Szakértő: önbíráskodás ezeknek az autóknak a kivonása
Lapinformációk szerint – valószínűleg – csak ősszel dönt a Kúria a devizahitelesek ügyében. A Magyar Nemzet úgy tudja, a legfőbb bírói fórum – állásfoglalásával – az Európai Bíróságra vár, amely április 30-án hoz ítéletet a Kásler-ügyben. A jogegységi tanács csak ezután egészíti ki a decemberi devizaügyi határozatot és a törvényalkotás lehetősége is ekkor nyílhat meg. A Kúria ugyanakkor nyáron ítélkezési szünet tart, így, ha addig nincs döntés, úgy több mint egy hónapot áll az ügy. A bankok azonban nem állnak le. Bár az év elején az elsőfokú bíróság két pénzintézet hitelszerződését is érvénytelennek mondta ki, a pénzintézetek továbbra is végrehajtással, vagy más szankcióval fenyegetik ügyfeleiket.
Damm Andrea jogász az M1 Ma reggel című műsorában azt mondta: a gépjárművek forgalomból való kivonása kifejezetten rosszhiszemű és jogellenes magatartás, mert nem szolgálja a szerződés végrehajtását. „Ezzel a másik féltől nem kényszeríthetek ki olyan teljesítést, amelyre egyébként nem köteles” – fogalmazott a jogász. Az is fontos kérdés – tette hozzá – , hogy ezeket a szerződéseket semmissé nyilvánította a bíróság, a szó szerint ugyanilyen tartalmú blankettaszerződéseket korábban már jogerősen is a bíróság semmisnek nyilvánított.
Ha blankettaszerződésre mondja ki a bíróság, hogy annak feltételrendszere okán semmis, azt minden ügyfélre kellene alkalmazni, így nem kellene Európai Bíróságra, Kúriába, Alkotmánybíróságra várni – jelentette ki Damm Andrea. Elmondta: a blankettaszerződés az, amikor annak feltételrendszerét részletesen nem tárgyalja meg az ügyfél és a bank, hanem ezt, mint alapfeltételt tárja az adós elé a bank.
A törvény szerint még a szerződéskötés után is kötelező a felek együttműködése. És minthogy a forgalomból való kivonás a tulajdonjoggal való, alkotmányos rendelkezések megsértése, ez mindenképpen rosszhiszemű és az adósokat hátrányosabb helyzetbe hozó magatartás, hosszú távon a társadalomban nem kerül elfogadottságra, sőt, ezek önbíráskodó jellegű magatartások – fejtette ki a jogász.
A lízingcégnek sokkal több követelése van, mint ami a jogszabály és a szerződés szerint járna, vagyis „mást értelmeznek ezek az intézmények a saját szerződéseikről, mint a valós tartalma” – fogalmazott Damm Andrea hozzáfűzve: a behajtó szervezetek ebből sok pénzt keresnek.
Hirado.hu
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
