek nemcsak a szereplője, bikája, hanem szabályainak meghatározója. Tőzsdére mehet az adós is és a bank is semmi se tiltja. Itt azonban nem egy hivatalos tőzsdén történik a fogadás, hanem a bankon belül, a bank saját árfolyamaival. Ez nem hivatalos és nem engedélyezett tőzsdei fogadás. A bankoknak nagyon jól jön, hogy mindenki a hitelszerződés feltételeit támadja, hiszen ebben a szerződés jogi szentsége mellett a felügyeleti szerv is vele van. Nagyon jól jön a banknak, hogy politikai hibát és felelősöket keresnek, hiszen így nem ő a célpont és politikusok is vele vannak, ha választaniuk kell, a szegény adósok helyett inkább a gazdag bankokat választják. A tőzsdei játékot csak nagyon szűk beavatott ismerheti, a többiek még azt se tudják, hogy a forint a tőzsdepárként úgyszintén deviza”.

Országgyűlési Bizottság – Járai Zsigmond „forex-trade” nyilatkozata. Az MNB volt elnöke – Járai Zsigmond az AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette (jegyzőkönyv 7. oldal közepe): „Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.” A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.

Budapesti Érték Tőzsde 2004 es októberi elemzésében (F/8.2.) már 7 évvel a fenti parlamenti jegyzőkönyv elkészültét megelőzően, szintén fogadásnak nevezi, az ilyen formációjú hitelezést. A BÉT, továbbá kitér arra is, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával az adós kockázatai akár a nullára is csökkenthetőek. – Idézet a BÉT anyag (F/8.2.) 5 oldal lapalja és 6. oldal elejéről -: „Amikor az ember bemegy a bankba és választ az ott található hitelkonstrukciók közül, implicit fogadást köt arra vonatkozóan, hogy a következő 10-15 évben hogyan alakulnak majd a kamatlábak és az árfolyamok egymáshoz képest, vagy finomabban fogalmazva, választásával bonyolult makrogazdasági összefüggésekre vonatkozóan fejezi ki várakozásait. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a választást leginkább a havi törlesztő részlet nagysága befolyásolja. Mit lehet tenni abban az esetben, ha az idő előrehaladtával, a hitel felvevőjének megváltoznak a várakozásai a jövőbeni makrogazdasági mutatók alakulásával kapcsolatban és ezért az eredeti ”fogadásából” ki akar szállni, vagy meg akarja azt változtatni? A bankok lehetővé teszik ezen hitelek forintosítását, ami természetesen költségekkel jár. Vagy használhatjuk a Tőzsdén kereskedhető származtatott termékeket. Ezeknek a termékeknek az ára más az úgynevezett alaptermékek áralakulásától függ, mint például devizák árfolyama, vagy kamatszintek. Elérhető, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával a hiteladós összesített érzékenysége az árfolyam vagy kamatláb változására kisebb, akár nulla legyen, azaz ettől kezdve nem befolyásolja tényleges anyagi helyzetét az euró vagy svájci frank árfolyam illetve kamatláb változása. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a BÉT már 2004-ben a hitelek forintosításáról beszél.

Jogi következtetések.

Hpt. 3.§ (1) g) pont. A hitelezőnek a kölcsönszerződés rendelkezéseivel meghatározott devizával saját számlára vagy bizományosként történő kereskedelmi tevékenysége a Hpt. 3.§ (1) g) pont szerint nyújtható devizakereskedelmi pénzügyi szolgáltatás.

MiFID irányelv 4. cikke – C-312/14 ítélet. Az uniós ítélet a befektetési 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelv (MiFID) 4. cikke (1), 19. cikke (4)-(5) és (9) bekezdései alapján annak a tagállami bíróságokra kötelező jogértelmezésével kizárólag az adós- hitelező jogviszonyt, és abban az adós-hitelező közötti deviza vételi és deviza eladási árfolyamműveletek jogértelmezését adta. Az uniós ítélet szerint az adós-hitelező jogviszonyban befektetési jogviszony nem valósult meg. Az uniós ítélet szerint az adós-hitelező közötti deviza árfolyam-műveletek tisztán kiegészítő jellegűek a devizaalapú fogyasztói kölcsön nyújtásához és törlesztéséhez (55. pont), az ilyen műveleteknek nincs más funkciójuk, mint hogy a kölcsönszerződésből eredő alapvető fizetési kötelezettségek, azaz a tőke hitelező által történő rendelkezésre bocsátása és a tőke kamatokkal növelt összege adós által történő törlesztése teljesítésének módjául szolgáljanak (57. pont). A kérdést előterjesztő tagállami bíróság által végzendő vizsgálattól függően, e műveletek a kölcsön és a törlesztőrészletek adott devizában (kirovó pénznem) nyilvántartott összegének a nemzeti pénznemre (lerovó pénznem) e deviza vételi, illetve eladási árfolyama alapján történő átváltására korlátozódnak (56. pont). A kölcsönszerződés devizaátváltásra vonatkozó feltételei tehát nem az e szerződés tárgyát képező művelettől elkülönülő pénzügyi eszköznek, hanem kizárólag a szerződés teljesítése elválaszthatatlan módjának tekintendő (72. pont).

Forex-trade devizakereskedelmi ügylettel vegyes kölcsönviszony. Az uniós ítélet a tagállami bíró vizsgálatától függő eltérést enged, ennek megfelelően álláspontom szerint az adós-hitelező közötti deviza eladási és deviza vételi árfolyam műveletek nem egy devizával végzett kereskedelem, hanem devizapárokkal végzett árfolyam műveletek, amelyek a fenti fogalmi apparátus alapján kimerítik a HUF/CHF és CHF/HUF devizapárokkal végzett forex-trade devizakereskedelmi azonnali ügyleteket, amelyben a bankok mintegy egymillió traderrel (adós ügyféllel) tőzsdén kívüli devizakereskedést végeztek, azonban az erre vonatkozó forex-trade azonnali piaci megbízást az adóssal a kölcsönszerződésben nem kötötték meg, az a szerződésből – mint lényeges feltétel – hiányzik, ezért a kölcsönszerződés nem jött létre.

PSZÁF forex elismerő hatósági-felügyeleti nyilatkozata. PSZÁF 2009-ben egy hozzá forduló társaságnak az adós devizaalapú árfolyamkockázata stop loss megbízással történő kezelésére azt a hatósági-felügyeleti nyilatkozatot tette, hogy ilyet lehet kötni rá, de a Hpt. 203.§-ában előírtaknak megfelelően ennek az ismertetését is meg kell tenni. Megjegyezzük, hogy az alperesi bank forex-trade devizaügyletét támasztja alá, hogy a PSZÁF a devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezéseivel meghatározott deviza vételi/eladási ügyletre olyan forex megbízást (F/17) ismert el, amely a forex trade eszköztárába és fogalmi apparátusába tartozik, ezért a PSZÁF szerint a Hpt. 203.§ alapján forex-trade tájékoztatást is kellett volna nyújtani, mivel a szerződés rendelkezéseivel szabályozott deviza vétel/eladás tartalma devizapárokkal kereskedés, ezért az ismertetésnek erre is ki kellett volna terjedni.

         MNB honlap – kockázatos befektetések

http://www.mnb.hu/felugyelet/piacfelugyelet/befektetoi-figyelmeztetesek/termekekkel-kapcsolatos-tajekozodas/kockazatos-befektetesek

Mi az a forex (FX), CFD piac?

A devizakereskedési (más néven foreign exchange vagy forex) piac egy globális méretű tőkepiac, ahol a világhálón keresztül a kereskedés a világ minden devizájában devizapárokkal történik általában magas tőkeáttétellel. Az online kereskedési platformokon az ügyfél megbízást közvetlenül adhat, a befektetési szolgáltató rendszerein keresztül automatikusan is végrehajthatja. A forex ügyletek lehetnek azonnaliak (spot, rolling spot) (pl. euróvétel aktuális árfolyamon), vagy jövőbeni teljesítésűek (határidős ügylet) (pl. euróvétel következő év februárjában).

Szerencsejáték vagy befektetés?

A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyleteknek ugyanis alapvetően két kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest nagy arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letét), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.

Jogi alapok.

1991. XXXIV. tv. 14. §123 A szerencsejátékok fajtái:

e) fogadás,

4. cím

Fogadás

28/A. §187 (1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék. Nem köthető fogadás akkor, ha ez harmadik személy érdekét sértené.

  Konklúzió. Magyar Nemzeti Bank, mint felügyeleti hatóság fent megjelölt elektronikus elérhetőségen nyilvánosan közzétett jogi álláspontjára alapítva a 3. B) fejezetben előterjesztett és feleknek a devizaalapú kölcsön folyósításkori (vételi) és törlesztéskori (eladási) árfolyamára vonatkozó fogadása, nevezetesen az, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz (svájci frank árfolyama tartósan stabil marad) egyrészt olyan lényeges feltétel, amely nélkül a kölcsönszerződés nem teljesíthető, másrészt szerencsejátéknak minősül, ezért az árfolyam spekuláció (fogadás) feltételeiben történő megállapodás hiányában a kölcsönszerződés nem jött létre.  

A nyílt levél forma miatt felhívom az Olvasó figyelmét, hogy a devizaalapú kölcsönszerződések egy „jogi szeletére” vonatkozó fenti megközelítésem nem minősül jogi tanácsadásnak, azt mindenki a saját felelősségére használhatja.

Tisztelettel:

dr. Kriston István ügyvéd

európajogi (pénzügyi) szakjogász email: drkristonugyved@gmail.com

(Kérjük a megosztást-terjedjen a leleplezés)

VISSZA AZ I. RÉSZHEZ    VISSZA A II. RÉSZHEZ.  [apss_share]