A hitelszerződés nem más, mint befektetési szerződés ? (!) [good_old_share]
Álláspontunk szerint az aláírt hitel-szerződésből, nem vezethető le a felek között, a valóságban létrejött, és tartós jogviszonyként teljesülő kötelem. A hitelviszonyon túlmenően, olyan befektetési jogviszony is megvalósult, a bank virtuális devizakockázata, és az adós valós kockázatát eredményező kötelem keretében, amely a szerződésen túlmutató, többlet tényállás vizsgálatát, a bíróság részéről megkerülhetetlenné teszi.
Mind az – elsődlegesen alkalmazandó – EU-s joggal (93/13 EGK Irányelv a fogyasztóvédelemről), mind a magyar fogyasztóvédelmi jogszabályokkal ellentétes. A befektetéssel vegyes hitelszerződésnek, a valós történéseinek feltárása a bírósági eljárásban, és a KÖZÉLETBEN, A KÖZBESZÉDBEN, A MEGOLDÁSOK KERESÉSE SORÁN, azt jelenti, hogy a hitelszerződés, csupán kezdete annak, hogy a bank átértelmezi annak tartalmát, és egy befektetést hajt végre annak ürügyén a futamidő alatt, a következő formában.
1. A devizahitel forintforrásból jött létre.
2. A forintforrás nem más, mint az adósnak nyújtott virtuális Ft hitel számlán elkönyvelt hitelösszeg a közjegyzői szerződés aláírásakor, amelyet a bank zárol (swap lebonyolítása, és a kölcsön kifizetésének idejéig).
3. Az adós devizaszámlája ennek a Ft hitelnek a devizában kifejezett értéke a szerződéskötés napján.
4. Az adós devizaszámlájával swappol a bank mérlegen kívül, az adós tudta, hozzájárulása, megbízása nélkül.
5. A kölcsön, az így swappolt devizaszámlája műveletének zárásakor, a deviza számlán létrehozott deviza folyósításkori értéke, amit az adós kölcsönként kézhez kap, bármilyen rendelkezésére álló Ft eszközből.
6. Nincs a hitelnek forrásigénye: a tartalékráta befizetésével a bank a semmiből létrehozza a hitelpénzt az adósa számára.
7. Nincs fedezete.
8. A bank nem a mérlegegyensúlyhoz szükséges fedezetként, hanem mérlegen kívüli pénzpiaci műveletnek, swapnak veti alá az adós (devizatőke nyilvántartási) devizaszámláját (ez nem azonos a bank deviza-adósság-nyilvántartási technikai számlájával).
9. Ez a swap a deviza virtuális létezését teremti, igazolja meg.
10. Így a Ft hitelszámlával szemben, az adós devizaszámlája már mérlegen kívüli hitelpénzként szemben áll.
11. Ez a szembenállás az, ami kiegyensúlyozza a Ft virtuális hitelpénzt, a deviza virtuális pénzel, létrejön egy üzemi egyensúly, nem mérlegegyensúly.
12. Ez a banknak elég a hitel kiegyensúlyozásához, és devizafedezetként, forrásként értelmezi.
13. A devizaszwap zárásakor A devizaszámlát mint külső devizaforrását értelmezi a Ft hitelnek.
14. Azonban ez sem nem forrás, sem nem banki külső pénz. Ez is az adós pénze: a Ft hitel, és a deviza tőke nyilvántartása egymással szembeállítva.
15. A deviza swap során a bank a hitelszerződést mint swap megbízást, a hitel ingatlanfedezetét, mint a swap ingatlan-fedeztét értelmezi, az adós kötelezettségvállalását a hitel hosszú-lejáratú részletekben fizetését, a swap kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettségvállalásként értelmezi, holott a swapot rövid távon meg kell újítani a banknak, így a deviza létét, újra kell teremtenie a hitel futamideje alatt, pillanatról, pillanatra.
16. Az adós nem vállalta a swapművelet fedezetét, és megfizetését.
17. A bank az adóst befektetői pozícióba helyezte, a befektetésekre vonatkozó jogszabályban rögzített jogok nélkül (szerződés, tájékoztatás, kockázatfeltárás, kockázati befektetői kilépés stb), a bank viszont megszegte ezzel a kötelességét. (Az adósait megtévesztette, tévedésben tartotta, kárt okozott felróhatóan, és haszna származott belőle.)
18. A bank a swappal az adós kockázatát előállította, a saját hitel-deviza"forrás" egyensúlyának virtuális kockázatát a swappal kezelte.
19. A rövidlejáratú swapokkal CHF, YEN alapon ellentételezni a fedezetlen Ft-hitelt, több mint kockázatos: bűn, mert
20. a) az adósnak erről nem volt tudomása
b) mert az adós devizatőke nyilvántartási számlájával a tudta, és beleegyezése nélkül végezte,
c)mert hosszúlejáratú Ft hitellel állították szembe,
d) mert ahogy bebizonyosodott 2008. novemberében, a swapok elismertetése, külpiacról nem volt biztonságos, és feltétlen, főleg nem a jelzáloghitelek futamidejéig,
e) mert a deviza jelzálog-hitelek ezen ellentételezését a MNB-nek „kellett” „átvennie”,
f) mert ez a swapban érdekelt devizákat, és csak azokat (EURO, Dollár, CHF, YEN), megdrágította a Ft-hoz képest, ami az adósok terheit megnövelte, és a bank így maga állította elő az ebből származó árfolyamnyereségét.
g) mert ezzel az országkockázati felár növekedése, az ország, és lakosság devizakitettsége a bankok hasznává vált (közöttük a MNB devizatartalékának növekedésével is).
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Ha ez igaz, és ennek a banki terméknek a működését közvetve bizonyítottuk, akkor ennek alapján, álláspontunk szerint a bíróságnak arra a következtetésre kell jutnia, hogy a felek között egyező, és egybehangzó szerződési akarat nem volt a bank által érvényesített kötelemre. Így az ennek alapján keletkezett adósi fizetési kötelezettség sem jöhetett létre a hitelszerződés alapján, mert erre az nem terjedt ki, még érvényessége esetén sem. Ha igaz az a felperesi állítás, hogy az adósok devizatőke nyilvántartási számlája része a swapnak, akkor az erre vonatkozó banki műveleteknek, az írott szerződésből levezethetőnek kellene lennie. Ha igaz, hogy ezek a műveletek állították ellő az adós devizában nyilvántartott parttalan kockázatát, és terheit, akkor erre a bizonyítékok beszerzése, és mérlegelése nem tagadható meg, mert éppen ez a kereset tartalma elsődlegesen. Az adósok nevén nyilvántartott devizatőke-nyilvántartás nem lehet banktitok, mert a számla az adósé, mert a bank a swap során az adós számláját használja befektetésként, és a swap a hitelfedezeti ingatlannak swap fedezeteként való értelmezését feltételezi, a bankközi tranzakcióban. Ezt a bank nem tagadja, nem ismeri el, erre nem is nyilatkozik. [good_old_share]
A bíróságok kötelessége, kérelemtől függetlenül, a hivatkozott tisztességtelenséget eredményező banki magatartás miatt, a fogyasztási szerződésnek, a kereseti, és fellebbezési kereteken túlmenő teljes megvizsgálása, hivatalból.
Tisztában vagyunk azzal, hogy egy nagytekintélyű, és befolyásos gazdasági, és politikai súllyal rendelkező, de a társadalom, és állami intézményei által alig ellenőrzött bankrendszer típus-szerződéséről állítani azt, hogy a közokiratba foglalt szerződés nem jött létre, mert nem azt valósította meg a bank, felülértelmezte egy más jogszabállyal szabályozott befektetési szerződéssel, és ezt forrásteremtő, műveletnek bagatellizálja, a bíróságok számára is meglepő, és nem mindennapi feladat. De az adósok mégis ezt állítják, s ezért a bíróság e valóság feltárására köteles:
a) mert ez a kereset ténybeli állítása,
b) mert erre a bank nem nyilatkozott,
c) mert a felperesek erre bizonyítást ajánlottak fel, részben akként, hogy 1. kérték a devizatőke nyilvántartási számlájuk adatainak, és forgalmának, és a swapnak a feltárást a bank részéről az egyedi szerződésre vonatkozóan. 2. Mert kérték figyelembe venni a bank, a banki szövetség, a közgazdaság, a banki szakemberek, a bankot ellenőrző szervezetek, és a MNB nyilatkozatai ténybeli előadását arról, hogy a befektetéssel vegyes hitelviszony a devizahitel-szerződés, egy hibrid, amelynek mind a hiteljogviszonyra, mind a befektetési jogviszonyra vonatkozó szabályoknak meg kell egyidejűleg felelnie.
d) a bankszektor a hitelszerződés, és a bank is annak részeként értelmezi a swap műveletet a futamidő alatt,
e) ennek alapján nem mellőzhető annak vizsgálata, hogy ennek milyen következményei vannak az adós terheire, és milyen haszna a származik ebből a banknak.
f) Az adósok állítják, hogy a bank maga drágította meg a YEN, CHF devizákat, maga állította elő ezek árfolyamának emelkedését (és nem a FT romlott), ez a szerződéskötés idején a terméke piacra dobása, és a szerződéskötés idején is szándéka volt, amelyet az adós – álláspontunk szerint – bizonyíthatott és bizonyított.
A deviza alapú hitel terméknek nevezett összetett eszközöket az alperesnek a befektetési szolgáltatás törvényi szabályai szerint IS kellett volna értékesítenie, a befektetési szolgáltatás törvényi szabályai alapján kellet volna a kockázatokat feltárnia és a befektetési szolgáltatás törvényi szabályai szerint kellett volna a tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni.
Ugyanis a reálszerződés aláírásakor, a devizanyilvántartás valódi kockázatát csak az tudta volna felmérni, aki tudta volna, és elegendő közgazdaság ismeretekkel rendelkezik annak megítélésére, hogy:
a) a reálszerződésben szereplő devizanyilvántartás mit tesz lehetővé a banknak,
b) azt a bank mire használja valójában,
c) a devizanyilvántartás a nemzetközi banki piacokon, majd 2008. végétől kizárólag a MNB finanszírozásával, a Ft-ot rontva, a devizát megdrágítva, a bank számára mit tesz lehetővé,
d) a devizanyilvántartás az adós nevén, és szerződéséhez kötötten egy virtuális, az adós által nem ismert pénzpiaci műveletek része,
e) hogy ennek a számlának minden, napi, heti, havi mozgása költségekkel jár, amelyeket
f) a reálszerződés biankó klauzuláin keresztül közvetlenül az adóssal fizetteti meg a bank,
g) ha tudta volna, hogy ezek milyen jelentős összegek,
h) ha tudta volna, hogy ezek nem a reálszerződése hitelszámlájának, hanem a bank devizaműveleteinek a költségei (forrásköltségek, de a bank hasznának forrásköltségei)
i) hogy ezeket a THM eleve nem tartalmazza, mert – a perbeli konstrukciót előkészítendő, már 2004. év előtt — a bankszövetség korábbi lobbi tevékenységének eredményeként, ezeket a THM-ben fel sem kell tüntetni,
j) ha tudta volna, hogy a deviza-nyilvántartással végzett banki műveletek a bank virtuális kockázatát kezelik, de az adós valós kockázatát mérhetetlenül megnövelik,
k) ha tudták volna, hogy a banknak éppen az az érdeke, hogy az adós kockázata megnőjön, és ezzel a Ft-deviza árfolyam romlásból extranyereséget realizáljon, amely a deviza-nyilvántartásban keletkezik, de az adós fizeti meg árfolyam romlásból eredő kötelezettségként,
l) ha tudta volna, hogy a Ft-deviza árfolyamromlás a banknak nem csak érdeke, de előidézője is, és ezzel közvetetten is az adós terhévé teszik a banki nyereség kitermelését, és virtuális teremtődését valódi, reális adósi teherré teszik,
m) hogy az adósok hozzák létre a semmiből a bank nyereségét…
n) ha tudták volna, hogy az adós meghatározott napra eső teljesítési kötelezettségekor, a bank önkényesen állapítja meg a Ft-devizaszintet, és az eladási és vételi árfolyamrést is, és valamennyi bank a devizaszerződésekre nézve típus kereskedelmi árrést, és 60-135 %-kal kinyitott kereskedelmi árrést alkalmazott önkényesen, (csatoljuk ehhez a PITTE szervezet ezzel kapcsolatos kimutatását ()
o) és ha ezzel az összehangolt, banki eljárásról még többet tudhatott volna, hogy ez mekkora terhet, és egyoldalú, és a bank által előidézet tehernövekedést jelent hónapról, hónapra…
p) ha tudták volna, hogy a Ft értékállósága felett őrködő MNB finanszírozza a bankok devizaműveleteit, és ezzel a MNB-nak nyeresége képződik az adósok terhére…
q) hogy a MNB ezzel rontja a deviza-Ft értékarányt, alkotmányos kötelezettségével ellentétben, és ezzel növeli az adósok terheit, megnöveli az államadósság devizában számolt összegét, és ellenérdekeltté válik a forint erősítésére, mert ezzel, mint végső finanszírozója a devizaswapnak, a Ft romlásában, és a deviza Ft-tal szembeni hazai felértékelődésében lesz érdekelt…
Mindezeket bizonyítja:
Kapcsolódó cikk: A bankok terrortevékenységét érthetetlen módon tétlenül szemléli a PSZÁF
Forrás: Fővárosi Hírhatár
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
