ÁRFOLYAMKOCKÁZAT – NÁLUNK IS MŰKÖDIK A HORVÁT MODELL.

[good_old_share]

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA IS ODACSAPOTT.

NCK előszó: Sok éves szenvedés, csalódás és kilátástalanság után sok „deviza”-károsult el sem akarja hinni, hogy az Európai Unió bírósága a devizahitelek vonatkozásában végre a Magyar károsultak számára kedvező döntést hozott.

Az árfolyamkockázat rendkívül jelentős tétel a „deviza”-hitelek esetében. Ez alaposan átrendezheti azt a számítási módot, amelyet eddig a bankok használtak és a „tartozások” összegét is!

Eljött az idő, hogy sürgősséggel (első lépésként) a Magyar kormány azonnali hatállyal rendelje el a kilakoltatási moratóriumot, hogy a további indokolatlan kilakoltatásokat, és a további károkozásokat megakadályozza.

"..A Bíróság nagyon is következetes álláspontot képvisel az árfolyamkockázat kérdéskörében, ami arra kötelezi a tagállami bíróságokat, hogy alaposan vizsgálják meg a terhek egyoldalú leosztásának a jogszerűségét, mert a bankok részéről a minőségi és tisztességes tájékoztatás hiánya a szerződés érvényességére is kihat…"

Horváth András – Július 30-án ezt írtam a devizahiteles reményekről:

"A horvát és román ügyekben született döntések olyan elvi jelentőségűek, amelyek miatt joggal aggódhatnak a független bíráskodást meghekkelő magyarországi triumvirátus tagjai, persze csak akkor, HA LESZ OLYAN ERŐ MAGYARORSZÁGON, amely a fenti ítéletek vonatkozó részeit a magyar bírósági rendszerben is eredményesen képviselni tudja, illetőleg az ügyeket – ahol még lehet – az Európai Unió Bírósága vagy esetlegesen más uniós fórumok elé viszi.

Nem szabad elfeledkeznünk azonban arról, hogy még egy fontos magyar ügy (a C-51/17) is az EU Bírósága előtt van, hátha ott is működik a „horvát modell”."

MŰKÖDÖTT! Sőt jól látható, hogy a Bíróság nagyon is következetes álláspontot képvisel az árfolyamkockázat kérdéskörében, ami arra kötelezi a tagállami bíróságokat, hogy alaposan vizsgálják meg a terhek egyoldalú leosztásának a jogszerűségét, mert a bankok részéről a minőségi és tisztességes tájékoztatás hiánya a szerződés érvényességére is kihat.

A Kúria persze rögtön tromfolt, miszerint Magyarországon éppen ilyen szellemben járnak el a bíróságok. Amiről minden érdekelt tudja, hogy nem igaz – a Wellmann-ügy után különösen.

Eddig a magyar kormány semmiféle hajlandóságot nem mutatott a végtörlesztésből kimaradt korábbi devizahitelesek helyzetének a tisztességes rendezése irányában, s ez a kúriai megszólalás sem azt vetíti előre, hogy érdemi megoldásokon gondolkodnának. Holott egy ilyen döntés például azonnal a végrejhajtások leállítását kellene, hogy maga után vonja – jogállamokban persze.

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Ezek azonban nem akarják felrúgni a forintosítással és a jogegységi döntésekkel megkötött paktumot, amelynek igazi haszonélvezői a bankok és az érdekes hátterű követeléskezelők. Miközben egyikük – az OTP – negyedévről negyedévre dönti meg az eredményességi rekordokat.

Az EU bíróságának a döntése azonban szerintem jó alap arra, hogy az ügy kimozduljon a holtpontról, de arra csak akkor lehet esély, ha valaki felvállalja, hogy uniós szervek elé viszi azt, hogy a Kúria a magyar kormánnyal karöltve – a bírói függetlenséget jelentősen csorbítva – már régóta szabotálja az európai normáknak való megfelelést a devizahiteles perekben. – Horváth András.

A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!

[good_old_share]