Egy magyar nyugdíjas devizaadós ügyében határozott az Európai Bíróság. A luxembourgi fórum szerint a hazai törvényszéknek kell eldöntenie, hogy tisztességtelen-e az a szerződéses kikötés, amely a kölcsönügyletben szerepel. Az uniós testület rámutatott: a feltételt önmagában még nem teszi tisztességessé, ha a fogyasztónak az aláírás előtt általános tájékoztatást adtak.
Közzétették a világhálón az Európai Bíróságnak a Sebestyén kontra Raiffeisen-eljárásban hozott határozatát. A Kásler házaspár pere után a nyugdíjas hitelfelvevő ügye volt a második olyan hazai devizavita, amely a luxembourgi székhelyű testület elé került. A felperes, Sebestyén Katalin a Magyar Nemzetnek korábban elmondta: reméli, hogy az eljárással sok hasonló helyzetű embernek segíteni tud.
Az új ciklus is ezzel kezdődik |
– Az új parlament első döntései között szerepelhet a kilakoltatási tilalom meghosszabbítása. A tiltás a devizaprobléma rendezéséig érvényben marad, s előfordulhat, hogy a folyamat végén a bankoknak újra kell számolniuk a tartozások összegét. RÉSZLETEK
– A Fidesz ígéretet is tett az ügyben.RÉSZLETEK |
A magyar nyugdíjas – jelzálogfedezettel – 2008 októberében vett fel svájcifrank-alapú devizakölcsönt a Raiffeisen Banktól. A szerződésben az is szerepelt, hogy a felek esetleges jogvitájának eldöntésére a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság jogosult. A hitelfelvevőnek erről az aláírás előtt, külön meg nem tárgyalt, általános tájékoztatást adtak. A választott-bíróság döntése ellen nincs mód fellebbezésre, s az ilyen procedúra rendszerint költségesebb, mint a rendes bíróság eljárása.
Az adós múlt év elején a kikötés semmisségének megállapítását kérte a Szombathelyi Törvényszéktől. Úgy érvelt: a szerződési feltétel tisztességtelen, hiszen korlátozza jogérvényesítési lehetőségét, s a bankot hozza előnyös helyzetbe. Tavaly májusi végzésével a törvényszék a pert felfüggesztette és előzetes eljárásban megkereste az Európai Bíróságot. Kérdése azt volt: összhangban van-e a kölcsönszerződés kikötése az uniós joggal?
A luxembourgi testület azt a választ adta: a nemzeti bíróságnak kell eldöntenie, hogy – az összes körülmény alapján – tisztességtelen-e, ha a bank és a fogyasztók vitáját a szerződés olyan választott- bíróság elé utalja, amelynek határozatai ellen a magyar jog szerint nincs helye fellebbezésnek. A hazai ítélkező fórum ilyenkor azt köteles megvizsgálni, hogy a feltétel kizárja vagy gátolja-e a fogyasztó jogainak érvényesítését, így például a perindítást. Kiderül még a luxembourgi határozatból: a szerződéses feltételt önmagában nem teszi tisztességessé az, hogy a fogyasztónak a szerződés aláírása előtt általános tájékoztatást adtak.
Ha a magyar bíróság úgy találja, hogy a kikötés tisztességtelen, ennek konzekvenciáit a hazai jogszabály alapján kell levonnia. Mindez azt jelenti, hogy a Szombathelyi Törvényszéknek folytatnia kell az egy éve felfüggesztett per tárgyalását. Az európai instrukciókból ítélve meg kell állapítania a kikötést tisztességtelenségét, s azt is, hogy az általános tájékoztatás az elfogadhatatlan feltételt nem teszi tisztességessé.
Ezt támasztja alá, hogy a Kúria polgári és gazdasági jogegységi tanácsa tavaly október 15-én határozatot fogadott el: a fogyasztói szerződésben – hacsak egyedileg meg nem tárgyalják – a választottbírósági eljárás kikötése tisztességtelen. Az ilyen előírás hátrányosan érinti az ügyfelet, hiszen a választottbíróság ítélete ellen csak kivételesen van helye jogorvoslatnak.
Az Európai Bíróság szerdán, április 30-án várhatóan kihirdeti határozatát a Kásler házaspárnak az OTP ellen indított perében is. Ezt az előzetes eljárást a múlt év elején a Kúria kezdeményezte. Arról érdeklődött: vizsgálhatja-e a magyar igazságszolgáltatás, hogy a devizahiteles fogyasztói szerződések tisztességes feltételeket tartalmaznak-e, vagy sem. A kérdések közt szerepelt az is, az ítélkezés módosíthatja-e a tisztességtelen kikötést. A vita az ügyben egyebek közt az árfolyamrés jogi természete körül forog. A Kúrián ezt követően – az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás témakörében – a december 16-i jogegységi határozat kiegészítése várható. – Magyar Nemzet
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM