Az érvénytelenség fogalma és jellege
Egy szerzõdés vagy egy egyoldalú jognyilatkozat érvénytelenségének lényege az, hogy a szerzõdés illetõleg jognyilatkozat valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás elõidézésére. Fontos kiemelni, hogy csak létezõ szerzõdés érvénytelenségrõl lehet szó, ugyanis, ha egy szerzõdés létre sem jön, pl. mivel a felek között a szerzõdés lényeges kérdéseiben nincs konszenzus, akkor az érvénytelenség kérdése fel sem merül. Az érvénytelenség okának a szerzõdés megkötésékor kell fennállnia, ugyanis a késõbb beállott fogyatékosság a szerzõdés érvényességére nincs hatással.
Az érvénytelenség esetei
Az érvénytelenségnek két esete van: a semmisség és a megtámadhatóság. A különbség közöttük az, hogy míg a semmisségre bárki, akinek ehhez jogi érdeke fûzõdik, határidõ nélkül hivatkozhat, addig a megtámadhatóság esetén a szerzõdés csak akkor lesz érvénytelen, ha a bíróság a megtámadás következtében nyilvánítja a szerzõdést – egyébként a megkötésére visszamenõlegesen – érvénytelenné.
Megtámadhatóság
Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz törvényes érdeke fûzõdik. A megtámadást a másik féllel írásban kell közölni, majd ennek eredménytelensége esetén, azaz ha a másik fél nem tesz eleget annak a kérésnek, hogy a szerzõdéshez ne fûzõdjön joghatás, az igényt haladéktalanul a bíróság elõtt kell érvényesíteni. A bírói gyakorlat azonban nem követeli meg azt, hogy az igényt érvényesítõ fél a megtámadásra irányuló kereset benyújtása elõtt a másik féllel közölje a megtámadást. Lényeges, hogy a megtámadás joga megszûnik, ha a megtámadásra jogosult a megtámadási határidõ megnyílta után a szerzõdést írásban megerõsíti, vagy a megtámadásról írásban lemond.
A megtámadásra a Polgári Törvénykönyv határidõt ír elõ, amely egy év. Amennyiben azonban a jogosult menthetõ okból nem tudja érvényesíteni a megtámadáshoz való jogát, akkor az általános elévülési idõn, azaz 5 éven belül ezt még mindig megteheti. A megtámadási határidõ az egyes megtámadási okoktól függõen különbözõ idõpontban kezdõdik meg. Az alábbiakban végigvesszük az egyes megtámadási okokat és a határidõ megnyíltának ehhez kapcsolódó idõpontját. Az egyes megtámadási okok a következõk:
a) Tévedés és kölcsönös téves feltevés: Tévedésrõl akkor van szó jogi értelemben, ha valamelyik fél a szerzõdés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt. Ez önmagában még nem elegendõ a megtámadhatósághoz, ugyanis az is kell, hogy a tévedést a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Nem feltétel a tudatos tévedésbe ejtés, ez ugyanis már megtévesztésnek minõsül. Fontos kiemelni, hogy jogi kérésben való tévedés címén a szerzõdési nyilatkozatot csak akkor lehet megtámadni, ha a tévedés lényeges volt, és munkakörében eljáró jogi szakértõ (ügyvéd, közjegyzõ, jogtanácsos) a feleknek együttesen adott a jogszabályok tartalmára nézve nyilvánvalóan téves felvilágosítást. Tévedés esetében a megtámadási határidõ a tévedés felismerésekor kezdõdik meg.
Kölcsönös téves feltevés esetén mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Ebben az esetben bármelyikük jogosult a megtámadásra. A megtámadási határidõ a feltevés téves voltának felismerésekor kezdõdik.
b) Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: Ebben az esetben arról van szó, hogy valakit a másik fél vagy egy harmadik személy, feltéve, hogy a másik fél errõl tudott vagy tudnia kellett megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerzõdés megkötésére, illetõleg valamilyen nyilatkozat megtételére. A megtévesztés tudatos tévedésbe ejtés, illetve tévedésben tartás. Meg kell jegyezni, hogy ha ez a magatartás kárt is okoz, az csalásnak, azaz bûncselekménynek minõsül. A fenyegetés személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése, amely irányulhat a szerzõdõ fél ellen, de akár annak hozzátartozói ellen is. A fenyegetés akkor is megtámadási ok, ha valakit önmagában jogszerû magatartással fenyegetnek. A megtámadási határidõ a megtévesztés felismerésekor, illetõleg fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszûntekor kezdõdik.
Hangsúlyozni kell, hogy az a)-b) pontban felsorolt okok esetén, ha ingyenes szerzõdésrõl van szó, tehát ha a sérelmet szenvedett fél ingyenesen juttat elõnyt a másik félnek, a szerzõdést akkor is meg lehet támadni, ha e körülményeket a másik fél nem ismerhette fel.
c) Feltûnõ értékaránytalanság: Errõl akkor beszélünk, ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerzõdés megkötésének idõpontjában feltûnõen nagy az értékaránytalanság. A bírói gyakorlat a szolgáltatás és ellenszolgáltatás közötti 20%-ot el nem érõ különbséget még nem, a 40-50%-ot meghaladót pedig minden esetben feltûnõnek tekinti. A kettõ közé esik a bíróság mérlegelési lehetõsége. Hangsúlyozni kell, hogy mindig az eset összes körülményeinek körültekintõ vizsgálata alapján lehet csak eldönteni, hogy az értékkülönbség feltûnõen nagy vagy sem. Amennyiben az értékkülönbség feltûnõ, a bíróság úgy orvosolhatja ezt, hogy addig mérsékli az ellenszolgáltatás összegét, hogy az már ne legyen feltûnõen értékaránytalan.
d) Tisztességtelen általános szerzõdési feltétel: Általános szerzõdési feltételnek minõsül az a feltétel, amelyet az egyik fél több szerzõdés megkötése céljából egyoldalúan, elõre meghatároz, és amelynek meghatározásában a másik fél nem mûködhetett közre. Ha az általános szerzõdési feltétel tisztességtelen, a kikötést a sérelmet szenvedõ fél megtámadhatja. A fogyasztói szerzõdés tisztességtelen kikötését a fogyasztó megtámadhatja akkor is, ha az nem minõsül általános szerzõdési feltételnek. Fogyasztói szerzõdés az a szerzõdés, amely a fogyasztó – aki gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül esõ célból köt szerzõdést – és olyan személy között jön létre, aki a szerzõdést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti. Tisztességtelen az általános szerzõdési feltétel, illetve a fogyasztói szerzõdés kikötése, ha a jóhiszemûség követelményének megsértésével a feleknek a szerzõdésbõl eredõ jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg. Ha gazdálkodó szervezet használ szerzõdéskötéskor tisztességtelen általános szerzõdési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság elõtt.
A c)-d) pontban írt megtámadási okok esetén a megtámadási határidõ a sérelmet szenvedõ fél teljesítésekor – részletekben történõ teljesítésnél az elsõ teljesítéskor -, illetve, ha õ a teljesítéskor kényszerhelyzetben volt, ennek megszûntekor kezdõdik meg.
Semmisség
A semmis szerzõdést nem kell külön megtámadni, hogy érvénytelenné váljék, hanem az magában véve, a törvény erejénél fogva érvénytelen. Ennek oka, hogy a semmis szerzõdés súlyos hibában szenved, amelyet a jog nem tolerálhat, és nem bízhatja a sérelmet szenvedett félre azt, hogy eldöntse, hogy érvénytelenné kívánja-e azt nyilváníttatni. A Polgári Törvénykönyv szerint egy szerzõdés semmisségének megállapításához külön eljárásra nincs szükség, arra csak hivatkozni kell. Itt azonban meg kell jegyeznünk, hogy ha a másik fél nem ismeri el önként a szerzõdés semmisségét, akkor mégiscsak bírósághoz kell fordulni, és keresetet kell benyújtani az érvénytelenség megállapítására. Amennyiben azonban az adott szerzõdés teljesítésével kapcsolatban bepereli az egyik szerzõdõ fél a másikat, akkor már igaz, hogy nem kell külön eljárás, azaz nem kell külön viszontkeresetet elõterjeszteni a bíróságon, hanem elég kifogás formájában hivatkozni a semmisségre. A magyar jogban ismert a relatív semmisség intézménye is, amely azt jelenti, hogy a korlátozott cselekvõképességen és a cselekvõképtelenségen alapuló semmisségre csak annak érdekében lehet hivatkozni, akinek cselekvõképessége korlátozott vagy hiányzik.
A semmisségi okok az alábbiak:
a) Cselekvõképesség hiánya és korlátozottsága: Bizonyos kivételektõl eltekintve a cselekvõképtelen személy (pl. 14 év alatti kiskorú) jognyilatkozata semmis, nevében ugyanis a törvényes képviselõje (szülõ, gyám, gondnok) jár el. A korlátozottan cselekvõképes személy (pl. 14. életévet betöltött, de 18. életév alatti kiskorú) jognyilatkozatának érvényességéhez pedig – számos kivételtõl eltekintve – a törvényes képviselõ beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása szükséges, bizonyos esetekben pedig a törvényes képviselõ jognyilatkozatának érvényességéhez az is szükséges, hogy azt a gyámhatóság jóváhagyja.
b) Színlelt szerzõdés: A színlelt szerzõdés célja egy harmadik személy (hatóság) jogainak kijátszása. Ilyenkor ugyanis a felek akaratnyilatkozata a kívülállók szempontjából megfelel egy szerzõdés alaki és látszólag tartalmi kellékeinek is, ám a felek vagy egyáltalán nem akarnak szerzõdést kötni, vagy pedig a külvilág felé e szerzõdéssel egy másik szerzõdésüket (valódi szándékukat) leplezik. Az elsõ esetre példa, ha az adós a hitelezõi igény kielégítési alapját, vagyis a végrehajtás alá vonható vagyontárgyak körét úgy kívánja szûkíteni, hogy színlelt szerzõdéssel, tényleges tulajdon-átruházási szándék nélkül köt adásvételi szerzõdést. Az utóbbi esetben, amikor a felek szerzõdése egy másik szerzõdést leplez, a színlelt szerzõdést a leplezett – valós akaratot tükrözõ – szerzõdés alapján kell megítélni. Például ha a felek adásvételi szerzõdésüket a kedvezõbb adózás érdekében lízingszerzõdésnek tüntetik fel, ez utóbbi, mint színlelt szerzõdés, semmis, és a felek nyilatkozatai a mögöttes adásvételi szerzõdés alapján kell megítélni.
c) Fizikai kényszer: Nyilvánvalóan semmisségi ok, hiszen fizikai kényszer esetén egyáltalán nem beszélhetünk szerzõdési akaratról.
d) Alakszerûség hiánya: A szerzõdés érvényességét jogszabály vagy a felek megállapodása meghatározott alakhoz kötheti. Ilyen jogszabályi elõírás például, hogy az ingatlan adásvételi szerzõdés érvényességéhez a szerzõdés írásba foglalása szükséges, vagy hogy a társasházi alapító okirat érvényességének feltétele az írásba foglaláson túl az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közokirati forma. Ha felek állapodnak meg egy meghatározott alakban, mint érvényességi követelményben, és ezt a követelményt mégis megsértik, akkor a szerzõdés érvényessé válik a teljesítés vagy egy részének elfogadásával.
e) Álképviselet: Ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét túllépi, a nyilatkozat semmis.
f) Tilos szerzõdések: Ebbe a kategóriába tartozik a jogszabályba ütközõ, a jogszabály megkerülésével kötött, az uzsorás és a jó erkölcsbe ütközõ szerzõdés.
Az a szerzõdés tehát, amely jogszabályba ütközik, semmis. A polgári jog szabályai általában diszpozitívek, azaz eltérést engedõ jellegûek. Ilyenek például – a szerzõdési szabadság elvébõl következõen – a szerzõdésekre vonatkozó szabályok. Példaként említjük, hogy jogszabályba ütközés folytán semmis az olyan fogyasztói szerzõdés, amely a szavatossági jogoknak (kijavítás, kicserélés, árleszállítás) a Polgári Törvénykönyvben meghatározott sorrendjétõl a fogyasztó hátrányára tér el.
Az uzsorás szerzõdés esetében arról van szó, hogy az egyik szerzõdõ fél a másik fél helyzetének kihasználásával köt ki feltûnõen aránytalan elõnyt. Ez tulajdonképpen a feltûnõ értékaránytalanság minõsített esete. Az ilyen szerzõdések jellemezõje, hogy a sérelmet szenvedõ fél olyan kényszerhelyzetben van, amely rászorítja õt a számára nyilvánvalóan hátrányos ügylet megkötésére. Ilyen szerzõdések általában kölcsönügyletek esetén fordulnak elõ.
Jó erkölcsbe ütközõ szerzõdés olyan szerzõdés, amelyet a társadalmi közfelfogás alapján lehet elítélni. Például a bírói gyakorlat ilyen szerzõdésnek minõsíti az olyan tartási szerzõdést, amikor az eltartó már a szerzõdéskötéskor tisztában volt azzal, hogy az eltartott személy gyógyíthatatlan beteg, s így tartási kötelezettsége csak rövid idõre korlátozódik.
g) Lehetetlen szerzõdés: Ha egy szerzõdés lehetetlen szolgáltatásra irányul, az semmis. Fontos, hogy a szolgáltatás lehetetlensége már a szerzõdés megkötésekor fennálljon. A lehetetlenség lehet fizikai, amikor is a teljesítés a tudomány és technika pillanatnyi állása szerint nem lehetséges, és jogi, amikor jogszabályi tilalom, elõírás zárja ki az adott szolgáltatás nyújtását. Például, ha valaki arra válla kötelezettséget, hogy átruházza a tulajdonát nem képezõ dolgot.
Az érvénytelenség jogkövetkezményei
Amennyiben egy szerzõdés érvénytelen, akkor a szerzõdéskötés elõtti állapotot kell helyreállítani, feltéve, hogy ez lehetséges. A bírói gyakorlat elsõsorban azonban azt vizsgálja meg – erre irányuló kérelem esetén -, hogy van-e lehetõség az érvénytelenség orvoslására. Így például orvosolni lehet a feltûnõen értékaránytalan vagy uzsorás szerzõdést a feltûnõ értékaránytalanság kiküszöbölésével, azaz úgy, hogy az ellenszolgáltatás összegét a bíróság alacsonyabb összegben állapítja meg. Vannak olyan esetek, amikor a bírói gyakorlat nem látja orvosolhatónak az érvénytelenséget, például, ha a szerzõdés semmisségét az okozza, hogy jogszabály által elõírt elidegenítési és terhelési tilalomba ütközik a szerzõdés. A bíróság egyébként hivatalból köteles az eredeti állapotot helyreállítani egy szerzõdés semmissége esetén, ha erre van – fizikai, pénzügyi és jogi értelemben- lehetõség. Ha nincs, akkor a bíróság a szerzõdést a határozathozatalig terjedõ idõre hatályossá nyilvánítja. Ebben az esetben a szerzõdés ugyan nem válik érvényessé, de a már teljesített szolgáltatásokat tudomásul véve rendezni kell a felek egymás közötti jogviszonyát. Ennek megfelelõen az ellenérték fejében kötött szerzõdésnél rendelkezni kell a szolgáltatással egyenértékû szolgáltatásról, hibás teljesítés esetén pedig a jogosultat meg kell illessék a törvényben foglalt szavatossági jogok.
Az eredeti állapot helyreállítása a már teljesített szolgáltatások természetben történõ vissza szolgáltatását jelenti. Ha ez nem lehetséges, akkor a pénzbeni egyenértéket kell megfizetni. Ha a felek között az érvénytelen szerzõdés alapján dologátadás is történt, akkor a dolog használatáért a birtokbaadástól használati díjat, pénzfizetés esetén pedig a kifizetéstõl kezdõdõen törvényes késedelmi kamatot kell fizetni. Bizonyos esetekben elõfordulhat, hogy a bíróság úgy rendelkezik, hogy a visszatérítendõ szolgáltatást az állam javára kell megfizetni. Egy esetben pedig kötelezõ így eljárni, méghozzá az uzsorás szerzõdés esetében. A felek szerzõdéskötéskori jó- vagy rosszhiszemûségének nincs jelentõsége az eredeti állapot helyreállítása körében. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az adott személy bizonyos körülmények esetén ne tartozna kártérítési felelõsséggel azzal a jóhiszemû személlyel szemben, aki az érvénytelen szerzõdés érvényességében bízva kárt szenvedett.
Meg kell említeni azt is, hogy amennyiben egy szerzõdés csak egy részében áll fenn az érvénytelenség oka, akkor csak akkor fog az egész szerzõdés érvénytelennek minõsülni, ha azt a felek az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg.
Budapest, 2008. március Dr. Lévai András
Forrás: hidasi.hu
Kapcsolódó cikkek:
Feltétlenül nézd meg-Dr. Damm Andrea a semmis szerződésekről+iratminták!
„Deviza-hitelek” ??? Miről beszélünk? Dr. Damm Andrea bankjogász a bankárok mantráival szemben
“Devizahitelek” Varga István-Valami nagy dolog készül
DEVIZA-HITEL CSALÁS-Feljelentés a Legfőbb Ügyész részére
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
