A NYOMOZÁSOK BEINDULTAK! A DEVIZÁSOKNAK OKOZOTT KÁR MEGHALADJA A 2 MILLIÁRDOT!

loading...

A NYOMOZÁSOK BEINDULTAK! A DEVIZÁSOKNAK OKOZOTT KÁR MEGHALADJA A 2 MILLIÁRDOT!


A „devizás” ügyekkel foglalkozó Gulya Tiborról hosszú ideje nem halottunk semmit. Most ismét jelentkezett és a Fullank riportere készített vele egy interjút. Sokan úgy gondolják, hogy Gulya Tibort a bankok védelmében igyekeznek "kivonni a forgalomból" és ezért tűnt el hosszú időre.




Ez szenzáció: Az összes devizahiteles végrehajtás azonnal leállítható. Irta meg a fullank szerkesztősége.

Gulya Tibor a Két Patrónus Reload kft tulajdonosa azt állítja és ezt bizonyítani is tudja, hogy az összes (körülbelül kilencszázezer) devizahitel károsult ellen indított és folyamatban lévő végrehajtás megállítható, épp az elszámolási törvénynek köszönhetően.

 Erről a meglehetősen merész állításról kérdeztük.

 

A 2015. február 01. előtt felmondott devizaalapú hitelekkel kapcsolatos végrehajtási ügyekben -mondta Gulya Tibor- súlyos visszaéléseket és csalásokat követtek el a bankok, amit az Ügyészségek döntésére és álláspontjára figyelemmel, most már bizonyítani tudjuk.

– Pontosabban?

A végrehajtási eljárásokkal összefüggésben a bankok, polgári eljárásban hamis tanúzással elkövetett csalással gyanúsíthatók.

Ennek oka, hogy a törvényalkotók az úgynevezett DH1 és DH2-es törvényben rögzítették, hogy a bankok tisztességtelenül emeltek kamatot, továbbá a szerződéshez kapcsolódó árfolyamrést is.

A törvényalkotó ezért vélelmet állított fel a DH.1 törvényben és utasította a bankokat, hogy a felállított vélelmet az állam ellen általuk indított polgári perben cáfolják meg, hogy nem követték el azokat a visszaéléseket, melyet a törvényalkotó észlelt. Az összes bank a felállított vélelemben foglalt visszaéléseket nem tudta megcáfolni, ezért a törvényalkotó a DH.2 törvénnyel kötelezte a bankokat, hogy számoljanak el az adós felé úgy, hogy a tisztességtelenül felszámolt pénzösszeget minden esetben (legyen az élő szerződés vagy már felmondott) 2015.május 01 napjától 60 napon belül a követelt összeg tőkéjéből vonja le.

– Hol volt a "tisztességtelenség" az ügymenetben?



A kamatemelés mellett a szerződés megkötésekor a vételi árfolyamon folyósítottak, a pénz beszedésekor pedig eladási árat állapítottak meg, ami akár tizenkettő-tizennégy forint eltérést is eredményezhetett minden egyes frank esetében, amivel a bank akár 10-15%-os jogosulatlan profitra tett szert. Visszaéltek a bankok gazdasági erőfölényükkel és helyzetükkel, amivel minden a bank tisztában volt. Ezt észlelt a törvényalkotó, így a pereket elveszítették valamennyi ügyben.

– Nos, akkor hol a rés, amin keresztül megállítható a végrehajtás?

 

Azt észleltük a végrehajtásoknál, hogy a bank a tisztességtelenül felszámolt pénzt nem az általa a felmondásban és a végrehajtási záradékban lejárttá tett követelés tőke összegből vonta le, (amire a törvény kötelezettséget írt elő) hanem a végrehajtó által kiszámolt végrehajtási díjakkal és kamattal megnövelt végösszegéből.

A végrehajtó vétlen az ilyen mulasztás esetén, hiszen neki a közjegyző által közokiratba rögzített számokból kell kiindulnia, mert a közjegyző által kiállított végrehajtási záradék bírósági végzéssel azonos értékű. Így azt még abban az esetben sem kérdőjelezheti meg, ha tudja, hogy az abban szereplő adatok a végrehajtást kérő bank részéről esetleg valótlanok. Ezen ők nem változtathatnak.  A közjegyző pedig azért vétlen, mert a végrehajtási záradék kiállítása során a bankoktól kapja, esetünkben a hamis adatokat, amit a törvényben meghatározottakra figyelemmel sajnos nem vitathat. Bármilyen furcsának is tűnik, ilyenek a jelenlegi jogszabályok, azaz egymásra mutogatnak, közben meg a végrehajtási eljárás folyik rendületlenül még akkor is, ha az visszaélést rejt magába.  A végrehajtó minden esetben a végrehajtást kérő által adott adatok alapján állapítja meg a teljes végrehajtási összeget, ami tarthatatlan, mivel nem valós számokkal dolgozik.

– Esetleg egy példán keresztül…

Az egyik bank, például úgy ítélte meg, hogy felmondáskor harminchárom millió forinttal tartozik neki az adós, amely összeget a végrehajtási eljárásban a végrehajtó további terheivel hetvenkét millió forintra emelt.

Amennyiben a bank betartotta volna a DH.2 törvény szerint rendelkezést, és az évek folyamán tisztességtelenül felszámolt harminc millió forintot a követelt összeg tőkéjéből vonja le, akkor az adósnak a végrehajtási eljárásban kiszámolható, hogy összesen csak 3 millió forint tőketartozása maradt volna, és a végrehajtást kérő a végrehajtási eljárásban a végrehajtó bevonásával nagyságrendekkel kevesebbet követelhetett volna ez esetben. Azonban a bank nem így számolt el, hanem a tisztességtelenül felszámolt összeget a végrehajtó irányába úgy jelentette be, mint ha az adós a tartozását csökkentő befizetést eszközölt volna. Így a végrehajtóval a tisztességtelenül felszámolt összeget a bank nem a tőkéből vonta le, hanem a végösszegből, aminek köszönhetően az adós tartozását a 3.000.000 forint helyett a 42.000.000 millió marad.

Mindenkivel, akinek végrehajtáson van az ügye, a bank elkövette ezt a visszaélést, hogy a végrehajtási eljárás jogszerűségének látszatát fent tarthassa, amivel az adósokat egyszerűen meglopták.




– Az adósok tudták, hogy tisztességtelenül szedtek be tőlük pénzt?

Igen.

A banktól kapott elszámoló levélből minden adós pontosan megtudhatta, hogy mekkora összeget számolt fel a bank a terhükre az élő szerződés ideje alatt, ám a valóságban, akinek az elszámolást megelőzően megkezdett végrehajtási eljárása volt/van folyamatba, a bank a végrehajtónak a DH.2 törvényben foglalt kötelezettségét megszegve, már hamis adatokat közölt, mert tudta, ha a DH. 2 törvény szerint járna el, azt csak a végrehajtási eljárás megszüntetésével lehet végrehajtania.

Ezért inkább a törvényt megkerülte és csak látszólag tett eleget kötelezettségének, meglopva az adóst, aki már így is kiszolgáltatott helyzetbe volt, hiszen nem volt pénze arra, hogy szakemberrel megvizsgáltassa a bank tevékenykedését, hogy az valóban becsületesen teljesíti a törvényalkotó által rá rót kötelezettséget. Azzal, hogy nem a törvényben meghatározottak szerint számoltak el a bankok a végrehajtási eljárásokban, (az Ügyészségek álláspontjára figyelemmel) a magatartásuk alkalmas a polgári eljárásban elkövetett hamis tanúzás megállapítására.

Tekintve, hogy hamis tanúzással megszerzett jogtalan előny nem lehet polgári vagy büntetőeljárás alapja, épp a bank magatartása és visszaélése teszi/teheti alkalmassá a végrehajtás felfüggesztését és megállítását.

A bankok végrehajtási eljárásban elkövetett visszaélése így lehetőséget ad a bank számára, hogy a tisztességtelenül felszámított összeget a végrehajtási eljárásokban a végrehajtó tévedésben tartásával egyszerűen visszavegyék az adóstól annak tudtán kívül (ezzel megkárosítva az adóst), majd mivel a végrehajtási eljárásban a tőketartozás összegéből nem vonják le a tisztességtelenül követelt összeget, az lehetőségük van újra követelni.

Ezzel a mutatvánnyal nem hogy nem kártalanítják a végrehajtási eljárásban a már kisemmizetteket , ahogy arra a DH.2 törvény a bankokat kötelezte, hanem a végrehajtást kérő hamis tanúzásuknak köszönhetően és a végrehajtó tévedésben tartásával a bank az adóst még egyszer meglopja.

– Hivatalos verdikt született erről?

loading…


Igen.

2017-ben októberében a Budaörsi Járási Ügyészség megállapította, hogy a végrehajtást kérő fenti cselekménye kimeríti a polgári eljárásban elkövetett hamis tanúzás bűntettének gyanúját, ezért több száz ügyben nyomozás elrendeléséről rendelkezett, mert a végrehajtási eljárásban a nyomozással érintett ügyek tekintetében az eltűnt pénz és az ezzel felmerülő kár összege meghaladhatja a 2 milliárd forintot, amit épp a hamis adatközléssel követnek el a bankok.

A Btk. 72.§ pedig úgy rendelkezik, hogy ilyen esetben le kell foglalni az olyan eszközöket, dokumentumokat, amivel a bűncselekményt elkövették. Vagyis a hamis adatokat közlő anyagokat.

Vagyis: A lefoglalás esetében a végrehajtás nem mehet tovább.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ezt a bűncselekményt mindaddig a bank elköveti, ameddig a tisztességtelen adatokat tartalmazó végrehajtási záradék alapján indult eljárást nem szünteti meg, és nem kér új végrehajtási záradékot, melyben a tőkeösszeget valóban csökkenti a tisztességtelenül felszámolt összeggel.

loading…


Csakhogy, ha a tisztességtelenül felszámolt összeg magasabb a felmondás okán megjelölt havi elmaradás összegénél, akkor-és ez az Alkotmánybíróság határozata-, akkor a bankoknak nem joga a kölcsönszerződést felmondani, hiszen az adós egyszerűen többletben volt a felmondáskor.

Ezért nem szüntetik meg a végrehajtási eljárásokat, mert tudják, ha ez bekövetkezne, az adósoknak 21.000 forint perköltség mellett lehetőségük nyílna a felmondás megtámadására a jelenlegi igen kilátástalan eljárási rendekhez képest, ahol csak a perköltség 2x 6% a követelt összeg tekintetében max. 2x 1,5 millió forint. Tudja a bank, hogy ezt az összeget nem tudják az adósok kifizetni, de a 21.000 forintot igen.

– Magyarul a bankok leírták, hogy tisztességtelenül többet számoltak, majd továbbhajtották az ügyeket, úgy, hogy ezt figyelmen kívül hagyták?

Pontosan. És ez minden végrehajtás alá volt devizaadóst érint és a fent leírtak alapján meg lehet azonnal megszüntetni a több százezer végrehajtás, amihez mi próbálunk folyamatosan segítséget nyújtani, de sajnos az elmúlt két esztendőben számos nyomozó hatóság inkább csak gátolta ennek teljesülését. Én azt gondolom, hogy ehhez nem csak a mi segítségünk kellene, hanem törvényalkotói szintű beavatkozás, de már nem merek közvetve a törvényalkotóhoz fordulni segítségért, mert amikor ezt 2016. májusában megtettem 65 napot kellett tárgyalás megtartásának mellőzésével a Nagy Ignác utcai fegyházban eltöltenem Zugírászatra hivatkozással. -Köszönöm szépen. -m-

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás