A bank követelése mostantól jóval kevesebb is lehet, mint korábban volt!

A bank követelése mostantól jóval kevesebb is lehet, mint korábban volt!

A bank követelése mostantól jóval kevesebb is lehet, mint korábban volt!

„…Összességében tehát a küzdelem sajnos még nem ért véget, de az adós érdekének megfelelő bírósági döntés esélyei jelentősen növekedtek… a banki követeléshez képest nem 20-30 %-kal csökken, hanem felére, harmadára, vagyis a 250-300 %-s megalapozatlan követelés 80-200 %-kal lesz kevesebb, mint volt…”


 

Soltész Sándor: Gondolatok a Kúria 2019. június 20-i közleményéhez

loading...

Az vitathatatlan és nyilvánvaló, hogy a Kúria elfogult a bankokkal szemben és nem objektív, -folytatódott tehát a jogi gazemberség-, de akkor járunk el ésszerűen, ha nem csak a negatívumokat, hanem a pozitívumokat is keressük.



Ebben a közleményben már nem a korábbi Kúriai állásfoglalásokban kifejezetten az adósokat támadó gondolatvilág érzékelhető, hanem egy semmisséget is immár megengedő, – és nem a bankok jogsértő-, megalapozatlan extrakövetelését alátámasztó, hanem normatív hasznát védő álláspont került megalapozásra.

Ez már egy fellazított jogi álláspont, mely egyben jogi lehetőséget ad mind a bíróságok, mind az adós számára az immár állandósult függő helyzet és bizonytalanság megszüntetésére: egyrészt a bíróságok immár semmisségi ítéletek is hozhatnak, vagyis lehet pernyertes is az adós, másrészt pernyertességtől függetlenül immár meghatározhatóvá, megismerhetővé, és racionálisan akár elfogadhatóvá válik a követelés/tartozás alapösszege.

Ennek következményeként mind a valós tartozás hiányában megalapozatlanul végrehajtás alatt lévők, mind a valós tartozás miatt megalapozottan, de követelésében aránytalanul eltúlzottan eljárás alatt lévők ügye lényegében lezárulhat, végrehajtás esetén annak megszüntetésével, vagy annak immár racionálisan elfogadható korlátozásával, más per esetében pedig a bizonytalan jogi helyzet miatti felfüggesztések megszüntetésével és az adós számára elfogadható ítélettel.

loading...

De nézzük konkrétan. Mivel igazából az elszámolás a kritikus pont, erre vonatkozóan két alternatívát vázolt fel a Kúria: az egyik szerint forintalapon, forintpiaci kamattal számolva, a másik szerint deviza alapon, árfolyamkorláttal, szerződéses kondíciókkal kell végezni az elszámolást.

1, Az első esetre vonatkozóan azt érdemes tudni és megérteni, hogy az induló fix kamatfelárhoz BUBOR-t, – tehát változó, normatív forintpiaci kamatot-, kell hozzáadni, ami magasabb, mint a LIBOR, EURIBOR (a változó normatív devizapiaci kamat). Mi a jó és mi a rossz ebben.

A jó, hogy végre teljesül az adósok nagy részének követelése, hogy mivel nem volt deviza, forintalapon történik a kamatszámítás.

A rossz, hogy a forintpiaci kamat magasabb, mint a devizapiaci, melyből első látásra úgy tűnik, hogy többet kell majd fizetni, mint az eredeti kondíciókkal.

Azonban ez nem teljesen igaz, ugyanis a BUBOR is változik, (ma egészen alacsony már), a korábbi elszámolási (tisztességes kamat) viszont legtöbb esetben állandó, így akár kevesebb is lehet a forintpiaci kamatláb, mint a tisztességes elszámoláskor meghatározott kamatláb, ezért a számításaim során volt olyan eset is, ahol a forintpiaci kamattal számított követelés/tartozás azonos, vagy kevesebb volt, mint a devizapiacival számított.



Ezen túlmenően a tartozás eredménye nem csak a kamattól, hanem a kamatszámítás alapjától, a tőkétől is függ, amely a tényleges törlesztések során a tőkerésztől függően úgyszintén változik. A törlesztőrészlet pedig a tőkén és kamaton kívül a futamidőtől is függ.

Minden egyes esetet konkrétan kell vizsgálni, ezért hibás az az „Ex- katedra” kijelentés, (ettől még tisztelem Ravasz Lászlót) hogy a forintpiaci kamattal számított alternatíva a jelenlegi banki követelést mindössze 20-30 %-kal csökkenti, az pedig pláne, hogy ez a világvége. (Polgár Zoltánt is tisztelem).

A számításokból az látható, hogy többségében az eredeti helyes elszámoláshoz képest, még egyszer: a helyes elszámoláshoz (és nem a banki követeléshez képest) nő a tartozás/követelés összege, de a banki követeléshez képest nem 20-30 %-kal csökken, hanem felére, harmadára, vagyis a 250-300 %-s megalapozatlan követelés 80-200 %-kal lesz kevesebb, mint volt.

Látható tehát, hogy a „rosszra” koncentráló álláspont ahhoz a jogilag helyes (de gyakorlatilag ma megvalósíthatatlan) elváráshoz képest rossz, hogy a bankokat, csalárdságuk miatt MNB féléves alapkamattal, vagy kamat nélkül kellene elszámoltatni.

2, Nagyon fontos a második alternatíva is, tudniillik, hogy devizalapon, árfolyamkorláttal, szerződéses kondíciókkal történjen az elszámolás. (csak jogi hab a tortán, hogy itt már választási lehetőséget is kap az adós) Ez azt jelenti, hogy a korábban deviza alapon végzett elszámolás annyiban módosul, hogy a törlesztő részletek befizetésére vonatkozóan 15-20 %-os korlát lép életbe.

Ez azt is jelenti, hogy a deviza alapon végzett helyes elszámolás eredménye egyáltalán nem változik, ugyanis, – aki ismeri a helyes számítási metodikát és tudja már, hogy az árfolyamváltozásnak nem lehet hatása az elszámolási eredményre- a tartozás/követelés egyenlegére-, vonatkozóan, az azt is megérti, hogy a Kúria se nem határozta meg, se nem korlátozta a deviza alapon elvégzett elszámolást.

Vagyis ez a helyes (érvényben lévő, vagy a tisztességtelen elemektől megtisztított és érvénybe helyezett, deviza alapon végzett elszámolás) eredménye.

loading…


Ez pedig általában fele, harmada a banki, – jogilag megalapozatlan, irreális, követelésnek/tartozásnak.

Más szóval- szerencsére ezt már a Kúria se érti-, nem került meghatározásra és ezzel együtt korlátozásra se, így közvetve jóváhagyásra került a deviza alapon, devizapiaci kamattal végzett számítási metodikánk is. Ez viszont kifejezetten jó az adósnak!

3, Nem vetődött fel, de nagyon fontos elem, hogy a felmondás után hogyan történik a további terhelés.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A bankok ügyleti plusz a szerződésben meghatározott mértékű késedelmi kamattal növelik a követeléseiket, miközben a szerződés megszűnése után már ügyletről szó sem lehet, – a szerződés a jövőre nézve megszűnt-, így az abban lévő szabályok már érvénytelenek, más a jogszabályi alapja a további adósterhelésnek.

Esetünkben féléves MNB alapkamat az, amit a felmondáskor esedékessé vált tőketartozás-, a lejárt tőketartozás, – valamint a fennmaradt kamat-, késedelmi kamat összegére elszámolni jogszerűen lehetőség nyílik. Itt még lehetséges, hogy egy-egy bíróságon vívni kell a harcot, de már több bíróság elfogadta ezt a megközelítést.

Mivel a Kúria itt se korlátozott, így ez is az adósoknak jó.

Összességében tehát a küzdelem sajnos még nem ért véget, de az adós érdekének megfelelő bírósági döntés esélyei jelentősen növekedtek.

loading…


Még egy dolgot felvetek: Sokan kártalanítást (kártérítést, kárpótlást) szeretnének, ami érzelmileg is és jogilag is megalapozott. Ugyanakkor a jelenlegi erőviszonyok mellett ez kivitelezhetetlen.

Nagyon fontos, hogy a kártalanítás alapjaként mit határozunk meg, ugyanis sokan megalapozatlanul állami kártalanítást akarnak, vagyis költségvetési forrásból finanszírozni a banki ámokfutást!

Ez sajnos nagyon hibás, ugyanis szembe állítja egymással a devizakölcsönösöket, a kölcsönt fel nem vevőkkel és a nem devizakölcsönt felvevőkkel, az egészségügyben, oktatásban, társadalombiztosítási ellátásban és egyéb költségvetési forrásokból finanszírozott társadalmi csoportokkal.

Ez akadályozza az egységes politikai fellépést is A kártalanítás forrása egy olyan elkülönített költségvetési alap lehet, amelybe a jelenleg még tartozó adósok nem a bankoknak fizetnek, hanem ebbe az alapba.

Ennek egyébként meg is van a Ptk-ban előírt jogi lehetősége is. 237. § (4) A bíróság az ügyész indítványára az állam javára ítélheti meg azt a szolgáltatást, amely a tiltott, a jóerkölcsbe ütköző szerződést kötő, a megtévesztő vagy jogtalanul fenyegető, továbbá az egyébként csalárd módon eljáró félnek járna vissza. 

A DH törvények keretén belül folyó bírósági eljárásban minden egyes pénzintézetre vonatkozóan jogerősen megállapításra került, hogy tisztességtelenül jártak el. Nos, ezt kell igazából követelni! Soltész Sándor.

loading…


Facebook hozzászólások
loading...
Read previous post:
Akár pénzt is kaphatnak vissza az adósok
Akár pénzt is kaphatnak vissza az adósok

Akár pénzt is kaphatnak vissza az adósok Bírók kezében a döntés – Akár pénzt is visszakaphatnak az adósok - számolt...

Devizahitel – mekkora kockázatot köteles viselni a fogyasztó?
Devizahitel – mekkora kockázatot köteles viselni a fogyasztó?

Devizahitel – mekkora kockázatot köteles viselni a fogyasztó? A LÉNYEGES KÉRDÉS AZ OLDAL ALJÁN! Kártérítési ügyvéd: A Kúria ajánlása szerint...

Close