A sötétség megszűnőben, hajnalodik… I. Rész.
Pereimben példamutató ítéleteket hoztak a Kúrián!
OTP Jelzálogbank Zrt elleni szerződési feltételek semmiségének megállapítási iránti két peremben a Debreceni Törvényszék – Dr. Tóth Endre Tamás bíró – 2013. áprilisában kereseti kérelmemnek megfelelő elsőfokú ítéletet hozott, majd az OTP fellebbezése után a Debreceni Ítélőtábla – Dr. Csiki Péter kollégiumvezető bíró tanácsa – 2013 július 3-án megváltoztatva az ítéletet kereseti kérelmemet jogerősen elutasította.
[cn-social-icon]
Az elutasítás oka a jogerős ítélet indokolása szerint az volt, hogy a bíróság számára rendelkezésre álló peradatok és iratok – kockázatfeltáró nyilatkozat és közjegyzői irat – a bíróság mérlegeléssel megállapította azt, hogy az adósok az OTP-vel megtárgyalták a szerződési feltételeket, azaz az adósoknak módjuk volt a szerződés mikéntjébe beleszólni, de ők nem éltek ezzel a joggal.
Ennek a jogerős ítéletnek hatályon kívül helyezése és elsőfokú ítélet helybenhagyása végett terjesztettem elő Kúria felé a felülvizsgálati kérelmemet és ezekben az ügyekben hozott a tegnapi – 2015. október 6-i – tárgyaláson a Kúria határozatot azt követően, hogy előzetesen a 2014. évi XXXVIII. törvény rendelkezését betartva az eljárást felfüggesztette, majd néhány hónappal ezelőtt folytatta.
Megközelítőleg 100-150 ügyfelem jelent meg hallgatóként Dr. Vezekényi Ursula tanácsvezető bíró tanácsa által tartandó tárgyalásra, majd miután a jogi képviselőket a 2. számú tárgyalóterembe behívták, kértem ügyfeleimnek tárgyaláson jelenlétét lehetővé tenni. OTP-nek jogi képviselője közölte, hogy banktitok szóba jöhet a tárgyaláson és ezért a nyilvánosság kizárását kérte.
Bíróság e kérdésben hozandó döntéshozatal végett kiküldött bennünket, így mindösszesen annyit közöltem a bíróság felé, hogy az OTP részéről ez egy ócska trükk, hiszen semmiféle banktitokról nem lehet szó, majd talán két perc múlva közölte a tanácselnök azt, hogy menjünk át a 9. számú tárgyalóterembe, ahol elférhet a megjelent hallgatóság.
Az átvonulás után kezdődő tárgyalás megkezdése, ügyfeleimnek helyfoglalás után kérdezte a tanácselnök az OTP jogi képviselőjétől, hogy ismertesse a felmerülhető banktitkot, amire mély hallgatás volt a válasz.
Ilyen előzmények után került sor a Dr. Osztovics András – tanszékvezető egyetemi docens – előadó bíró által pontos, a hallgatóság számára is világos és érthető iratismertetésére, majd a perbeszédek megtartására.
Szokásomnak megfelelően két terjedelmes periratban már részleteztem a felülvizsgálati eljárásban a perbeli álláspontomat, ezért mindösszesen az alperesi ellenkérelemre válaszoltam szóban. Perbeli stratégiám abból indult ki, hogy mivel a jogerős ítélet meghozatala után hozott elmúlt évi törvények közül a 2014. évi XL. törvény többek között a következők szerint rendelkezik,
Kedves olvasó! Ha szeretnél tőlünk értesítést kapni a friss hírekről, akkor kattints ide, és iratkozz fel az ingyenes értesítésünkre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
37. § (3)67 Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.
39. §71 Ha a 2014. évi XXXVIII. törvény 16. §-a alapján felfüggesztett eljárásban a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti keresetet érvényesítenek, a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani – vagy ha a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye – az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetében (viszontkeresetében) az eljárás folytatásáról szóló tájékoztatás és a hiánypótlásra szóló felhívás kézbesítésétől számított 30 napon belül a 37. § (1) bekezdésben részletezett feltételeknek megfelelő módon nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.
és a Kúria a 2014. évi XXXVIII. törvénynek alapján korábban felfüggesztette az eljárást, várható volt a Kúria részéről egy olyan döntés, hogy hatályon kívül helyezi a jogerős ítéletet és lehetővé teszi a Debreceni Ítélőtábla részére a fenti törvényhelyek alkalmazásával a per megszüntetését. Ezért a felszólalásomban is, valamint a korábbi iratomban is arra koncentráltam, hogy elérjem a Kúria részéről azt, ami minden Európai Unióhoz tartozó ország nemzeti bíróságain természetes. Azt, hogy a fogyasztói szerződés érvénytelenségével – részbeni érvénytelenségével – kapcsolatos kérdések elbírálása során a nemzeti jogszabályokat és Európai Uniós jogszabályokat illetve Európai Bírósági ítéleteket együttesen vegye figyelembe.
Ezért tartottam fontosnak azt, hogy az elmúlt évi törvényeinknek Európai Uniós joggal való szembenállás folytán keresse meg a Kúria az Európai Bíróságot előzetes döntéshozatali eljárás végett a törvényalkotásunk szokatlansága miatt, illetve azért mert Európában ez páratlanul fogyasztóellenes. A jogerős ítélet indoka szerinti „egyedileg meg nem tárgyalt” szerződési feltételnek nem tekinthető megállapítással sokat nem foglalkoztam a bizonyítási eljárás nélküli nyilvánvalóan alaptalan bírói mérlegelés folytán.
Ilyen előzmények után került berekesztésre a tárgyalás és hozta meg a Kúria az ítéletét.
Az ítélet elutasította a Európai Bíróság előzetes döntéshozatala iránti kérelmemet,
a Debreceni Ítélőtábla jogerős ítéletét pedig hatályon kívül helyezve a Debreceni Törvényszék ítéletről megállapította azt, hogy jogerős.
OTP-t kötelezte felperes részére fizetendő 38.000.-Ft. perköltség és Magyar Állam részére fizetendő 70.000.-Ft. megfizetésére.
Tanácselnök azzal indokolta szóban az ítélet fenti rendelkezéseit, hogy a Kúria eljárására kizárólag a jogerős ítélet meghozatalának időpontja – fenti perben 2013. július 3. – az irányadó, és ezt követően hozott ítéleteket, így többek között a 2014. évi XXXVIII., XL., LXXVII. számú ítéleteket figyelmen kívűl kell hagyni a Kúriának ebben az ügyben.
Erre tekintettel az Európai Bíróság előzetes döntéshozatala iránti kérelmem elutasításának okát abban az egyetlen indokban jelölte meg, hogy mível az elmúlt évi törvényeket sem veszi figyelembe a döntéshozatalnál, ezért az Európai Bíróság eljárásának eredménye sem befolyásolja jelen per eredményét.
Ebben az esetben pedig szükségtelen a megkeresés…Mondanom sem kell azt, hogy az ítélet indokolása után a tárgyalóteremben a hallgatóság dübörgő tapsban fejezte ki érzelmeit az ítélettel kapcsolatosan.
TOVÁBB A MÁSODIK RÉSZRE >>>
[cn-social-icon]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
