A “DEVIZAHITELEKRŐL”. POLITIKUSOKNAK, BÍRÁKNAK, ÜGYVÉDEKNEK – NEM HALLGATHATOK TOVÁBB!

A "DEVIZAHITELEKRŐL". POLITIKUSOKNAK, BÍRÁKNAK, ÜGYVÉDEKNEK - NEM HALLGATHATOK TOVÁBB!

A "DEVIZAHITELEKRŐL". POLITIKUSOKNAK, BÍRÁKNAK, ÜGYVÉDEKNEK – NEM HALLGATHATOK TOVÁBB!

[cn-social-icon]

Tisztelt Civilkontroll!

 

„Nem hallgathatok tovább!” (Idézet: Dr. Léhmann)

Mint „devizaadós” , régóta figyelem a különböző honlapokon, – nagy előszeretettel Civilkontrolén is – megjelenő írásokat, – ki miért és hogyan próbál szabadulni a nyomasztó teher alól, és mit tesznek ezért a devizás ügyvédek, jogvédők.

Nem hallgathatok tovább mert részese vagyok a devizás mizériának, így  minden történésnek, minden megnyilatkozásnak, minden nyilvánosságot látott véleménynek, minden elfuserált keresetnek, bírói indoklásnak az én sorsomra, pereimre is, közvetve vagy közvetlenül de hatása van.

Azt, hogy épp most érzem úgy, „nem hallgathatok tovább”, az mkb bank (szándékosan csupa kisbetűvel) elleni végrehajtás megszüntetése iránti, – egyébként más okból nyertes per. – Gratuláljunk hozzá az Ügyvédúrnak, mert az egyedi ügynek ez siker, és az ott megítélt semmisségi ok még számos pert vihet sikerre.)

Az ítéletnek az indoklásából: Bíró: „. . . . .  A THM pontosan azért került jogszabályi szinten szabályozásra, hogy a fogyasztók az ügyleti kamat mellett átfogó képet kapjanak az öszzteherről. A felperes álláspontjából viszont az következik, hogy a THM-et szabályozó 41/1997 (Ill. 5.) Korm. rendelet már önmagában erkölcstelen..”

Az ügyvédeknek a devizaperekben támadott tisztességtelen, jogellenes szerződési feltételeinek a sorából, és ebből a bírói indoklásból is az derül ki, hogy az ügyvédeknek, bíróknak, halvány lila dúsztjuk sincs a 97-es THM rendeletről.

Kérdezem a tisztelt ügyvéduraktól/hölgyektől, bíróktól, – mi a bánatot nem értenek abból, – helyesebben, mi az isten búbánatos farkát értenek önök azon hogy:

(1) A teljes hiteldíj mutató az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a hitel folyósításáig bezárólag a kölcsönnel kapcsolatban fizetett összes költséggel csökkentett hitelösszeggel.

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

Vagy azon, hogy: H: a hitel összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő költségekkel, 

Vagy azon, hogy: „j) az éves kártyadíjat és más költségeket a hitel folyósításáig felmerült költségként kell kezelni, az 5. számú melléklet képletében a bal oldali értéket csökkentő tételként,”

Segítségként megjegyzem, a H az a baloldali érték, – vagy magyarul: a hitelösszeg az a baloldali érték.

Azt ugyan nem gondolom, hogy a többségük ne tudna  értelmezni egy összetett vagy bővített mondatot, de akkor mi az oka, hogy nem veszik észre, hogy Magyarországon, a 2010-es THM rendelet előtt kötött minden kölcsönszerződés érvénytelen. – Egyébként a 2010-es rendelet utániak is, csak azok már nem a 97-es rendeletbe ütköznek mert azt megszüntették, mint a Hpt. 213. §-t.  – Jobbat alkottak a 213-as helyett? –Na ugye! Hát így van ez a 97-es rendelettel is. Túl jó volt  a fogyasztónak. Harmonizált az EU-s joggal. Vissza adta (volna) a fogyasztónak a hitel folyósításáig bezárólag a hitelintézetnek megfizetett költségeket (folyósítási?, keret beállítási?jutalékot, bankkártya díjat, meg-még a jóisten sem tudja milyen díjakat számolnak fel őfelségéék. A 2010-es THM rendelet hatálya alatt számított THM-ek pedig, a rendelettel együtt, már közvetlenül az EU-s normákba ütköznek.

Tehát ott tartottam, hogy vissza adta VOLNA! – Ha nem vagyunk – de leginkább ügyvédeink, bíráink – olyan balfékek, hogy észre sem vesszük/veszik, (maradjunk ennél.) az MNB és a bankok,  orrunknál fogva vezetnek bennünket és pofátlanul a képünkbe mosolyogva, a mai napig illedelmes levelekben bizonygatják hogy ők jogkövetők.

Tehetik, hiszen az elszámolásokat hónapokig bogarászó, arról konferenciázó ügyvédek, civilszervezetek most sem, a mai napig sem kérdezték meg például azt, hogy: – tisztelt bankok, tisztelt MNB, ha önök olyan hibátlanul jogkövetők, akkor biztosan csak véletlenül felejtették ki az új szerződéseikből a THM-et? Ugyan-már, mi az oka a feledékenységüknek? Csak nem az, hogy szabályos THM számítás esetén kiderülne, olyan, uzsorás a szerződésük, hogy a borsodi uzsorások szégyenükbe visszaadnák az ipart?

Ajánlom figyelmükbe az ügyvéduraknak/hölgyeknek, próbálják ki, – számolják ki az új THM-et egy normális forintkölcsön-szerződés módosulásra, és próbálják ezt meg a forintosított szerződésre.

Most-már remélem tudják hogyan kell?  – (Folyósított hitelösszeg mínusz a változtatásig megfizetett díjak (törlesztési DÍJ is), – hozzá az új kamat, költség, hátralévő futamidő, és ami még kel, = új THM, új törlesztő-részlet, stb.)

Megjegyzem, az új aktuális THM-et minden szerződés módosításkor, – kamat, kezelési költség, stb. változásakor, SŐT minden árfolyam változáskor újra meg kellett volna állapítania banknak! (Soroljam itt is, hogy mi a bánatot nem lehet érteni azon, hogy: )

Az ügyvédek azért kérnek a készkiadásaikon felül jókora tiszteletdíjat, mert az általános indok szerint „a tudásnak ára van”. A devizás perekben szinte minden ügyvéd hivatkozik a költségek (banki) felszámolásának tisztességtelenségére, de ha a bíró megkérdezi, hogy miért tartja tisztességtelennek, úgy viselkednek mint az ipari tanulók, – ott botladoznak benne, de nem tudják odavinni a mesternek a franciakulcsot, mert nem tudják, hogy mi az, – nincs még tudásuk. – A bérük is ehhez igazodik.  

Ha a T. Civilkontrol közzéteszi az oldalán a „dörgedelmeimet”, remélem az Ügyvédurak/hölgyek veszik a fáradságot és ízekre szedve, szavanként, mondatrészenként, mondatonként és teljes terjedelmében is, más törvényekkel, EU-s normákkal összefüggésben is, elemzik, értelmezik a THM rendeleteket, és le tudják majd vonni még azt a tanulságot is, hogy a 97-es rendelet az, ami megakadályozza fogyasztói kölcsönjogviszony (Fogyasztói kölcsönszerződés) alapján az árfolyamkockázat áthárítását az adósra. Ezáltal megszerzik azt ismeretet amivel „oda tudják vinni a franciakulcsot a ’’bírónak’’.

Üdvözlettel: Gömöri László [cn-social-icon]

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM