TATÁR JÓZSEF – A MAGÁNCSŐD INTÉZMÉNYE

TATÁR JÓZSEF - A MAGÁNCSŐD INTÉZMÉNYE.

Mi a helyzet a magáncsőd intézményes bevezetésével?

Kormányzati források szerint össze akarják hangolni a devizahitelek forintosításának a tervezetét a magáncsőd intézményével, vagyis több mint százezer olyan érintett családdal tervez a kormány, akiket gyakorlatilag pénzügyi gyámság alá helyeznek.

Európában a '80-as évek közepe óta működik a magáncsőd intézménye, lényege az, hogy családi csődbiztosok patronálják a bajba jutottakat. Ha egy család nem tudja fizetni a számlákat, akkor a bíróságon kéri, hogy fizetési moratóriumot adjanak számára, és rendeljenek ki számára egy csődbiztost, aki anyagi kilábalásához pénzügyi tervet készít, illetve tárgyal a bankkal és a közüzemi cégekkel.

Magyarországon tervek szerint azok a családok vehetik majd igénybe a családi csődvédelmet, akik (például) a bankokkal nem tudnak megállapodnia vitatott vagy valós követelésekkel kapcsolatban. A csődvédelem tehát azoknak a családoknak a pénzügyi helyzetét célozná, akiknek még volna miből gazdálkodniuk, ha nem rekedtek volna meg az egyre növekvő banki, vagy egyéb követelések kátyúiban. A legnehezebb helyzetben élők, akiknek csak a létfenntartásra jut, a csődvédelem nem jelent segítséget.

Komment: A csődbe került családok többsége önhibáján kívül került nehéz helyzetbe, nem pedig azért, mert nem tudja a családi pénztárt kezelni. A csőd oka a devizahiteles uzsorakölcsönök, a semmire sem elegendő minimálbérek, a gazdasági válság okozta kilátástalanság. Nem arról van szó, hogy a társadalom széles rétegei hirtelen pénzügyi analfabéták lettek, hanem elsősorban arról, hogy a mentőöv zsonglőrök mindent megtettek elszegényedésükért.

Az egykor polgári középosztály megtakarításai nem a hanyag gazdálkodásuk miatt váltak köddé, hanem, a mindenkori "felelős kormányok"  által támogatott bankok uzsorapolitika, és az állampolgárokat kiszipolyozó gazdasági szemléletmód jövedelmei, adótörvényei, elvonásai miatt. Orvosolni ezt nem orwelli szociálpolitikával kell, hanem tisztességes, köz érdekeit szem előtt tartó kormányzati intézkedésekkel. A közérdek márpedig nem csődbiztost igényel, hanem jóléti társadalmat és jogbiztonságot, amely garantálja, hogy valóban jogállami keretek között számoltassák el, vonják felelősségre, és kötelezzék kártérítésre azokat a csaló pénzintézeteket, amelyek ezer milliárdokkal rövidítették meg az állampolgárokat. Rögtön lenne pénz egyéb családi kiadásokra, a csődbiztosnak nem társadalmi jelenséget, hanem pár ezer ügy kellene kezelnie. Lehetne enyhíteni a terheket európai bérekkel az európai árak mellé, családcentrikus, méltányos adórendszerrel, és gazdasági áttekinthetőséggel, kiszámíthatósággal. Rögtön lenne pénz egyéb családi kiadásokra, és a csődbiztosi hivatalnokrendszerre semmi szükség nem volna.

Az érdemi intézkedéseket természetesen mint mindig, most is elodázzák, azzal, hogy a bankok áldozatainak nadrágszíját atyáskodó gesztussal segítenek szorosabbra húzni, és úgy állítják be, hogy hú de nagyot segítettek. Ez olyan, mintha X csalással vagy erőszakkal elvenné Y pénztárcáját, majd pár perc múlva kisegítené a kétségbeesett áldozatot egy húszassal, hogy ne haljon éhen, aki ezek után hálásan fogadja a segítséget. Így lehet megtörni a társadalom gerincét, így lehet kiskorúsítani a társadalmat, nem tudok lelkesedni az ötletért, még akkor sem, ha sok megtört, kifosztott, kétségbeesett honfitársam ezt az újabb megaláztatást utolsó kapaszkodóként kénytelen elfogadni. Sajnálom, hogy hagytuk idáig fajulni a helyzetet. –Tatár J. forrás: tatarjozsef.bloglap.hu

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM