KÚRIA BÍRÓI MŰHIBÁS JOGEGYSÉGI HATÁROZATÁNAK ÉS AZ ÁLLAM ALKOTMÁNYELLENES DEVIZAJOGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL.

loading...

KÚRIA BÍRÓI MŰHIBÁS JOGEGYSÉGI HATÁROZATÁNAK ÉS AZ ÁLLAM ALKOTMÁNYELLENES DEVIZAJOGÁNAK FELÜLVIZSGÁLATÁRÓL


– kérem megosztani –

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság

DEVIZAHITELES KÖZLEMÉNYE

 

Társaságunk 2018. február 4. (vasárnap) 09:30-14:00 között tartott évi rendes nyílt társasági gyűlésén dr. Kriston István alapító tag expozéja és hozzászólások alapján megvitatta a devizahitelesek ügyét és úgy határozott, hogy a "devizajog és ítélkezési gyakorlat felülvizsgálata" tárgyú alábbi kezdeményezéssel fordul az államhatalmi ágak vezetőihez. A társasági gyűlésről rövidesen a YouTube portálon, a www.jogesigazsag.hu honlapunkon video összeállítás fog megjelenni.

FELHÍVÁS



Dr. Orbán Viktorhoz, miniszterelnökhöz

Dr. Kövér Lászlóhoz, az Országgyűlés elnökéhez

Dr. Darák Péterhez, a Kúria elnökéhez

Tisztelt Uraim,

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság a 2018. február 4. (vasárnap) tartott évi rendes nyílt társasági gyűlésén áttekintette a devizahitelesek helyzetét és kezdeményezi Önöknél a devizajog és az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát az alábbi elemzésünk alapján:

1.

KÚRIA DEVIZAHITELES 6/2013 PJE HATÁROZATA

BÍRÓI MŰHIBA

A jogegységi határozat bírói műhiba, amely megtévesztette Magyarország Kormányát és Országgyűlését. A devizaalapú kölcsönviszony nem kölcsönszerződés, hanem egy kölcsön nyújtásával, valamint CHF/HUF és HUF/CHF devizapárokra vonatkozó árfolyamfogadással vegyes (atipikus) jogviszony.

1.1.

BIZONYÍTÉK

BANKSZÖVETSÉG FŐTITKÁRÁNAK NYILATKOZATA:

https://civilkontroll.com/hoppa-devizahitelek-na-akkor-itt-vege/

Kovács Levente a bankszövetségi főtitkár nyilatkozata szerint – idézzük – "Az árfolyamrés tisztességessége kapcsán a főtitkár elmondta: a bankoknak nem volt svájci frank betétjük, forintbetétjük volt. Ezért a forintbetétből svájci frankot kellett csinálni: ezt hívják deviza-határidős ügyletnek, aminek van költsége. Az árfolyamrésből fedezte a bankszektor ezt a költséget."

1.2.

BIZONYÍTÉK

VOLT JEGYBANKELNÖK NYILATKOZATA

Járai Zsigmond volt jegybankelnöknek az Országgyűlés vizsgáló albizottsága előtt 2011. november 3. napján AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 számon jegyzőkönyvezett nyilatkozata, amely szerint – idézzük – "Számos előadásban, ha megengedik elmondom, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat". A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.

1.3.

BIZONYÍTÉK

ÁRFOLYAMFOGADÁS ELSZÁMOLÁSA



A DH2 törvénnyel elrendelt tisztességtelen [árfolyamrés, egyoldalú szerződésmódosítás (kamatmódosítás)] törvényi elszámolása alapjául szolgált és az adós által külön igényelhető ún. bővebb tartalmú részletes elszámolás adatait egy Excel tábla fx-függvényre felvéve kiszámítható, hogy az adósokra kiterhelt és a forintosítás alapjául szolgált banki "kölcsönszámítás" számviteli egyezőséget mutat a CHF/HUF és HUF/CHF devizapárok árfolyamfogadásának elszámolásával. Ez azt jelenti, hogy a bank adósra kiterhelt és forintosított követelése a CHF/HUF és HUF/CHF devizapár árfolyamfogadása elszámolásával egyező követelés, ezért azt a bank bírói úton (bírósági végrehajtás útján) az adóstól nem követelheti, ahhoz állami kényszert rendelni nem lehet.

1.4.

BIZONYÍTÉK

BÉT 2004 ELEMZÉS

Budapesti Értéktőzsde 2004. évi elemzése (Vég) valamennyi bank rendelkezésére állt, ez olyan összefüggéseket bemutatott, mint azt, hogy tőzsdei kockázatkezelő termékkel az adósok kockázata kezelhető, valamint a bankok (bankvezetők, treasory részlegek) bizonyíthatóan birtokában voltak a deviza-határidős (fedezett kamatparitású) CHF/HUF és más devizanemek árfolyamával a 2005-2014 évekre [2014.03. – 158,13 CHF/HUF, míg 2014.12. – 256,10 CHF/HUF, továbbá – törlesztőrészlet is számítható: ÁKK zéró-kupon hozamgörbe és CHF/HUF enyhén emelkedő svájcifrank hozamgörbe alapján]. A szerződéskötéskor ezen két alapvető banki deviza árfolyamismeret egyikét sem közölték az adósokkal.

1.5.

BIZONYÍTÉK

PSZÁF ÁRFOLYAMFOGADÁSI STOP LOSS NYILATKOZATA

PSZÁF 2009-ben egy hozzá forduló társaságnak az adós devizaalapú árfolyamkockázata stop loss megbízással történő kezelésére azt a hatósági-felügyeleti nyilatkozatot tette, hogy ilyet lehet kötni rá, de a Hpt. 203.§-ában előírtaknak megfelelően ennek az ismertetését is meg kell tenni. Megjegyezzük, hogy az alperesi bank forex-trade devizaügyletét támasztja alá, hogy a PSZÁF a devizaalapú kölcsönszerződés rendelkezéseivel meghatározott deviza vételi/eladási ügyletre olyan forex megbízást ismert el, amely a forex trade eszköztárába és fogalmi apparátusába tartozik, ezért a PSZÁF szerint a Hpt. 203.§ alapján forex-trade tájékoztatást is kellett volna nyújtani, mivel a szerződés rendelkezéseivel szabályozott deviza vétel/eladás tartalma devizapárokkal kereskedés, ezért az ismertetésnek erre is ki kellett volna terjedni.

1.6.

BIZONYÍTÉK

MNB SZERENCSEJÁTÉK – ÁRFOLYAMFOGADÁS

http://www.mnb.hu/…/termekekkel-kap…/kockazatos-befektetesek. A kérdés bizony joggal merül fel, hiszen a magas tőkeáttételes tőkepiaci ügyletek sokban hasonlatosak a szerencsejátékhoz sajátos közgazdasági jellemzőik miatt. Ezen ügyleteknek ugyanis alapvetően két kimenetele lehetséges: vagy a teljes befektetett összegnek megfelelő (alkalmasint azt is meghaladó) veszteség, vagy a befektetett összeghez képest nagy arányú nyereség. Ez tartalmilag megfeleltethető a szerencsejáték definíciójának: az ügyletet megkötő személy pénz fizetése ellenében (letét), meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetében (az árfolyam elmozdulás megfelelő iránya), pénznyereményre (árfolyamnyereség) válik jogosulttá. A nyerés vagy vesztés valójában a véletlentől függ, mivel az árfolyamok napi vagy napon belüli ingadozása teljesen kiszámíthatatlan.

1.7.

EUB TAGÁLLAMI BÍRÓNAK VIZSGÁLATOT ENGEDŐ

C-312/14 ÍTÉLETE

EUB C-312/14 ÍTÉLET. Az uniós ítélet a befektetési 2004. április 21-i 2004/39/EK irányelv (MiFID) 4. cikke (1), 19. cikke (4)-(5) és (9) bekezdései alapján annak a tagállami bíróságokra kötelező jogértelmezésével kizárólag az adós- hitelező jogviszonyt, és abban az adós-hitelező közötti deviza vételi és deviza eladási árfolyamműveletek jogértelmezését adta.

Az uniós ítélet szerint az adós-hitelező jogviszonyban befektetési jogviszony nem valósult meg. Az uniós ítélet szerint az adós-hitelező közötti deviza árfolyam-műveletek tisztán kiegészítő jellegűek a devizaalapú fogyasztói kölcsön nyújtásához és törlesztéséhez (55. pont), az ilyen műveleteknek nincs más funkciójuk, mint hogy a kölcsönszerződésből eredő alapvető fizetési kötelezettségek, azaz a tőke hitelező által történő rendelkezésre bocsátása és a tőke kamatokkal növelt összege adós által történő törlesztése teljesítésének módjául szolgáljanak (57. pont).



A kérdést előterjesztő tagállami bíróság által végzendő vizsgálattól függően, e műveletek a kölcsön és a törlesztőrészletek adott devizában (kirovó pénznem) nyilvántartott összegének a nemzeti pénznemre (lerovó pénznem) e deviza vételi, illetve eladási árfolyama alapján történő átváltására korlátozódnak (56. pont).

A kölcsönszerződés devizaátváltásra vonatkozó feltételei tehát nem az e szerződés tárgyát képező művelettől elkülönülő pénzügyi eszköznek, hanem kizárólag a szerződés teljesítése elválaszthatatlan módjának tekintendő (72. pont).

FOREX-TRADE ÁRFOLYAM MŰVELETEK. Az uniós ítélet a tagállami bíró vizsgálatától függő eltérést enged, ennek megfelelően az adós-hitelező közötti deviza eladási és deviza vételi árfolyam műveletek nem egy devizával végzett befektetési ügylet, hanem a kölcsönszerződésben meghatározott devizapárokkal végzett folyósítási és törlesztési árfolyam műveletek, amelyek a fogalmi apparátus alapján kimerítik a CHF/HUF és HUF/CHF devizapárokkal végzett forex-trade árfolyamfogadási műveleteket.

1.8.

EUB C-186/16 (ROMÁN) ÍTÉLETE

Az uniós ítélet rendelkező részének 2)-3) pontjait érdemes ide citálni, mivel a tisztességtelen feltétel körében erga omnes hatályú a 93/13/EGK irányelv (és nem a román jog) kötelező jogértelmezésére, amely szerint a szerződéskötés időpontjában amivel a hitelező bank szakmai ismerettel rendelkezett, azt az adós részére szóló tájékoztatásban rendelkezésére kellett volna bocsátani. Kúria 2/2014 PJE határozata alkalmazásában a deviza árfolyamkockázati tájékoztatás tartalmára a C-26/13 ítélet a pénzügyi-gazdasági mechanizmusa ismertetését, a C-186/16 pedig a szakismeretből egyértelműen következően a deviza kamatparitás összefüggésének bemutatását (jegybanki alapkamatok közötti különbség hatása a magasabb alapkamattal bíró valuta (HUF) pénzügyi törvényszerűségen nyugvó leértékelődése, ezzel a törlesztőrészletek növekedése) és a kölcsön futamidejére vonatkozó fedezett kamatparitáshoz tartozó deviza határidős árfolyamok alakulását követeli meg.

2) A 93/13 irányelv 4. cikkének (2) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazásának követelménye azt jelenti, hogy a hitelszerződések esetén a pénzügyi intézményeknek elegendő tájékoztatást kell nyújtaniuk a kölcsönfelvevők számára ahhoz, hogy ez utóbbiak tájékozott és megalapozott döntéseket hozhassanak.

E tekintetben ez a követelmény magában foglalja, hogy annak a feltételnek, amely szerint a kölcsönt ugyanabban a külföldi pénznemben kell visszafizetni, mint amelyben folyósították, nemcsak alaki és nyelvtani szempontból, hanem a konkrét tartalom vonatkozásában is érthetőnek kell lennie a fogyasztó számára, abban az értelemben, hogy az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó ne csupán azt legyen képes felismerni, hogy annak a devizának az árfolyama, amelyben a kölcsönszerződést megkötötték, emelkedhet vagy csökkenhet, hanem értékelni kell tudnia egy ilyen feltételnek a pénzügyi kötelezettségeire gyakorolt – esetlegesen jelentős – gazdasági következményeit is. Az ehhez szükséges vizsgálatokat a nemzeti bíróságnak kell lefolytatnia.

3) A 93/13 irányelv 3. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy egy szerződési feltétel tisztességtelen jellege az érintett szerződés megkötésének időpontjához viszonyítva értékelendő, figyelemmel mindazon körülményekre, amelyekről az eladónak vagy szolgáltatónak a szerződés megkötésének időpontjában tudomása lehetett, és amelyek az említett szerződés későbbi teljesítésére kihathattak.

A kérdést előterjesztő bíróság feladata, hogy az alapeljárás valamennyi körülményére, és különösen az eladónak vagy szolgáltatónak, a jelen esetben a banknak a lehetséges árfolyam ingadozásokkal és a külföldi pénznemben folyósított kölcsönben rejlő kockázatokkal kapcsolatos szakértelmére és ismereteire tekintettel megvizsgálja, hogy fennáll e az említett rendelkezés értelmében vett jelentős egyenlőtlenség.

1.9.

EUB C-51/17 ELŐZETES DÖNTÉSHOZATALI ELJÁRÁSA

loading…


EUB előzetes döntéshozatali eljárásában az Európai Bizottság, mint érdekelt azon álláspontja, amely szerint a bíróság nem vizsgálhatja az árfolyamkockázati feltétel tisztességtelenségét nem más, mint kísérlet a bírói fórumtól elvonására és a Bizottság által 3 (három) éve folyó kötelességszegési eljárást megelőző vizsgálatba utalására, ahol a Bizottság és Magyarország közötti "mutyiban" dőlhet el ennek a kérdésnek a jogi sorsa.

Bizottságnak azért téves az álláspontja, mert a magyar forintosítási törvényt csak úgy lehet értelmezni, hogy az csak az érvényes devizaalapú kölcsönszerződések forintosítását szabályozta és nem kölcsönözhetett érvényességet az állam bírói útjára tartozó érvénytelenségi igények elbírálásának, mert az bírósági jog- és hatáskör elvonását eredményezné.

1.10.

KÚRIA BÍRÓI MŰHIBÁJA

A bizonyítékok ténybeli alapjain más jogi következtetést levonni nem lehet mint azt, hogy a Ptk. 523.§ alapján – és Hpt. 210.§ szerint írásban – írt kölcsönszerződések a deviza-nyilvántartású kölcsönök Ptk. 231.§ szerint átszámított kirovó devizanemének vételi árfolyamán előírt kifolyósítása és annak ugyancsak a Ptk. 231.§ alapjain átszámított eladási árfolyamán lerovó forint pénznemben előírt törlesztése nem ad választ arra a kérdésre, hogy a kifolyósított kölcsönviszonyon felül milyen jogviszony jött létre a szerződéskötéskor nem ismert törlesztési árfolyamokon történő visszafizetés és ennek árfolyamkockázata viselésének adósra történt telepítésével.

A kölcsönnek ugyanis törvényben autentikusan szabályozott egyetlen kockázata van, ez pedig az adós vissza nem fizetési kockázata, amit a törvény értelmében a bank visel és a kockázatvállalása ellenértékét a kamatban érvényesíti.

Kúria 6/2013 PJE tudománytalan válasza mindössze az, hogy a másik kockázat tekintetében az árfolyamkockázat adósra telepítése az alacsonyabb devizakamat ellenében történt.

A Kúria bírói műhibája annak fel nem ismerése, hogy az árfolyamkockázat adósra telepítése egyben az a hosszú lejáratú várakozása a feleknek, hogy a deviza/forint árfolyama tartósan stabil marad és így az adós valóban élvezheti a "devizanyilvántartású" kölcsön alacsonyabb devizakamatából eredő előnyét. Az ismeretlen, a deviza törlesztéskori árfolyamainak kockázatvállalása tehát csak stabil árfolyam esetén jelent alacsonyabb kamatelőnyt.

Kúria nem ad választ arra, hogy 10-20 éves futamidő alatt a törlesztési árfolyamok adósra nézve kedvezőtlen elmozdulásával felemésztett kamatelőny esetén mi az adós kockázatvállalásának banki ellenszolgáltatása?

Bankszövetség főtitkára fenti nyilatkozatából megismerhettük, hogy a bankoknak nem volt devizájuk, azt forintbetétekből deviza határidős piacokon szerezték be és annak költségét a vételi és eladási árfolyamok (árfolyamrés) árfolyamréséből (spread) finanszírozták. És itt meg kell állnunk.

Kúria statikus tartósan stabil árfolyamra adott iránymutatása nem felel arra a kérdésre, hogy változó árfolyam esetén mi a felek jogviszonyának szolgáltatása-ellenszolgáltatása különös tekintettel arra, hogy a bankokat csak a deviza határidős piacokon beszerzett deviza swapok költsége terhelte (általában kamatswap, amelyben a tőkét csak névlegesen elcserélik és a csere időtartamára egymásnak az igénybevett deviza után kamatot fizetnek, ami egy elszámolási viszony és nyereséges vagy veszteséges és mivel rövid futamidejű devizával fedeztek 10-20 éves futamidejű kölcsönöket, ezért csak kamatswap megújítási költségük keletkezett).

Összegezve a bankok devizaswapokkal már fedezett devizaalapú kölcsönükkel szemben árfolyamnyereség szerzési céllal az adós számára mesterséges nyitott pozíciót (adós kockázatviselési nyilatkozatával leszerződött nyitott pozíciót) teremtettek és már csak a forint leértékelődésére fogadtak, ami a szakismeretük birtokában biztos nyereségnek számított.

loading…


Kúria ennek a dinamikus viszonynak a magyarázatával azonban adós maradt. A dinamikus viszony adós oldalon nem más, mint az, hogy a felvételkori alacsony devizakamaton és törlesztőrészleten alapuló szolgáltatás és az adós kockázatvállalási ellenszolgáltatása a devizapár 10-20 év futamidő alatt történő árfolyamváltozása esetén törvényszerűen megbomlik.

Kúria az interdiszciplináris társtudományokat (közgazdaságtan, pénzügytan, számvitel) nélkülöző, ezért szakmailag megalapozatlan iránymutatása nem ismerte fel azt, hogy az adós tartósan stabil árfolyamra várakozása és a bank szakismeretével forint leértékelődésre alapított árfolyam várakozása, mint folyósítási és törlesztési árfolyamkikötéseken alapuló árfolyamfogadási viszonyt hozott létre a felek között.

Egyik fél sem tudta befolyásolni az árfolyamot, az árfolyamváltozás iránya és kimenetele a felek akaratától függetlenül bekövetkező véletlen esemény [Kúria-paradoxon, hogy a bankok által citált gazdasági elvi határozata éppen ezt a felek akaratától független árfolyamváltozás iránya, mértéke tényére ki nem terjedő tájékoztatást kimondja], ebből azonban a Kúria-iránymutatása még mindig nem következtet a jogviszony árfolyamfogadási tartalmára.

Mi kellett volna ahhoz, hogy a Kúria 6/2013 PJE határozatot hozó 39 bírója közül akár egyetlen is felismerje az árfolyamkockázat folyósítási és törlesztési árfolyamainak a kölcsönszerződés teljesítési szakaszára vonatkozó árfolyamkikötéseinek fogadási jellegét.

Szakismeret kellett volna, amivel a 39 bíró nem rendelkezett, ezért bírósági kompetencia hiánya miatt szakvéleményeket [2011. évi CLXI. tv. 36.§ (1)] kellett volna beszereznie, ehelyett a bankok árfolyamfogadásában elfogult – hatósági-felügyeleti árfolyamkockázati mechanizmus, devizakamatparitás, fogadási viszony feltárását mulasztó – PSZÁF felügyelettől kért be véleményt.

Ez a vélemény nem tartalmazta a bankok által ismert ÁKK zéró-kupon hozamgörbén és svájcifrank hozamgörbén alapuló elemzéseket, vagyis a PSZÁF lényeges információt elhallgatott a hozzá nem értő 39 bírótól.

Mondjuk egy egyszerű mérleglépes könyvelő vagy bankszektoron kívül álló, de pénzintézeti jogosultsággal rendelkező független könyvvizsgáló a banki könyvek alapján ugyanazt elvégezhette volna, mint amit mi elvégeztünk egy mérlegképes könyvelővel és az árfolyamok elszámolása alapján a Kúria számára is nyilvánvalóvá vált volna az adóstól már 2013. évben árfolyamkockázat-különbözettel növelt követelés árfolyamfogadással egyező elszámolásának számviteli ténye, amelyből már csak a helyes jogi következtetésre kellett volna jutni.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

1.10.1.

Kúria gondatlansága – hanyagság – negligencia

Kúria gondatlansága a felelősségi skálán a gondatlanság enyhébb alakzatával (hanyagság) a következőképpen jellemezhető. Ha ugyanis a Kúria bírái a tőlük elvárható figyelmet vagy körültekintést tanúsították volna, akkor előre láthatták volna jogegységi határozatuk ( cselekményük) következményeit, így azt hogy szakmailag hibás álláspontjukkal egy egész bírósági rendszert helyeztek legalább az adósok személyiségi jogait (méltóságot, hátrányos megkülönböztetés tilalmát) sértő állapotba. A szemrehányást megalapozó mozzanatok:

– a következmények előrelátásának objektív lehetősége (ha a tőlük elvárható figyelmet és körültekintést mulasztják, úgy a devizakölcsönök közgazdaságtani, pénzügytani, számviteli aspektusainak elemzése nélkül hibás döntést hozhatnak, ami szakvélemények beszerzésével kiküszöbölhető lett volna),

– az előrelátásnak a bíráktól való elvárhatósága (a szakmai professzionális szervezetektől és személyektől nem az általában elvárható, hanem a tőlük elvárható a magasabb szakmai mérce, ami elmaradt)

1.10.2.

loading…


Kúria személyiségi jogsértése

Kúria az adósok árfolyamkockázat viselését előíró és a devizapár folyósítási/törlesztési árfolyamfogadási jogviszonyából eredő követelések bírói úton kizártsága védendő alanyi joga gondatlanságból eredő mellőzésével hozott 6/2013 PJE iránymutatásával megsértette és folyamatosan sérti (állapotcselekmény) az adósok törvény védelme alatt álló [Ptk. 75.§ (1)] emberi méltóságához [EUSz 2. cikk, 6. cikk (1), EU-Charta I. cím 1. cikk, Ptk. 76.§], valamint az egyenlő bánásmód követelményéhez [Ptk. 76.§] és a hátrányos megkülönböztetés tilalmához [EUSz 2. cikk, 6. cikk (1), EU-Charta II. cím, 21. cikk (1)] fűződő személyiségi jogait, ezért az adósok polgári jogi igényeket [Ptk.84.§] követelhetnek, így többek között a személyiségi jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását [Ptk. 84.§ (1) a)].

2.

ÁLLAM ALKOTMÁNYELLENES DEVIZAJOGA

Kúria bírói műhibás 6/2013 PJE határozatát magáévá tevő Kormány előterjesztésére az országgyűlés DH1 (tisztességtelen feltételek semmissége), DH2 (tisztességtelen feltételek elszámolása), DH3 (forintosítás) tárgyú devizahiteles törvényeket fogadott el, valamint MNB elszámolási tárgyú végrehajtási rendeletek kerültek kibocsátásra az adósok, ezzel a társadalom jelentős részét kitevő érintettek véleményének a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 19.§ (2) bekezdésében és a jogszabályok társadalmi előkészítésében való részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvényben előírt megismerése nélkül.

Alkotmányellenes a devizahiteles jogalkotás, mivel a jogalkotás az Alaptörvényben és a jogalkotásról szóló törvényben jogilag szabályozott eljárás, amelyben az alapvető jogokat biztosítani kell.

Az állam az alapvető jogokat, így a törvény előtti egyenlőséget [Atv. XV. cikk (1)] és a hátrányos megkülönböztetés tilalmát [Atv. XV. cikk (2)] megsértve hozott a hitelezők javára szóló devizahiteles törvényeket, ezzel az adósok ezen alapvető jogait a megengedett mértéket [Atv. I. cikk (3)] meghaladóan jelentős mértékben korlátozta, holott erre egyébként is csak különleges (rendkívüli állapot, szükségállapot, megelőző védelmi helyzet, terrorveszélyhelyzet, váratlan támadás, veszélyhelyzet] jogrendben [Atv. 54. cikk (1)] lett volna lehetősége.

3.

FELHÍVÁS DEVIZAJOGI FELÜLVIZSGÁLAT EGYEZTETÉSÉRE

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság felhívja Magyarország miniszterelnökét, az Országgyűlés elnökét és a Kúria elnökét, hogy a devizajog és ítélkezési gyakorlat felülvizsgálata ügyében haladéktalanul tegyenek intézkedéseket, ennek keretében társadalmi egyeztetésre fogadják a fentiekben kifejtett felülvizsgálati szempontokat képviselő civil társaságunk képviselőit és biztosítsák az egyeztetést követő sajtónyilvánosságot.

Érd, 2018. február 4.

Tisztelettel:

Jog és Igazság Mozgalom Civil Társaság, társasági gyűlésének jegyzőkönyvi felhatalmazásával

Dr. Kriston István, a társaság alapító tagja és képviselője.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás