AZ EU BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉRE VÁR A KÚRIA-HATALMAS VÁLTOZÁSOK JÖHETNEK.

loading...

AZ EU BÍRÓSÁG DÖNTÉSÉRE VÁR A KÚRIA-HATALMAS VÁLTOZÁSOK JÖHETNEK.

Email


".. Ha kiderülne, hogy tisztességtelen, elég lenne a kamatot fizetni.."

 

Az uniós bíróság döntésére vár a Kúria abban a kérdésben, hogy tisztességtelen-e a hitelekért felszámolt költség, ha nem derül ki a szerződésből, hogy pontosan milyen szolgáltatásokat tartalmaz- számolt be az Én Pénzem. Ha kiderülne, hogy tisztességtelen, elég lenne a kamatot fizetnie az adósnak. Legalábbis erre lehet következtetni a legutóbbi spanyol ügyben hozott ítéletből.



Tavaly októberben kezdeményezett a Kúria előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál abban a kérdésben, hogy tisztességtelen-e a fogyasztói kölcsönszerződésekben költség, jutalék, díj felszámítása anélkül, hogy a szolgáltatás ellenértékét a szerződés pontosan meghatározná. Vagy esetleg elegendő, ha következtetni lehet arra, mit tartalmaz a költség.

Kérdés az is, hogy ha a kezelési költség és kamat együttesen annyi, amennyi a piacon megszokott ára volt a szolgáltatásnak, akkor fennáll-e az egyenlőtlenség a fogyasztó kárára akkor is, ha nem egyértelmű, hogy mit tartalmaz a kezelési költség.

A Kúria azért tette fel ezeket a kérdéseket, mert az elé kerülő ügyben az első és a másodfokú bíróság is tisztességtelennek ítélte a folyósítási jutalékot, míg a kezelési költséget nem, és az utóbbi érvénytelenségére irányuló kereseti kérelmet elutasította.

Az ügyben az adósok még 2005-ben 16 516 euró hitelt vették fel 5,4 százalék kamattal és 2,4 százalék kezelési költséggel, a folyósítási jutalék pedig 40 ezer forint volt. A másodfokú ítélet után az adósok is és a bank is a Kúriához fordultak, mert bank szerint a folyósítási jutalék nem tisztességtelen, míg az adós szerint a kezelési költség is tisztességtelen.

A magyar bíróságok nem egységesek.



A Kúria szerint azért is fontos a kérdés tisztázása, mert a magyar másodfokú bíróságok eltérően értelmezik a világos és érthető fogalmazást a fogyasztói kölcsönszerződésekben egyedileg meg nem tárgyalt szerződéses rendelkezéseken alapuló költségek tisztességtelenségének vizsgálatakor.

Az ítélőtáblák többsége szerint nem kell tudni, hogy pontosan mit tartalmaz a költség, csak a mértéke lényeges. Szerintük köztudomásúan az adminisztrációs költségek vannak benne. Az ítélőtáblák kisebbsége szerint viszont csak akkor tisztességes a költség feltüntetése külön, ha a fogyasztó tudja, hogy az mit tartalmaz.

Kérdéses még a folyósítási jutalék is, hiszen ebben a perben a bíróságok éppen azért tartották tisztességtelennek, mert ha köztudomású, hogy a kezelési költség mit tartalmaz (ezek szerint ezek a bíróságok a többséghez tartoztak véleményükkel), akkor viszont a folyósítási jutalék már olyan, mintha egy költségelemet kétszer számítanának fel.

Vannak viszont bíróságok, amelyek szerint a folyósítási jutalék is tisztességes, mert a szerződéskötés előtti költségeket tartalmazza.

Mi lenne a helyzet, ha tisztességtelen lenne a kezelési költség?

Az Európai Bíróság döntésére még várni kell, ugyanakkor kérdéses, hogy mi lenne a következménye annak, ha kiderülne, hogy tisztességtelen a kamaton kívül költség felszámolása. Erre az Európai Bíróság augusztusban egy spanyol ügyben hozott ítélete adhat választ.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

A spanyol perben a spanyol bíróság úgy döntött, hogy mivel (a helyi jogszabályok szerint) a késedelmi kamat felszámítása tisztességtelen volt, egyszerűen mellőzni kell ezt a tisztességtelen feltételt. Nem kell semmivel sem helyettesíteni, hanem fenn kell tartani a szerződés többi feltételének érvényességét, az adósoknak egyszerűen a normál kamattal számolva kell teljesíteniük. Az uniós bíróság szerint pedig a spanyol döntés rendben van.



Márpedig ez azt jelenti, hogy ha a költségek kamaton kívüli felszámítása tisztességtelen lenne, akkor is fennmaradna a szerződés, egyszerűen a kamatokat kellene csak felszámítani. Tehát nem kellene a költséget helyettesíteni vagy a szerződést érvénytelenné nyilvánítani.

A spanyol ügy más szempontból is érdekes tanulságokkal szolgált. Mint megírtuk, ebből a döntésből az is kiderült, hogy nem ütközik uniós jogba az a – nálunk is a mindennapokban alkalmazott – gyakorlat, hogy szabadon adják vagy veszik az adósokkal szemben fennálló követeléseket a bankok anélkül, hogy ők ehhez hozzájárulnának, vagy lehetővé tennék számukra a tartozás visszavásárlását.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

Email

loading…


Email

Szólj hozzá

Hozzászólás