TE SZERETNÉD? – A GYERMEKEID PARIZERJÉT IS KIMÉRI A CSŐDGONDNOK!

Valamit, valamiért…

[cn-social-icon]

Abban biztos lehetsz, hogy ha magáncsődbe menekülsz, 5-7 éven át egy kirendelt kormánytisztviselő fogja adagolni a parizert neked és családodnak, eladja a tévét, a kocsit, és a család minden mozdulatát, pénzmozgását folyamatosan felügyelni fogja. Már amit engedélyezel, mert mindenben ő lesz a főnök.

Mindenről nyilvántartást vezet majd, te pedig szorgalmasan jelentesz neki, mit akarsz vásárolni a gyereknek, ki mennyi pénzt hozott haza az elmúlt hónapokban. Még a nagymamáról is be kell számolni a felügyelő felé, ha együtt laktok – írja a HVG.

A másik megoldás, hogy harcolsz az igazadért, és bebizonyítod, hogy a „hitel” felvételekor –annak valós kockázataival kapcsolatban nem kaptál megfelelő tájékoztatást a pénzintézettől. Ha eddig figyelemmel kísérted a megjelent cikkeket, akkor tudod, hogy oldalainkon számos bizonyító erejű anyagot találsz!

A napokban nyújtotta be a KDNP a magáncsődöt bevezető törvényjavaslatát, amellyel a magánszemélyek adósságrendezését segítené a párt. A csődvédelem egyik nagy előnye az adós számára az  lenne, hogy ezalatt nem lenne kitéve végrehajtásnak, vagy például kényszerértékesítésnek, kilakoltatásnak, és nem lehet felmondani vele szemben az alapvető közszolgálatási szerződéseket sem. Az sem mellékes, hogy a parizeres szűk évek jutalma az adóssága részleges elengedése is lehet.

A totális kontrollt és adósságprést viszont valószínűleg nem sokan lesznek képesek vagy hajlandóak elviselni, amit mindezért teljesíteni kell.

Tudnunk kell, hogy a törvényjavaslatot a KDNP jegyzi ( Semjén Zsolt, Harrach Péter, Hoffmann Rózsa és jó néhány KDNP-s képviselő.)

A magáncsőd lényege,

– hogy magánszemélyeknek, magyarán a lakosságnak biztosít csődvédelmet. Eddig hasonló eljárás csak a cégekre volt. A cél az lenne az új intézménnyel, hogy aki nem képes fizetni a tartozásait

– megállapodjon azokkal, akiknek tartozik (ők a hitelezők)

– helyreálljon a fizetőképessége és kikerüljön az adósságcsapdából

 – a hitelezők is megkapják az adóstól, amit még vissza tud adni (a bankoknak ez jobb lenne a hosszadalmas, drága, sokszor eredménytelen behajtási eljárások helyett, és belátható időn belül kiszámítható megtérüléshez jutnának)

FONTOS! Kedves olvasók, „devizahitelesek”! A Honlapunkon illetve Facebook oldalunkon is folyamatosan tájékoztatni fogunk Titeket az Államperrel, és más ügyekkel kapcsolatos friss hírekről. Kérjük, hogy segítsd a munkánkat azzal, hogy a Facebook oldalunkra meghívod az ismerőseidet, illetve ide kattintva feliratkozol a hírlevelünkre is. Nemzeti Civil Kontroll.

A "védelem ára"

A magáncsőd fő szabálya, hogy az adós mindenben kötelezően együttműködik a vagyonfelügyelőjével, a Családi Csődvédelmi Szolgálattal és a hitelezőivel, a megállapodás szerint törleszt, és semmivel nem veszélyezteti az adósságrendezést. Már a kérelmi szakaszban is törlesztenie kell valamennyit, amíg ki nem derül, hogy kap-e átütemezést, fizetési könnyítést. Emellett a vagyonát, jövedelmét az adósságrendezés céljára rendelkezésre kell tartania, vagyis nem vonhatja el, beleértve azt a vagyon is, amit a csődvédelem idején kap (például örököl).

Ha az adós az eljárás szabályait megszegi, elvonja vagy eltitkolja a vagyonát és a bevételeit, a hitelezőkön kívül a családi vagyonfelügyelő is kezdeményezi az adósságrendezési eljárás megszüntetését, ami egyben a csődvédelem megszűnésével is jár.

Azért itt még nincs vége. Ennél pár még konkrétabb kellemetlensége is lesz a magáncsődnek:

Az adósnak (vagy adóstársaknak) olyan számlát kell nyitnia, amelyre a bevételek érkeznek és ahonnan törlesztik az adósságot. Erre a számlára minden készpénzt át kell utalni, és onnan csak a családi vagyonfelügyelő engedélyével (és aláírásával) lehet költeni (egyébként sem lehet olyan kiadás, ami meghiúsítaná az adósságrendezést vagy veszélyeztetné azoknak az érdekeit, akiknek tartozik az adós).

A mindennapi élethez szükséges szokásos kiadásokra külön számlát kell nyitni, de ennek a pénzforgalmáról kéthavonta tájékoztatni kell a vagyonfelügyelőt, mint ahogyan minden nagyobb felmerülő kiadásról is. Erről háromfős család esetén személyenként a legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét (42 750 forintot) lehet csak elkölteni vagy felvenni havonta, a közműszolgáltatások, vagyonbiztosítások díján, és a társasházi közös költségen felül, amit átutalással teljesíthetnek. Ha három főnél nagyobb a család, az elkölthető összeg fejenként csak az öregségi nyugdíj (28 500 forint). Ennél nagyobb összegű kiadást a vagyonfelügyelő engedélyezhet.

Bármilyen egyéb számlát csak a vagyonfelügyelő engedélyével nyithat.

Az adósnak havonta legalább annyit kell törlesztenie, amennyi a zálogjoggal terhelt ingatlana értékének 7,8 százaléka tizenketted része (vagyis a hónapokra lebontott éves törlesztőrészlet).

Emellett – ha van – az adósnak folyamatosan fizetnie kell a tartásdíjat (az öregségi nyugdíj másfélszereséig, 42 750 forintig), a kártérítést, a sérelemdíjat (szintén 42 750 forintig), a közös költséget (15 ezer vagy rezsivel együtt 30 ezer forintig), a lakásbiztosítást, a közterheket (kivéve a diákhitelt).

A vagyonfelügyelő minden vagyoni és jövedelmi adatot láthat, folyamatosan ellenőrizhet, még az adóstárs hozzátartozóiét és azokét is, akik egy háztartásban élnek vele. Nyilvántartást is készít a bevételekről és a vagyonról.

A magáncsőd eljárás elején, a megállapodás előtt az adósnak a vagyonfelügyelőjével havi jövedelemfelosztási tervet kell készítenie, melyben a saját, az adóstársa és a vele együtt élő közeli hozzátartozók rendszeres bevételeit, a mindennapi életvitelhez alapvetően szükséges költségeket és az adósságai miatti fizetési kötelezettségeket kell feltüntetni. Ha minderre nincs elég rendszeres bevétel, a vagyonfelügyelő arányosan legfeljebb 20 százalékkal alacsonyabb mértéket határoz meg a fizetési kötelezettségekre. A fizetési kötelezettségek teljesítését az adósnak havonta írásban kell igazolnia a családi vagyonfelügyelő felé.

Az adósnak vállalnia kell, hogy munkát vagy más jövedelemszerző tevékenységet keres.

Az adósnak meg kell ígérnie azt is, hogy jól viselkedik: vállalnia kell, hogy tartózkodik az olyan magatartásoktól, amik olyan személyi és vagyoni szankciókkal sújthatják, amik hátrányosan érintik a törlesztési képességét.

A kocsi és a TV is repül…

Hacsak nem kell a munkájához. Az adósságot ugyanis az adós és adóstársa vagyonából, illetve jövedelméből próbálják rendezni a magáncsőd alatt. Az adósságrendezésbe tartozik az adós és adóstárs induló vagyona és bevétele, továbbá az is, amit az eljárás alatt szerez.

Azt később, végrehajtási rendeletben fogják meghatározni, melyek lesznek azok a kisebb értékű vagyoni elemek, amelyeket nem használnak fel a tartozás rendezésére. Az általános elv az, hogy mentesek lesznek az eljárás alól az adós  és adóstársa, illetve a velük közös háztartásban élő közeli hozzátartozók alapvető létfenntartásához szükséges vagyontárgyak és bevételek.

Ettől persze még nem kell megkönnyebbülni, az eladható vagyonelemekbe bőven beletartoznak majd például a 300 ezer forint alatt tárgyak, melyek eladását a családi vagyonfelügyelő ellenőrzése mellett az adós fogja végezni, és a bevételt befizeti az adósság rendezésére szolgáló számlára fizeti be. A 300 ezer forint feletti vagyonelemek értékesítését a családi vagyonfelügyelő fogja végezni.

A lakás sem biztos, hogy maradhat

A javaslat azt írja, hogy a cél, hogy egy család ne veszítse el a lakását, ha az „méltányolható mértékű és értékű”. Ugyanakkor az adósnak már a magáncsőd kérésekor nyilatkoznia kell, hogy meg akarja-e tartani a lakást, vagy hajlandó kisebb lakásba költözni. Valaki akkor tarthatja meg a lakását, ha nem kell az adósságrendezéshez, vagy él benne gyermek vagy 70 év feletti idős ember is, esetleg tartósan súlyos beteg vagy fogyatékos.

Még a gyermekeid is örökölhetik

Az "adós" halála után a gyermek, vagy gyermekek is megörökhetik a kedves csődgondnokot, és vele együtt ezt az eljárást, ha úgy döntenek, hogy esetleg igényt tartanak a lakásra. [cn-social-icon]