A BANKMENTŐ TÖRVÉNY ÖSSZEOMLÁSA KÜSZÖBÉN

loading...

A BANKMENTŐ TÖRVÉNY ÖSSZEOMLÁSA KÜSZÖBÉN

 

A kontármunka sokadik eredménye – DOKUMENTUM A LAP ALJÁN!


A mellékletben olvasható iratom szerint a julius 4-én elfogadott bankmentő XXXVIII. sz. törvénynek Uniós jogszabályba ütközése miatt már julius 10-én kértem a Kúriához címzett iratomban az Európai Bíróságot előzetes döntéshozatali eljárás lefolytatására az alábbi eljárási szabályok szerint:

Az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 267. cikk (az EKSz korábbi 234. cikke) alábbi rendelkezése alapján:

„Az Európai Unió Bíróság hatáskörrel rendelkezik előzetes döntés meghozatalára a következő kérdésekben:

a./ a Szerződések értelmezése

Ha egy tagállam olyan bírósága előtt folyamatban lévő ügyben merül fel ilyen kérdés, amelynek határozatai ellen a nemzeti jog értelmében nincs jogorvoslati lehetőség, e bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni.”

Ez a kérelmem tehát legkésőbb julius 15-én iktatásra került a Kúriánál, de az eltelt három hónapban semmiféle értesítést nem kaptam arról, hogy kérelmem a Kúriának csatolandó iratával együtt az Európai Bírósághoz felterjesztésre került-e vagy bármiféle probléma az iratommal kapcsolatosan felmerült.

Természetesen az időmúlást tudomásul veszem, hiszen tudom, hogy az idézett 267. cikk szerinti „bíróság köteles az Európai Bírósághoz fordulni.” rendelkezésre tekintettel előbb-utóbb a Kúria felterjeszti kérelmemet véleményezésével ellátva.

——————————

Ellenben a Tőzsdefórum alábbi cikkéből megtudhatjuk azt is, hogy nemcsak én kérem az Európai Bíróság eljárását, hanem a Summit Pénzügyi Zrt is. Teljesen más indokkal, mint amivel én kérem. 

Én a 93/13 EGK Irányelvnek egyes rendelkezéseinek megsértéseire hivatkozom a XXXVIII. tv. által, míg a Summit Pénzügyi Zrt valamiféle olyan Uniós rendelkezésre hivatkozik, hogy a bankokat érintő jogszabályalkotás előtt az Európai Központi Banknak véleményét ki kell kérni.

Természetesen utóbbi esetben lehet a Békemenetes észjárással ismét szítani a függetlenségünkkel kapcsolatos indulatokat, de talán a törvényt előterjesztő Igazságügy miniszternek mégiscsak jobb lett volna inkább arra törekedni, hogy ne ütközzön az Országgyűlés által elfogadott Lisszaboni Szerződésre figyelemmel európai jogszabályokba, rendelkezésekbe az általa megfogalmazott törvénytervezet.

—————————-

Egyébként érdekessége a Summit féle pernek az alábbi cikk alapján az, hogy a Fővárosi Ítélőtábla nem hozott döntést a tárgyaláson a Summitnak Alkotmánybíróság és Európai Bíróság megkeresését indítványozó kérelméről, újabb tárgyalást tűzött ki, és a Magyar Állam ügyvédjének perbeli nyilatkozataival kapcsolatosan mindösszesen ennyit írt:

„Az alperes állam jogi képviselője minden alperesi felvetést tévesnek ítélt, és kérte az elsőfokú ítélet jóváhagyását.”

Abból következően pedig, hogy a cikk címe szerint az állam – Magyar Állam képviseletében ügyvédje – kért halasztást a devizahiteles perben, az állam ügyvédjének feltehetően az volt a gondja, hogy a Summitnak tárgyaláson előterjesztett kérelmével kapcsolatosan nem tudott hiányos felkészültsége folytán nyilatkozni. 

Vagy tudott, de így az újabb tárgyalás miatti időtöbbletet figyelembe véve néhányszázezer forinttal többet kérhet majd munkadíjként.

Siófokon 2014. október 18. napján.

Léhmann György

"Az állam kért halasztást a devizahiteles perben

A Fővárosi Ítélőtábla október 28-ra halasztotta a másodfokú ítélet kihirdetését a Summit Pénzügyi Zrt. által a magyar állam ellen indított devizahiteles perben a keddi tárgyaláson.

A Fővárosi Törvényszék első fokon elutasította a felperes pénzügyi intézmény keresetét, az ítélet ellen a hitelintézet fellebbezett. Ebben első helyen az elsőfokú ítélet módosítását, második helyen pedig annak hatályon kívül helyezését kérte. Mindkét esetben kérte továbbá azt, hogy a bíróság forduljon az Alkotmánybírósághoz, illetve kérjen előzetes döntéshozatalt az Európai Bíróságtól.

Az ítélőtábla a keddi tárgyaláson nem hozott végzést a két utóbbi kérelemről, amelyek elutasítását az alperes magyar állam kérte.
A Summit jogi képviselője, a fellebbezéséhez fűzött szóbeli kiegészítésében kiemelte, hogy a per irataihoz csatolta azokat a beadványokat, amelyeket eddig a bíróságok nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz. Megjegyezte azt is, hogy a jogalkotó a per alapját képező törvény meghozatala előtt elmulasztott konzultálni az Európai Központi Bankkal (EKB-val). Ez megítélése szerint azzal a következménnyel jár, hogy a törvény nem az uniós követelményeknek megfelelően jött létre, tehát azt a bíróság nem alkalmazhatja. Ezen nem változtat az utólag adott EKB vélemény, hiszen azt nem lehetett figyelembe venni a jogalkotás során – jegyezte meg az ügyvéd.

Azért kellene az ítélőtáblának az Európai Bírósághoz fordulnia, mivel így – miután a per alapját adó törvény nem alkalmazható – ennek a bíróságnak kell kimondania azt, hogy helyette mely uniós szabályokat kell alkalmaznia a magyar bíróságnak – tette hozzá.

A Summit jogi képviselője azt is kifejtette, hogy a kormány kikérte az Alkotmánybíróság előzetes véleményét arról, hogy törvény meghozatalával miképpen lehet beavatkozni meglévő szerződések tartalmába. A per alapját adó törvény már ennek az ismeretében született, így csak az Alkotmánybíróság döntheti el azt, hogy a határozatában foglaltak és az arra hivatkozva született törvény megfelelnek-e egymásnak.

Kitért arra is, hogy megítélésük szerint a tisztességtelenséget vélelmező feltételek lehetnek részlegesen is érvényesek. Végül arra hivatkozott, ha tisztességtelen valamennyi olyan általános szerződési feltétel, amely egyoldalú szerződésmódosítást enged, akkor az hátrányos a hitelfelvevőre is, hiszen több esetben éppen ezen feltételek alapján csökkentek az ügyfelek terhei. Az alperes állam jogi képviselője minden alperesi felvetést tévesnek ítélt, és kérte az elsőfokú ítélet jóváhagyását. Letölthető dokumentum alább (Luxemburgi Bírósághoz kérelem)

Luxemburgi Bírósághoz kérelem

Szólj hozzá

Hozzászólás