VÉGE LESZ A “DEVIZAHITELESEK” ÁLMATLAN ÉJSZAKÁINAK: POKOLI IDŐK VÁRNAK A BANKOKRA?

VÉGE LESZ A "DEVIZAHITELESEK" ÁLMATLAN ÉJSZAKÁINAK: POKOLI IDŐK VÁRNAK A BANKOKRA?

Vége lesz a devizahitelesek álmatlan éjszakáinak: Pokoli idők várnak a bankokra?

A Kúria jogegységi döntése után nyitva áll a kormány előtt az út, hogy meghozza a devizahitelesek megmentését célzó törvényeket. A bankszektorra százmilliárdos terhek várnak, a devizahiteleseknek viszont valószínűleg érzékelhetően csökkennek a törlesztőrészletei.

A devizahiteleknél alkalmazott árfolyamrés tisztességtelen, az árfolyamkockázat tisztességessége azonban csak akkor vizsgálható, ha a pénzintézet nem megfelelő tájékoztatása miatt az átlagos fogyasztó számára a szerződés erre vonatkozó része nem érthető. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetősége pedig nagyon szigorú feltételekhez kötött – mondta ki a Kúria hétfői jogegységi döntésében.

A Kúria hétfői sajtótájékoztatóján Simonné Gombos Katalin, a Kúria polgári kollégiumának szóvivője kifejtette: a deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége általában nem vizsgálható. Csak akkor, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó számára annak tartalma a szerződéskötéskor nem volt világos a szerződés szövegezése, vagy a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatás miatt. 
Ha mindezek miatt a fogyasztó alappal gondolhatta, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen – mondta a szóvivő. ( A témával kapcsolatban ide kattintva javasoljuk elolvasni ezt a cikket!)

Kérdésre válaszolva Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője azt emelte ki, hogy e vonatkozásban a bizonyítási teher a fogyasztóé: elvi lehetősége ugyan van arra, hogy bizonyítsa, nem kapott megfelelő tájékoztatást, de álláspontja szerint ez ritkán sikerülhet. A bíróságoknak pedig erről  esetenként kell majd dönteniük.


Egy másik kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy az árfolyamkockázat problémáját a Kúria döntése nem oldja meg, márpedig az adósok terheinek több mint 80 százaléka az árfolyamkockázatból ered, csak 16 százaléka az egyoldalú szerződésmódosításból, 1-2 százaléka pedig az árfolyamrésből. Wellmann György szerint a jogalkotás megoldhatja ezt a kérdést. A Kúriának nem feladata, hogy ötleteket adjon, csak ha ilyen kérés felmerül, de a sajtóban lehetett olvasni például a hitelek forintosításáról. 
A jogegységi döntés kitér arra is, hogy az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezéseknek meg kell felelniük a Kúria polgári kollégiuma egy korábbi véleményében megfogalmazott szigorú, tételes oklistának.

Csökkenhetnek a terhek

loading...

A bankmonitor.hu elemzése szerint egy 7 millió forintos, svájci frank hitel esetén 11 százalékkal csökkenhet az ügyfelek törlesztőrészlete annak köszönhetően, hogy a Kúria jogegységi döntése nyomán "visszajárhat" az ügyfeleknek az árfolyamrés és az indokolatlan kamatemelés.
A bankmonitor.hu a számításhoz egy 7 millió forintos, 2007-es, 20 évre felvett svájci frank hitelt vett alapul (a svájci frank árfolyama a felvételkor 156 forint volt), és arra jutott, hogy 7 és fél év elteltével a forint hiteles máig 600 ezer forinttal fizetett kevesebb törlesztőt és 3,3 millió forinttal alacsonyabb az aktuális hiteltartozása (hiszen a devizaárfolyam kedvezőtlen hatása nem befolyásolta), azaz összességében 3,9 millió forinttal járt jobban.

Az elemzésben a szakértők abból indultak ki, hogy átlagosan 4 százalékos árfolyamrést alkalmaztak a bankok, amely összesen 300 ezer forint körüli kedvezőtlen hatást generált az adósoknak. Az indokolatlan kamatemelés mértéke bankról bankra különbözni fog, a bankmonitor.hu számításaiban 2 százalékpontos nem indokolható kamatemelést vett figyelembe. Ez 900 ezer forint negatív hatást generált az átlagos hitelfelvevő számára. E két tényező összesen 1,2 millió forintot képvisel, amelyből az elmúlt öt évben megkeletkezett rész 980 ezer forintot tesz ki. Ez azért fontos, mert a hatályos jogszabályok értelmében az öt évnél korábbi követelés elévül – olvasható az elemzésben.

A bankmonitor.hu szerint "szinte biztosra vehető", hogy a visszatérítést nem készpénzben, hanem a meglévő adósság leírása révén fogja megkapni az adós. Ennek egyenes következménye lesz, hogy nagyságrendileg 11 százalékkal fog csökkeni az ügyfél havi törlesztési kötelezettsége. Ez bankonként eltérő mértékű lehet, a cikkben az "átlagos" hitel esetében próbálták meg számszerűsíteni a visszafizetési kötelezettséget.
Az árfolyamrés és az indokolatlan többletkamat a bankmonitor.hu számítása szerint a forint- és a devizahitelek közötti különbségnek csupán az egyharmadát indokolják. A kétharmad teljes egészében az árfolyam kedvezőtlen változásának tulajdonítható. A probléma megoldatlanságát az elemzés szerint az is jól szemlélteti, hogy a példában szereplő átlagos svájci frank hiteles 66 százalékkal, közel 40 ezer forinttal fizet többet, mint a forint hiteles. 

A kormány alapelve, hogy a devizahitelek kivezetésekor nem járhat jobban a devizahiteles, mint a forint hiteles, de olyan nagy a szakadék a két hitel között, hogy az egyharmadnyi különbség visszafizetése után fennmaradó összeg is horribilis, amit szinte biztos, hogy nem fog a bankokra hárítani a kormányzat, hiszen ennek a jogalapja nincs meg, és nem fogja teljes mértékben önmaga az állam sem átvállalni. 

A bankmonitor.hu szerint a bankok által az adósoknak visszajuttatott pénz a fizetésképtelen réteg jelentős részének csupán részlegesen enyhíti a problémáit, de nem oldja meg, így szerintük a helyzet rendezésekor a szociális szempontokat is be kell vonni a mérlegelésbe. 
Az elemzés szerint a végtörlesztéssel élők esetében nem lesz további kedvezmény, ugyanakkor a normál visszafizetéssel lezárt hitelszerződések esetén az ügyfelek a Kúria döntésétől visszamenő 5 évre szintén élhetnek majd a banki visszatérítés lehetőségével.

Az NGM vizsgálja a kérdést

Az Igazságügyi Minisztérium örül annak, hogy megszületett a Kúria jogegységi határozata a devizahitelesek ügyében, és elemzi, milyen jogalkotási feladata származik belőle – mondtaTrócsányi László igazságügyi miniszter szerdán, a tárca államtitkárait bemutató sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva. A miniszter jelezte: a Nemzetgazdasági Minisztériummal elemzik, vizsgálják a kérdést, és várhatóan szeptemberre lesz álláspont arról, hogy milyen feladatokat kell végrehajtani a jogegységi döntéssel összefüggésben. 
Arra a kérdésre, elképzelhető-e, hogy olyan megoldás születik, amelyben nemcsak a lakáscélú hiteleket, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleket is érinti, azt mondta, a munkacsoport foglalkozik ezzel a kérdéssel is.

Fordulópont

Rogán Antal , a Fidesz frakcióvezetője fordulópontnak nevezte a Kúria devizahitelesekre vonatkozó jogegységi döntését. A testület felhatalmazást adott az Országgyűlésnek és a kormánynak, hogy igazságot szolgáltasson a devizahiteleseknek. "Mindent vissza kell nekik adni, amit tisztességtelenül vettek el tőlük" – szögezte le, megjegyezve: a parlamentnek mérlegelnie kell, hogy ezt milyen körökre terjeszti ki. "Ha azt néznénk, hogyan lehet precízen kideríteni, hogy kivel szemben milyen mértékben jártak el tisztességtelenül a bankok, akkor félmillió egyedi pert kellene lefolytatni Magyarországon, de ez nem járható út" – jelentette ki Rogán Antal az MTI-nek. Mint mondta, a bankok sem úgy alkották meg annak idején az egyoldalú szerződésmódosításokat, hogy a félmillió ügyféllel egyenként leültek beszélgetni, hanem hirdetményeket adtak ki, amelyek mindenkire vonatkoztak, függetlenül attól, volt-e tudomásuk az esetleges kamatemelésekről. "Nekünk is általános szabályokat kell alkotni, ehhez pedig törvényre van szükség" – tette hozzá.


A frakcióvezető szavai szerint a megoldásnak már véglegesnek kell lennie, és az igazságtétel mellett végleg ki kell vezetni a devizahiteleket. "Nemcsak azt kell megnézni, hogy a bankok valóban tisztességtelenül jártak-e el az árfolyamrés vagy az egyoldalú kamatemelések ügyében, hanem az árfolyamkockázat kérdését is egyszer és mindenkorra le kell zárnunk" – emelte ki. Rogán Antal elmondta: a kormány feladata lesz a Bankszövetséggel való konzultáció, a kormánypárté pedig az, hogy az adósok érdekképviseletét ellátó embereket meghallgassa, mert a leginkább problémás eseteket ők ismerik. Minden érintett felet meg kell hallgatni, és nem szabad olyan törvényt alkotni, amely nem rendez minden kérdést – fűzte hozzá.
A kormánypárti politikus várakozásai szerint a törvényjavaslat már a nyáron kész lesz, de az összes részletkérdésről a Fidesz ősz eleji kihelyezett frakcióülésén döntenek. Azt mondta: ha a bankok jogtalanul jártak el, akkor az összes költség őket terheli, más kérdésben viszont összetettebb megoldásra, tehermegosztásra lehet szükség.

A legfontosabb alapelvnek azt nevezte, hogy senki semmilyen formában ne veszíthesse el otthonát. Hangsúlyozta: a devizahitelek túlnyomó többségét ingatlanra terhelték, akkor is, ha semmi köze nem volt a lakáshoz, ezeket egészen biztosan rendezni kell.
A fogyasztási hitelek túlnyomó része – az autóhitelek kivételével – kifutott már, és 2010 óta gyakorlatilag tilos a devizahitelezés egy szűk kör kivételével, amely eleve devizában szerzi a jövedelmét – mutatott rá Rogán Antal.
A lezárt szerződésekre vonatkozó kérdésre azt felelte: velük szemben is igazságtalanul jártak el, akkor is, ha közben kifizették hitelüket. Úgy vélte: a kedvezményes végtörlesztés lehetőségével élőknél lehetne kivételt tenni, itt a kormánypárti frakcióra bízná a döntést, hogy nekik is nyitnak-e új lehetőséget.

Méltánytalan döntés?

A Magyar Bankszövetség még hétfőn jelente, hogy szerintük a Kúria hétfői döntése méltánytalan volt, de a bankszövetség elfogadja. Kovács Levente, a szervezet főtitkára hangsúlyozta: a jelzálogalapú lakossági devizahitelek esetében az árfolyamrés alkalmazása szakmailag indokolt volt, ezek a kölcsönök hosszú futamidejűek, a devizapozíciók fedezése jelentős költségekkel jár a bankoknak, ezeket fedezte részben az árfolyamrés is. 

Kovács Levente rámutatott: olyan megoldás kellene a devizahitelesek problémáira, amely társadalmilag méltányos, végrehajtható és végleges megoldást jelentene, és ami a bankrendszer számára nem jár elviselhetetlen terhekkel.    A bankszövetség szerint a Kúria hétfői döntése az árfolyamrés kapcsán szakmailag indokolatlan, a bankoknak így most meg kell fizetniük 15-20 évre az átváltási költségeket, ami a devizapozíciók fedezése kapcsán náluk jelentkezik.
Az árfolyamkockázat kezelésével kapcsolatos ítélettel a bankszövetség egyetért – tette hozzá. Kovács Levente kiemelte: a bankszektor eddig is úgy működött, hogy minden szabályt betartott.  

A kormánytól a Magyar Bankszövetség azt várja, hogy szakmai és végleges megoldás szülessen, melynek során a kabinet korábbi ígéreteire alapozva a forinthitelesek nem járhatnak rosszabbul, mint a gondban lévő devizahitelesek – szögezte le. Kovács Levente szerint rövid idő áll rendelkezésre a végleges megoldásig, ezért úgy vélte, nincs értelme új pereket indítani, "bedőlni megtévesztő ígéreteknek". – MTI

Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM