Dr. Kriston: devizahiteles mérföldkő az uniós jog alkalmazásában-lehet rá hivatkozni!!!
Kúria ítélkezésében -I-II. fokú pervesztesség után "III. fokú" pernyertességemnél – először található az EUB ede-ítéletek által kimunkált joggyakorlatra hivatkozás az árfolyamkockázati feltétel és tájékoztatás tisztességtelensége elbírálásában, lehet rá hivatkozni. Csatolmányok:
– Felülvizsgálati kérelmem
– Kúria-felülvizsgálati-ítélete
Dr. Kriston István ügyvéd Európajogi (pénzügyi) szakjogász.
Kúria, mint felülvizsgálati bíróság
Pesti Központi Kerüeti Bíróság, mint elsőfokú bíróság útján
34.P.303.472/2017/12.
Tisztelt Kúria!
Cofidi S.A. felperes (61 Avenue Halley Parc de la Haute Borne 59866 Villeneuve- Asq CEDEX) ……….. alperes (2011 Budakalász, Magyar út 72.) ellen kölcsön megfizetése iránt indult polgári perben a Pesti Központi Kerületi Bíróság (a továbbiakban úgy is mint: bíróság) 2018.05.24. kelt 34.P.303.472/12. számú elsőfokú ítéletét (a továbbiakban: ítélet) helybenhagyó Fővárosi Törvényszék (a továbbiakban úgy is mint: törvényszék) 2018.11.23. kelt és elektronikusan 2018.12.07. első és 2018.12.10. második értesítés utáni 5. munkanapon 2018.12.15. napján beállt kézbesítési vélelemmel átvett 45.Pf.636.156/2018/3. számú jogerős ítélete (a továbbiakban: jogerős ítélet) ellen jogszabálysértés miatt és a 2019.02.13. mai napjáig nyitva álló 60 nap törvényes eljárási határidőn belül – az ide A/01 mellékelt ügyvédi meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján – előterjesztem az alábbi
felülvizsgálati kérelmet
[Pp. 270.§ (2), 272.§ (2)].
I.
FELÜLVIZSGÁLATI TÉNYEK ÉS SÉRTETT JOGSZABÁLYOK
[1] Alaki szabályszegés [Pp. 2.§ (1)]. A törvényszék jogerős ítélete a bíróság ítéletét helybenhagyó és a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződések ügyében kialakult felülbírálati bírósági automatizmus mintapéldánya.
A Kúria absztrahált tényállását konkrét perbeli tényállásra mindössze szerződési okiratok értelmezésével, valamint a bizonyítás teher kiosztása és bizonyítás mellőzésével hozott ítéletet helybenhagyó jogerős ítélet a tisztességes tárgyalás [Pp. 2.§ (1)] szabályának megszegésével került meghozatalra.
[2] Alaki szabályszegés [Pp. 130.§ (1) f), 157.§ a), Ptk. 204.§ (3), Pp. 163.§ (1)]. A bíróságot a pergátló akadály tekintetében az anyagi jog sui generis officiális vizsgálati kötelezettsége terhelte, amelynek nem tett eleget. A bíróság a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása végett a Pp. 163.§ (1) bekezdésében előírt bizonyítást lényegében nem rendelte el.
A bírói úton nem érvényesíthető felperesi követelés elleni pergátló kifogásomat úgy utasította el, hogy a konkrét szerződésre nem vett fel vizsgálatot [a polgári per szabad bizonyítási elvének megfelelő Soltész Sándor mérnök-közgazdász tanúkihallgatása és magával hozandó A/19-19/A számítása és magyarázata, A/17 PSZÁF stop-loss nyilatkozata, A/18 országgyűlési iratbeszerzés, A/20 árfolyamfogadás tanulmánya indokolatlan mellőzése], ehhez képest a bíróság a Kúria absztrakt devizakölcsönszerződés minősítését annak ellenére átvette, hogy maga a 6/2013 PJE a többlettényállási elemek vizsgálatát konkrét perekre bízta [6/2013 PJE indokolás III.2.], ennek a bíróság nem eleget és az egyébként kötelező officiális vizsgálat nélkül foglalt állást a pergátló kifogásról, amely a fentebb megjelölt eljárási szabályok súlyos megszegése.
Mindezeket az alaki szabályszegéseket a jogerős ítélet helybenhagyta.
[3] Anyagi jogszabálysértés [Ptk. 205/C.§, Ptk. 205.§ (1)-(2)]. A bíróság ezeket a jogszabályokat tévesen alkalmazta.
Az EF egyedi rendelkezéseiből nem következik az ÁSZF 8. pontjában előírt további deviza fizetési többlet-kötelezettség, ezért a devizafeltételekre mint lényeges szerződési feltételekre vonatkozó akarati disszenzus hiányában a szerződés nem jött létre.
Hivatkozom a Fővárosi ítélőtábla perben már A/21 alatt csatolt 5.Pf.20.951/2017/4/II. számú jogerős ítéletének releváns jogi okfejtésére is.
Mindezeket az anyagi jogszabálysértéseket a jogerős ítélet helybenhagyta, ezért a törvényszék ugyanezen felhívott anyagi jogszabályok megsértésével hozott az ítéletet helybenhagyó rendelkezést.
[4] Anyagi jogszabálysértés [Ptk. 209/A.§ (2), Hpt. 203.§, Ptk. 209.§ (2)]. A bíróság a Hpt. 203.§-ában előírt deviza árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatási kettős tartalmi követelményt tévesen alkalmazta (nem is értette).
Az egyik követelmény a pénzügyi szolgáltatás természetének feltárása, a másik követelmény [kauzalítás (!)], ennek a törlesztőrészletekre hatása. A felperes tájékoztatásának a pénzügyi szolgáltatás természetét kellett volna feltárnia, úgy ahogyan a Kúria 2/2014 PJE III.1. pont indokolása analogia juris kifejezetten felhívta a C-26/13 ítéletben előírt pénzügyi-gazdasági mechanizmus ismertetését, amely elmaradt.
Utalok arra is, hogy a C-186/16 ítélet a banki szakismeret (nem az árfolyam iránya, mértéke, hanem az összefüggések) közlését is előírta, ezeket a tájékoztatás egyáltalán nem tartalmazta, ezért ennek hiányában a kikötés és ezzel a joghatás kiváltására alkalmatlan semmis szerződés érvénytelensége miatt a keresetet el kellett volna utasítani.
Megjegyzem bírósági tudáshiány volt a tájékoztatási kötelezettség tartalma tekintetében, mert az az összefüggések feltárását jelenti, nem pedig az árfolyam iránya, mértéke ismertetését.
Az árfolyam összefüggések ismertetése a Hpt. 203.§-ában előírt kockázat ismertetése és a Ptk. 209.§ (2) előírt szolgáltatás természetének vizsgálata követelményeit kellett volna kielégítenie, amelynek a kikötés/tájékoztatás nem felelt meg. A törvényszék a felülbírálat során az EUB fogyasztóvédelmi doktrína [C-26/13, C-186/16, C-51/17] kötelező jogértelmező rendelkezései és indokolásai mellőzésével végezte el a felülbírálatot, mert nem elegendő az árfolyamváltozás lehetőségének és annak a törlesztőrészletekre hatása ismertetése.
A konkrét egyediesített árfolyamkockázati tájékoztatásnak ki kellet volna térnie a nemzeti valuta súlyos leértékelődésének lehetőségére és erre az esetre a gazdasági következmények ismertetésére, hogy a fogyasztó tényleges és alapos mérlegelés alapján felismerhesse ennek a pénzügyi kötelezettségeire vonatkozó hatását.
A törvényszék a Hpt. 203.§ törvény téves alkalmazásával az átlagos fogyasztó mércéjéből a hitelező pénzügyi hatásmechanizmus alóli tájékoztatási kötelezettsége mellőzhetőségére következtetett, ezért az alperesi fogyasztót megfosztotta az EUB és a Kúria gazdasági-pénzügyi hatásmechanizmus ismertetését előíró kötelező jogértelmezésétől, ezért a jogerős ítélet a felhívott jogszabályok téves alkalmazásával és arra vonatkozó kötelező jogértelmezések mellőzésével hozott jogerős helybenhagyó ítéletet.
Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
A törvényszéknek több tankönyvet is el kellett volna olvasnia ebben az ügyben, mert maga sem értette hogy a leértékelődés pénzügyi hatásmechanizmusát a hitelezőnek hogyan kellett volna ismertetnie a fogyasztóval. A sablon felülbírálat a hatásmechanizmus feltáratlanságát contra legem és kötelező iránymutatások ellenében emelte a bírói gyakorlat szintjére. Ide beemelem és A/02 alatt mellékelem a Fővárosi Törvényszék egy másik másodfokú tanácsának jogerős ítélete jogi okfejtését, abból tanulhatna a támadott jogerős ítéletet hozó tanács is (…)
II.
FELÜLVIZSGÁLATI KÉRELEM
[5] Kérem a t. Kúriát, mint felülvizsgálati bíróságot, hogy a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.636.156/2018/3. számú jogerős ítéletét a jelen felülvizsgálati kérelem I. felülvizsgálati tények és sértett jogszabályok részében megjelölt anyagi jogszabálysértések miatt megváltoztatni (reformálni), valamint a sértett jogszabályoknak megfelelő és az ellenkérelmemnek helyt adó felülvizsgálati ítéletet hozni, ennek hiányában a I. felülvizsgálati tények és sértett jogszabályok részében megjelölt eljárási szabályszegések miatt a jogerős ítéletet – az I. fokú ítéletre is kiterjesztve – hatályon kívül helyezni (kasszálni) és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalára utasítani szíveskedjen.
[6] Kérem a t. Kúriát, hogy felperest a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet szerint mérlegeléssel megállapítandó perköltségben is marasztalni szíveskedjen az alperes javára. Az alperesi jogi képviselő nyilatkozom, hogy 2019.01.01. napjától alanyi ÁFA-mentes vagyok.
[7] A perben alperest a 2018.07.02. kelt 14. sorszámú végzéssel engedélyezett teljes személyes költségmentesség illeti.
[8] Bejelentem az alperesi jogi képviselő adatait [KASZ: 36064117, cégkapu neve: Dr. Kriston István ügyvéd, cégkapu címe: 50226261#cegkapu, új bejegyzett székhelye: 2747 Törtel, Kőrösi út 27., email: drkristonugyved@pr.hu, telefon/fax: +36 (53) 655-697], míg az egyéb adatait az alul elhelyezett nedves bélyegzője tartalmazza.
Törtel, 2019. február 13.
Tisztelettel: …………….……… alperes
képv. dr. Kriston István ügyvéd
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
