Dr. Kriston: devizahiteles mérföldkő az uniós jog alkalmazásában-lehet rá hivatkozni!!!

Dr. Kriston: devizahiteles mérföldkő az uniós jog alkalmazásában-lehet rá hivatkozni!!!

Dr. Kriston: devizahiteles mérföldkő az uniós jog alkalmazásában-lehet rá hivatkozni!!!


Kúria ítélkezésében -I-II. fokú pervesztesség után "III. fokú" pernyertességemnél – először található az EUB ede-ítéletek által kimunkált joggyakorlatra hivatkozás az árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás tisztességtelensége elbírálásában, lehet rá hivatkozni. Csatolmányok:

– Felülvizsgálati kérelmem

loading...



– Kúria-felülvizsgálati-ítélete

Dr. Kriston István ügyvéd Európajogi (pénzügyi) szakjogász.

Kúria, mint felülvizsgálati bíróság

Pesti Központi Kerüeti Bíróság, mint elsőfokú bíróság útján
34.P.303.472/2017/12.     

loading...


Tisztelt Kúria!

Cofidi S.A. felperes (61 Avenue Halley Parc de la Haute Borne 59866 Villeneuve- Asq CEDEX) ……….. alperes (2011 Budakalász, Magyar út 72.) ellen kölcsön megfizetése iránt indult polgári perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban úgy is mint: bíróság) 2018.05.24. kelt 34.P.303.472/12. számú elsőfokú ítéletét (a továbbiakban: ítélet) helybenhagyó Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban úgy is mint: törvényszék) 2018.11.23. kelt és elektronikusan 2018.12.07. első és 2018.12.10. második értesítés utáni 5. munkanapon 2018.12.15. napján beállt kézbesítési vélelemmel átvett 45.Pf.636.156/2018/3. számú jogerős ítélete (a továbbiakban: jogerős ítélet) ellen jogszabálysértés miatt és a 2019.02.13. mai napjáig nyitva álló 60 nap törvényes eljárási határidőn belül – az ide A/01 mellékelt ügyvédi meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján – előterjesztem az alábbi 

loading…


felülvizsgálati kérelmet
[Pp. 270.§ (2), 272.§ (2)].

I.
FELÜLVIZSGÁLATI TÉNYEK ÉS SÉRTETT JOGSZABÁLYOK

[1]    Alaki szabályszegés [Pp. 2.§ (1)]. A törvényszék jogerős ítélete a bíróság ítéletét helybenhagyó és a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések ügyében kialakult felülbírálati bírósági automatizmus mintapéldánya.

A Kúria absztrahált tényállását konkrét perbeli tényállásra mindössze szerződési okiratok értelmezésével, valamint a bizonyítás teher kiosztása és bizonyítás mellőzésével hozott ítéletet helybenhagyó jogerős ítélet a tisztességes tárgyalás [Pp. 2.§ (1)] szabályának megszegésével került meghozatalra.

[2]    Alaki szabályszegés [Pp. 130.§ (1) f), 157.§ a), Ptk. 204.§ (3), Pp. 163.§ (1)]. A bíróságot a pergátló akadály tekintetében az anyagi jog sui generis officiális vizsgálati kötelezettsége terhelte, amelynek nem tett eleget. A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a Pp. 163.§ (1) bekezdésében előírt bizonyítást lényegében nem rendelte el.

A bírói úton nem érvényesíthető felperesi követelés elleni pergátló kifogásomat úgy utasította el, hogy a konkrét szerződésre nem vett fel vizsgálatot [a polgári per szabad bizonyítási elvének megfelelő Soltész Sándor mérnök-közgazdász tanúkihallgatása és magával hozandó A/19-19/A számítása és magyarázata, A/17 PSZÁF stop-loss nyilatkozata, A/18 országgyűlési iratbeszerzés, A/20 árfolyamfogadás tanulmánya indokolatlan mellőzése], ehhez képest a bíróság a Kúria absztrakt devizakölcsönszerződés minősítését annak ellenére átvette, hogy maga a 6/2013 PJE a többlettényállási elemek vizsgálatát konkrét perekre bízta [6/2013 PJE indokolás III.2.], ennek a bíróság nem eleget és az egyébként kötelező officiális vizsgálat nélkül foglalt állást a pergátló kifogásról, amely a fentebb megjelölt eljárási szabályok súlyos megszegése.

Mindezeket az alaki szabályszegéseket a jogerős ítélet helybenhagyta.

[3]    Anyagi jogszabálysértés [Ptk. 205/C.§, Ptk. 205.§ (1)-(2)]. A bíróság ezeket a jogszabályokat tévesen alkalmazta.

Az EF egyedi rendelkezéseiből nem következik az ÁSZF 8. pontjában előírt további deviza fizetési többlet-kötelezettség, ezért a devizafeltételekre mint lényeges szerződési feltételekre vonatkozó akarati disszenzus hiányában a szerződés nem jött létre.

Hivatkozom a Fővárosi ítélőtábla perben már A/21 alatt csatolt 5.Pf.20.951/2017/4/II. számú jogerős ítéletének releváns jogi okfejtésére is.

Mindezeket az anyagi jogszabálysértéseket a jogerős ítélet helybenhagyta, ezért a törvényszék ugyanezen felhívott anyagi jogszabályok megsértésével hozott az ítéletet helybenhagyó rendelkezést. 

[4]    Anyagi jogszabálysértés [Ptk. 209/A.§ (2), Hpt. 203.§, Ptk. 209.§ (2)]. A bíróság a Hpt. 203.§-ában előírt deviza árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatási kettős tartalmi követelményt tévesen alkalmazta (nem is értette).

Az egyik követelmény a pénzügyi szolgáltatás természetének feltárása, a másik követelmény [kauzalítás (!)], ennek a törlesztőrészletekre hatása. A felperes tájékoztatásának a pénzügyi szolgáltatás természetét kellett volna feltárnia, úgy ahogyan a Kúria 2/2014 PJE III.1. pont indokolása analogia juris kifejezetten felhívta a C-26/13 ítéletben előírt pénzügyi-gazdasági mechanizmus ismertetését, amely elmaradt.

loading…


Utalok arra is, hogy a C-186/16 ítélet a banki szakismeret (nem az árfolyam iránya, mértéke, hanem az összefüggések) közlését is előírta, ezeket a tájékoztatás egyáltalán nem tartalmazta, ezért ennek hiányában a kikötés és ezzel a joghatás kiváltására alkalmatlan semmis szerződés érvénytelensége miatt a keresetet el kellett volna utasítani.

Megjegyzem bírósági tudáshiány volt a tájékoztatási kötelezettség tartalma tekintetében, mert az az összefüggések feltárását jelenti, nem pedig az árfolyam iránya, mértéke ismertetését.

Az árfolyam összefüggések ismertetése a Hpt. 203.§-ában előírt kockázat ismertetése és a Ptk. 209.§ (2) előírt szolgáltatás természetének vizsgálata követelményeit kellett volna kielégítenie, amelynek a kikötés/tájékoztatás nem felelt meg. A törvényszék a felülbírálat során az EUB fogyasztóvédelmi doktrína [C-26/13, C-186/16, C-51/17] kötelező jogértelmező rendelkezései és indokolásai mellőzésével végezte el a felülbírálatot, mert nem elegendő az árfolyamváltozás lehetőségének és annak a törlesztőrészletekre hatása ismertetése.

A konkrét egyediesített árfolyamkockázati tájékoztatásnak ki kellet volna térnie a nemzeti valuta súlyos leértékelődésének lehetőségére és erre az esetre a gazdasági következmények ismertetésére, hogy a fogyasztó tényleges és alapos mérlegelés alapján felismerhesse ennek a pénzügyi kötelezettségeire vonatkozó hatását.

A törvényszék a Hpt. 203.§ törvény téves alkalmazásával az átlagos fogyasztó mércéjéből a hitelező pénzügyi hatásmechanizmus alóli tájékoztatási kötelezettsége mellőzhetőségére következtetett, ezért az alperesi fogyasztót megfosztotta az EUB és a Kúria gazdasági-pénzügyi hatásmechanizmus ismertetését előíró kötelező jogértelmezésétől, ezért a jogerős ítélet a felhívott jogszabályok téves alkalmazásával és arra vonatkozó kötelező jogértelmezések mellőzésével hozott jogerős helybenhagyó ítéletet.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A törvényszéknek több tankönyvet is el kellett volna olvasnia ebben az ügyben, mert maga sem értette hogy a leértékelődés pénzügyi hatásmechanizmusát a hitelezőnek hogyan kellett volna ismertetnie a fogyasztóval. A sablon felülbírálat a hatásmechanizmus feltáratlanságát contra legem és kötelező iránymutatások ellenében emelte a bírói gyakorlat szintjére. Ide beemelem és A/02 alatt mellékelem a Fővárosi Törvényszék egy másik másodfokú tanácsának jogerős ítélete jogi okfejtését, abból tanulhatna a támadott jogerős ítéletet hozó tanács is (…)

II.
FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM



[5]    Kérem a t. Kúriát, mint felülvizsgálati bíróságot, hogy a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.636.156/2018/3. számú jogerős ítéletét a jelen felülvizsgálati kérelem I. felülvizsgálati tények és sértett jogszabályok részében megjelölt anyagi jogszabálysértések miatt megváltoztatni (reformálni), valamint a sértett jogszabályoknak megfelelő és az ellenkérelmemnek helyt adó felülvizsgálati ítéletet hozni, ennek hiányában a I. felülvizsgálati tények és sértett jogszabályok részében megjelölt eljárási szabályszegések miatt a jogerős ítéletet – az I. fokú ítéletre is kiterjesztve – hatályon kívül helyezni (kasszálni) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára utasítani szíveskedjen. 

[6]    Kérem a t. Kúriát, hogy felperest a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet szerint mérlegeléssel megállapítandó perköltségben is marasztalni szíveskedjen az alperes javára. Az alperesi jogi képviselő nyilatkozom, hogy 2019.01.01. napjától alanyi ÁFA-mentes vagyok. 

[7]    A perben alperest a 2018.07.02. kelt 14. sorszámú végzéssel engedélyezett teljes személyes költségmentesség illeti. 

[8]    Bejelentem az alperesi jogi képviselő adatait [KASZ: 36064117, cégkapu neve: Dr. Kriston István ügyvéd, cégkapu címe: 50226261#cegkapu, új bejegyzett székhelye: 2747 Törtel, Kőrösi út 27., email: drkristonugyved@pr.hu, telefon/fax: +36 (53) 655-697], míg az egyéb adatait az alul elhelyezett nedves bélyegzője tartalmazza.    

Törtel, 2019. február 13. 

Tisztelettel:                                                                                                                     …………….……… alperes
képv. dr. Kriston István ügyvéd

loading…


Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
Végrehajtás-felfüggesztés és félbeszakadás iránti kérelemminta
Végrehajtás-felfüggesztés és félbeszakadás iránti kérelemminta

Végrehajtás-felfüggesztés és félbeszakadás iránti kérelemminta (((Figyelem ! A TRIPLA ZÁRÓJELES részek útmutató sorok, a végén törölni kell, mint ezt a...

Koronavírus - felmentik a szülőt a munkavégzés alól? (vis maior)
Koronavírus – felmentik a szülőt a munkavégzés alól? (vis maior)

Koronavírus - felmentik a szülőt a munkavégzés alól? (vis maior) Dr. Marczingós László ügyvédi iroda...Jelen esetben a világjárvány klasszikus elháríthatatlan...

Close