TÖRVÉNYT SÉRTETTEK A PÉNZINTÉZETEK ?
[good_old_share]
Az alábbi levélrészletben Varga István, a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának volt tagja ismerteti a „deviza”-hitelek sajátosságait, majd Róna Péter közgazdász mondja el, hogy a „deviza”-hitelek kihelyezésére (ebben a formában) nem is volt joguk a hazánkban működő, nagyrészt külföldi érdekeltségbe tartozó bankoknak.
Íme, a levélrészlet:
Ami a deviza könyviteli megjelenését illeti, az nem túl bonyolult.
Amikor egy bank, vagy a kölcsönzésre jogot kapott pénzügyi szolgáltató – sok kölcsönt nem is bank adott – svájci frank kölcsönadására leszerződött, akkor a mérlege eszköz oldalán létrejött a svájci frank követelés.
Az irányadó szabályok szerint a másik, a forrás oldalon is meg kell jelenjen ugyanennyi svájci frank az nap, más nap, hogy ne legyen árfolyamkockázatnak hatása a pénzintézet mérlegére.
Hogyan jelenik meg svájci frank a források között?
Úgy, hogy a pénzintézet köt egy csereügyletet – ez a swap: vesz svájci frankot valakitől úgy, hogy ugyanabban a szerződésben vissza is adja másnap, következő héten, tehát a közeli jövőben.
Ekkor két ügylet van együtt:
– egy deviza vétel és egy deviza eladás. A vétel azonnal történik, így a vett svájci frank bekerül a mérleg forrás oldalára, mert megvette;
– van egy másik ügylet, ami jövőbeli, úgy mondják határidős, amikor visszaveszi a svájci frankot, de ez un. mérlegen kívüli nyilvántartásba kerül, mert nem realizálódott, csak tervbe van véve.
Tehát a csere, a swap egyik lába azonnali ügylet és mérlegbe kerül forrás oldalon, éppen annyi, amennyi a mérelgben megjelent svájci frank eszköz oldalon. Így le van fedezve az árfolyamkockázat, mert ha drágul, ha olcsóbb lesz egyik a másikhoz képest, a mérleg nem változik.
És most jön a trükk: a mérlegen kívüli eseményt mérlegbe kell venni, mikor eljön az ideje. Ekkor lejár a csere és újabb cserére szerződnek. Tehát forrásoldali swap sorozattal fedezik a devizakitettséget eszköz oldalon, akár naponta.
Ám, ki ad el svájci frankot ilyen nagy mennyiségben? Aki elad forintért, annak az eszköz oldalán lesz kiegyenlíteni valója. Ezért azt tették, hogy nem is svájci frankot, hanem eurót cseréltek swap formájában, abból volt a piacon, és az euróhoz volt kötve a svájci frank a kölcsönök kiadása idejében. A kis különbséget, ha akarták lefedhették egy euró-svájci frank swappal is.
Ha nem volt partner, az MNB mindig rendelkezésre állt.
Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/
Amikor a forintosítás felmerült, a bankok eszköz oldaláról kikerült a CHF, de így kikerült forrás oldalról is.
Az MNB külön swap programmal állt rendelkezésükre a pénzintézeteknek.
És ezt még tetézhetjük azzal, hogy Róna Péter állítása szerint a bankok nem is rendelkeztek a devizakölcsön nyújtásához szükséges engedélyekkel! A videó után a cikk folytatódik!
Tudni kell, hogy a swap elszámolása swap-pontokban történik, mert a két deviza kamatkülönbségét számolják el és ez rövid időre tekintettel igen kicsi szám, tehát nem használnak század, ezred számokat, hanem pontokban mértek. Így az MNB 2-5 swap pontért cserélt az azonnali és a határidős közötti időintervallumtól függően.
Lényegében tehát a szabad devizaforgalomban képzetes devizákat cseréltek, nem kellett hozzá effektív svájci frank. Ugyan voltak külföldi tőkével alapított kölcsönzők, pl. Aegon, mely kintről kapta a forrást – talán euróban, azt swappolta svájci frankra, még sokkal olcsóbban, mintha forintért tette volna.
Amit nem lehet eleget hangsúlyozni:
1. Azok a pénzintézetek, melyek kötelező szabályként tudták, hogy napokra sem tehetik ki magukat az árfolyamváltozásnak, ők kitették ügyfeleiket 20-30 éves árfolyamváltozásnak, ami szakmai okból kifejezett pusztítás.
Miért? Mert tudták a trendet, ezen nem veszthetnek, a forint évi 8%-kal gyengült az előző húsz évben, semmi sem indokolja, hogy ez ne folytatódjon. A forint csak a kölcsönök kihelyezése alatt erősödött, hogy megtévessze az ügyfeleket.
2. A swap ára a két deviza kamat különbözete és egy csekély díj. Tehát nincs kamatelőny, mint amit hirdettek és amit a Kúriával elhitettek. A deviza árfolyamvesztése kamatra számítható át – ezt teszi a swap is – tehát az idegen pénz kölcsönadásánál két kamattal kell számolni: az árfolyamváltozás átszámításából eredő kamattal és az ügyletikamattal. Ha e két kamatot összeadjuk, akkor a forintkamatot kapjuk – jó közelítéssel. Ezt minden bank tudta, hiszen ez a swap elszámolás lényege.
A banki mérleg kiegyensúlyozásának módja egyúttal azt bizonyítja, hogy nincs kamatelőnye a devizának!
Kúria megette azt a bankári hazugságot, amivel az ügyfeleket is becsapták, miszerint létezik kamatelőny a devizánál.
Az árfolyamváltozás kamatra számítható át – és át is számítják a swap esetében, de ez rövidtáv. Az adósoknál hosszútávra nem számolták át – és ezzel becsapták őket.
Most pedig a magyar bírói kart csapták be – nehogy kiderüljön a csalás.
Üdv., V. I.
DE!!! NE FELEDJÜK: Mit is mondott a Kúria? És ezt tartsd szem előt!!!
"Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen." NE HALLGASS A BANKI SZIRÉNHANGOKRA, ÉS NE HIGYJ A KORMÁNYZATI KOMMUNIKÁCIÓNAK, MERT DRÁGÁN MEGFIZETSZ MAJD…MEGINT!
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM