“DEVIZA”-“HITEL”. ELEMZÉS ÉS MEGOLDÁS !

"DEVIZA"-"HITEL". ELEMZÉS ÉS MEGOLDÁS.

Tisztelt Nemzeti Civil Kontroll!

A téma széles társadalmi réteget érint, sokan-sokféleképpen foglalkoznak vele, de az ebben a cikkben felvázolt első megközelítéssel még nem találkozhattunk… A cikk egy olyan mind jogilag, mind számvitelileg járható megoldást ismertet, amely az alkotmányosság és emberiesség szellemiségével összhangban, gyors és átlátható megoldást nyújthat minden érintett számára – az adófizetők pénzének költése nélkül, pusztán az érintett felek közötti szabályozott megoldással…

Devizahitelek: mennyi is a valós veszteség…?

Igencsak téma már egy ideje, hogy a devizahiteleket ki kellene vezetni, de komoly fejtörést okoz, hogy hát ki fizeti a veszteséget?! Pártok, szakértők, jogászok, civilek nyilatkoznak,…, és valahogy nem merül fel az alapkérdés. Hogy hát pontosan akkor kinek mi is a valós vesztesége a devizahitelek kapcsán, ha azt tegyük fel egy adott árfolyamon visszaváltanánk forintra?

Jelen cikkünkben tehát erre az alapkérdésre keressük a választ. Két megközelítést is ismertetünk, amelyek egyszerű, jogszerű és gyors megoldást jelenthetnek.

Első megközelítés

Deviza alapú hitel esetében a Bank forintot fizetett ki. Ez tény. Két lehetőség van:
a) a Bank nem is vett vagy váltott be ehhez devizát. Ebben az esetben egyértelműen Forint hitelről beszélhetünk, tehát nincs árfolyamveszteség, és a felvételkori árfolyam alkalmazható.
b) a Banknak volt az adott hitelre deviza fedezete. Erre vonatkozóan az “MNB szemle” 2009. májusi számából a lényeg (lásd: MNB-FX-SWAP-mak-pales.pdf, 1. oldal): “Az FX-swap ügylet értelmezhető az egyik devizában történő hitelfelvételként, a másik devizában történő egyidejű betételhelyezésként, ahol az egyik devizában keletkezett követelés szolgál fedezetként a másik devizában fennálló kötelezettségre. Az FX-swap ügylet keretében ugyanis a felek megállapodnak, hogy a birtokukban lévő devizát (T0 időpontban) az azonnali árfolyamon elcserélik a másik devizára, majd egy későbbi (T1) időpontban – a jelenben meghatározott, a kamatkülönbözetet is kifejező határidős árfolyamon – visszacserélik.” Magyarul a Banknak ilyen esetben NINCS piaci árfolyamvesztesége,…, illetve az a T0 időpontban megvalósult vételi árfolyammal egyezik meg, de semmiképpen sem a ma aktuális árfolyammal.


Tehát ha a Bank egyáltalán devizát is adott el a hitelre vonatkozóan, akkor azt azonnali ügylettel, árfolyamkockázat nélkül határidősen meg is veszi. A Bank “vesztesége” tehát egy esetleges felvételkori árfolyamon való visszaváltásnál NEM a mai árfolyam mínusz akkori árfolyam, hanem a felvételkori T0 időpontban határidősen visszavásárolt vételi árfolyam mínusz a felvételkori árfolyam. Ez a “veszteség” továbbá a mindenkor érvényes árfolyamtól független,…, azaz már a szerződéskötéskor realizálódott a Banknál….ha volt egyáltalán…

loading...

De tegyük fel, hogy a Bankok mégsem így működnek,…, és valóban “piaci” alapon veszik a devizát… Az alábbi modell erre is objektív megoldást ad,…, de az előző eseteket is feltárja.

A veszteségek matematikai pontossággal történő kiszámítása tehát így történhetne meg nagyon egyszerűen, a jelen jogszabályi és számviteli környezetbe illesztve:
1. A Bank számvitelileg igazolja, hogy mekkora a valós vesztesége, de nem “általánosságban”, hanem konkrét hitelszerződésekre vetített deviza eladás-vétel árfolyam különbsége. Ha nem tudja, akkor automatikusan Forint hitelnek minősül a szerződés.
2. A kimutatott veszteségeket egy független könyvvizsgáló, majd az ÁSZ is vizsgálja felül és hagyja jóvá. Ez a kulcs – ez teremt gyakorlatilag matematikai alapot arra, hogy bárki konkrét veszteségről beszélhessen….
3. A hitelszerződéseket forintosítani azon az árfolyamon, amit a fenti vizsgálat kihoz.

Ez a megoldás SENKINEK sem okoz veszteséget, hiszen a Bank pontosan annyit kap amennyiért veszi,…, csak épp az extra profitja marad el…de ez a jogügylettől független, amúgy is megkérdőjelezhető tényező…

Továbbá ez alapján az is logikus lenne, hogy a Bank visszamenőlegesen is visszafizeti azoknak a különbözetet, akiken már lezárult a végrehajtás….valamint az eddigi befizetéseket is ez alapján újra kellene kalkulálni és a különbözetet visszafizetni az érintetteknek.

Ez eddig a mai jogrendszerben értelmezhető kalkulációs megoldás. Egyszerű, objektív és gyors….

Második megközelítés

Az előző gondolatmenet folytatása immár kicsit radikálisabb,.., kicsit megbolygatja a Bankrendszer ma érvényesnek tekintett alapjait,…, de kétségtelenül igazságos…..és nem túlzóbb a bankbetétek 10%-nak elvételénél (IMF), a CHF 180 HUF-on való rögzítésénél (végtörlesztés), stb.


A hitel alapja minden esetben HUF, hisz Magyarországon ez a fizetőeszköz. Azaz ha devizája is volt, azt is HUF-on kellett hogy megvegye…

Magyarországon 2% MNB tartalékráta van, így ennyi jegybankpénzzel kell rendelkeznie a Banknak, a többi un. elektronikus számlapénz. A többit a semmiből teremti (lásd A pénzteremtés technikája.doc, 4. oldalon, a 3.3 fejezet; itt 10%-al számol, de ez most Mo-n 2%). Magyarul a 2% feletti rész csak egy számviteli, nyilvántartási kérdés, ez a pénz a Banknak sem létezett,…, csak a számviteli nyilvántartás teszi lehetővé…

Magyarul a Bank olyasmit követel, amije nem is volt. Jogilag persze igaza van, jár neki…mert ezt leírták valakik, mások meg elfogadták,…, csakhogy a gyakorlatban akkor is olyant adott ami nem volt neki….

Tételezzük fel, hogy ha lenne egy egyszeri Rendelet arról, hogy ezt a nyilvántartást aszerint módosítsák, hogy az amúgy sem létező pénzt elengedik a hitelesek felé a Bankok (a valós pénzt tehát nem), ezáltal a gyakorlatban a Bank és a lakosság SEMMIT nem veszít,…, persze csak a Bank a tervezett profitját,…, de ez nem veszteség, hanem elmaradt haszon,.., nameg szerencsejáték, hisz elvileg az árfolyam növekedés nem volt kiszámítható, amire a Bank nem építhetett.

Összefoglalás




Láthatjuk tehát, hogy a Bank “befektetése” a forintban átutalt hitelösszeg 2%-a,…, a felette levő rész pedig általa a semmiből teremtett “számlapénz”, amelyet a piaci árfolyam szerint megnövekedett összegben kér vissza… Veszteségről beszélni tehát nehéz…

Az biztos, hogy semmiképpen sem a napi aktuális árfolyammal kellene kalkulálni ha a valós veszteséget valóban ki akarjuk számolni, hiszen ha valóban történt deviza eladás-vásárlás, akkor a konkrét ügyletben alkalmazott árfolyamokkal kell számolni. Az az állítás, hogy ez nem megállapítható pedig egyenlő azzal, hogy akkor nem volt az ügyletet fedező deviza eladás/vétel – ugyanis ha a számlámon nincs deviza, akkor azt nem tudom elkölteni…

Összehasonlítva, hogy a Bank a profitjának elmaradását nevezi veszteségnek, versus a Hitelfelvevők életük munkájának eredményét, családi örökségüket veszítik el,…, jó lenne a fentiekben leírt megközelítésekhez hasonló valós megoldásokról beszélni, és véglegesen megszüntetni ezt a problémát,…, mint ahogy tették ezt a körülöttünk levő országokban is.

Forrás: publikaciok.tk

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM