A „DEVIZA”-ÍTÉLET, MELYBE BELEREMEGHET KELET-KÖZÉP-EURÓPA.

A „DEVIZA”-ÍTÉLET, MELYBE BELEREMEGHET KELET-KÖZÉP-EURÓPA.


Elsősorban azok az országok, melyeket eddig az idegentőkés bankok a „deviza”-hitelnek nevezett konstrukcióval a leginkább kizsákmányoltak.

 

A Nagy kérdés: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot?




A valós választ mi már tudjuk, és kíváncsian várjuk, hogy a bankárok általi nagy nyomás ellenére az Európai Bíróság fel meri-e vállalni azt, hogy tisztességes, és az írott jognak megfelelő döntést hozzon?

Hatalmas a tét! Egyes becslések szerint annak idején ezermilliárdos kárt okozott az érintetteknek, hogy az árfolyamok változásából eredő terheket az adósok viselték.

Ez valószínű, hogy fedi a valóságot!

 

Bár az Európai Bíróság csupán néhány napja hirdette ki a sok vitára alapot adó döntését a betelepítési kvóták ügyé­ben, a luxembourgi székhelyű uniós testület hamarosan újabb, nagy horderejű ítéletet hozhat meg. A témakör ezúttal is több tagországot érinthet, ám most leginkább Kelet-Közép-Európa néhány államának viszonyait befolyásolhatja a verdikt. Az EU bíróságának ugyanis arról kell állást foglalnia: tisztességtelen-e, hogy a bankok a devizahitel-szerződésekben egyoldalúan a fogyasztókra hárították az árfolyamkockázatot? –írja a MagyarIdők.

– A devizahitelek kapcsán jelenleg több ügy szerepel a bíróság napirendjén, érkeztek ilyen akták Magyarországról és Romániából is – mondta lapunk kérdésére a testület munka­társa. Lehóczki Balázs hozzátette: a bírák először a jövő héten, egy román perben hoznak ítéletet.

A bírósági szakember kérdésünkre felidézte a szóban forgó román jog­vita főbb részleteit. Ezek szerint eredetileg amiatt kezdődött per, hogy a lejnek a svájci frankhoz viszonyított jelentős leértékelődése miatt előálló többletterheket az adott esetben egyedül a román adósnak kellett viselnie.



Hamarosan ítélethirdetés!

 

Az Euró­pai Bíróságnak így most lényegében arra a kérdésre kell választ adnia, hogy a devizahitel-szerződéseknek az árfolyamkockázatot kizárólag a fogyasztókra hárító rendelkezése nem minősül-e tisztességtelen és ezért semmis feltételnek. Különösen akkor, ha emiatt felbillent a bankok és a fogyasztók közötti szerződéses egyensúly, mégpedig a fogyasztók, azaz a hiteladósok kárára.

Lehóczki Balázs ennek kapcsán felidézte, hogy az uniós fogyasztóvé­delmi irányelv szerint a fogyasztói szerződés valamely feltétele akkor tisztességtelen, ha a passzus a felek jogaiban és kötelezettségeiben jelentős egyenlőtlenséget idéz elő a fogyasztó kárára.

Itt az ideje a változásnak!

 

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a köztévé műsorában elmondta: több ügy megjárta már a luxemburgi bíróságot az elhíresült Kásler-ügytől kezdve. Az ezermilliárdos nagyságrendű ügytömeg, illetve tárgy arra vonatkozik, hogy az árfolyamkockázatot ki viseli, vagyis, amikor megkötötték a szerződéseket, melyek bírósági vizsgálat alá kerültek, a Kúria kimondta, hogy az egyoldalú kamatemelés tisztességtelen, és az árfolyamrés is, ám nem nyilvánult meg a legfőbb bírói fórum az árfolyamkockázat tekintetében.

A bíróság munkatársa hozzátette: egy magyar ügy szintén az árfolyamkockázat kérdését feszegeti. A két eset nagyon hasonlít egymáshoz, de a hazai kezdeményezésű luxembourgi eljárás még az elején tart. Lehóczki Balázs végül megjegyezte, hogy az uniós bíróság majdani határozatai akár nagy jelentőségűek is lehetnek, de a korábbi döntések alapján nemigen jósolható meg, milyen álláspontot képviselnek majd az EU bírái.




A luxembourgi döntés erősen befolyásolhatja a hazai joggyakorlatot is. – A magyar igazságszolgáltatás legfelső fóruma árgus szemekkel figyeli azokat a devizahitelpereket, amelyek a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság előtt folynak – erről korábban a Kúria elnöke beszélt a Magyar Időknek.

Darák Péter a nyáron azt mondta: mihelyst valamelyik per lezárul, áttekintik az uniós ítéletet, s ha kell, a Kúria módosít a korábbi fontos hazai döntéseken. Az elnök hozzáfűzte, hogy a tisztességtelen szerződési pontok kapcsán az uniós szabályoknak nálunk is érvényesülniük kell, így a luxem­bourgi bíróság jogértelmezését a magyar igazságszolgáltatásnak is követnie szükséges.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Szakértői számítások szerint egyébként alaposan összekuszálhatja a szálakat, ha az Európai Bíróság végül arra jut, hogy az uniós előírások szerint nem lehet kizárólag az adósokra hárítani az árfolyamváltozás minden terhét.

loading…


Korábbi visszafogott becslések szerint idehaza több százmilliárdos kár érhette annak idején a hitelfelvevőket az árfolyamváltozás miatt, más számítások viszont ezermilliárdokban mérhető veszteségekről szóltak.

Az árfolyamkockázattal kapcsolatos uniós eljárások nem csak a magyar és román hitelfelvevőket érdeklik: a luxembourgi testület esetleges határozatai befolyásolhatják a lengyel és a horvát banki ügyfelek helyzetét is.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás