SZERZŐDÉSKÖTÉS – NEMLÉTEZŐ SZERZŐDÉS.

[good_old_share]

– kérem megosztani, add tovább és terjeszd –
DEVIZAADÓS FELHÍVÁS A KÚRIA ELNÖKÉHEZ

"KÚRIA FELELŐSSÉGE
A deviza-nyilvántartású jogviszonyokra vonatkozó iránymutatásokban a hitelezőknek nyújtott előny polgári felelősségi alakzata az egyenlő bánásmód követelménye, hátrányos megkülönböztetés tilalma személyiségi jogsértés és a hasonló uniós alapvető jogok, valamint az (adós)szolgaság tilalma megsértése, amely sérelemdíj és ezt meghaladóan bírósági igazgatási jogkörben okozott kártérítés alapjául is szolgálhat."

Tisztelt Kúria! Tisztelt Elnök Úr!

Magyarország törvényeit nem lehet átlépni (bár a hatalom a saját képére hozott törvényeit is naponta átlépi). A Kúria csak a jogot állapíthatja meg, azonban jogot nem alkothat. Az amikor Ön a jogot megújítja szakzsargont használta, az nem más, mint a hazánkban kialakult szervezett magánhatalom kivetülése mindegyik hatalmi ágra, így a bírói hatalomra is, amely eszerint jogot vindikál magának arra, hogy az egyetlen törvényben nem szereplő jog megújítása hatáskört alapítson magának és a a törvényhozással versengve nyomják el a joghoz jutás és a jogérvényesítés lehetőségét.

A jogfejlesztés amit valóban vindikálhat magának a legfőbb bírói fórum, az nem lépheti át a jogértelmezés kereteit. A devizahiteles jogalkotás alapjául szolgált hírhedt 6=2013 PJE jogegységi határozatuk jogot létesített, a további kettő jogegységi 2/2014 PJE, 1/2016 PJE határozataik és eseti döntésekben kifejeződő bírói gyakorlatuk pedig egy fináncoligarchia árfolyamfogadási ügyletét törvényesítő bírói asszisztencia.

Mint európajogi (pénzügyi) szakjogász ide összeszedtem amiben az ún. deviza-nyilvántartású fogyasztói szerződésekre vonatkozó jogértelmező – a Velencei-bizottság szerint aggályos – bírósági iránymutatásaik  törvényeket sértenek vagy azokkal egyenesen szemben állnak.

1. 
DEVIZA-NYILVÁNTARTÁSÚ JOGVISZONY
KÚRIA BÍRÓI MŰHIBÁS JOGÉRTELMEZÉSE

Deviza-nyilvántartású jogviszony kölcsönszerződésnek minősítése  azért nem helytálló, mert a kirovó-lerovó jog- és pénzelméletük nem ad választ arra a kérdésre, hogy a felek deviza-árfolyamok stabilitására vonatkozó várakozásának már a szerződéskötés napján is fennálló megbomlása folytán a jogviszony a kölcsön célzott joghatásának hibájában szenved. A devizakamat előnnyel ellentételezett árfolyamveszteség adósra terhelése egy tudománytalan bírói nézet.

A kamatelőny a svájci frank és a forint jegybanki alapkamatai közötti distanciában helyezkedik el, így pl. 1% svájci frank alapkamat és 7% forint alapkamat között 6% a kamatkülönbözet. Az IMF-Világbank szerzők által feltárt pénzügyi törvényszerűség pedig éppen az, hogy minél nagyobb ez a kamatrés, annál jobban leértékelődik a nemzeti valuta, esetünkben a forint.

A svájci frankhitelek 3-5% kamata a kamatrésen belül semmilyen előnyt nem hordoz, mivel osztja a nemzeti valuta leértékelődésének sorsát, vagyis a tőkére- és kamatra vetített árfolyamveszteségen belül foglal helyet. Mi pénzügyjogászok csak nevetünk azon, ahogyan a Kúria beletett egy nyolcosztályos számtan példát a jogegységi határozatába (alacsony kamattal ellentételezett árfolyamveszteség viselés) szemben a csak devizakamatparitás és a deviza határidős piacok törvényszerűségeivel magyarázható árfolyamveszteség magyarázatára.

Igen alacsony a bírók felkészültsége ennek a jogviszonynak a megértéséhez, de hogyan lehetne magasabb, ha egyszer a Kúria sémája egy magánjogi görcsölés a devizakamatparitás elhagyására és a teljesítési létszakaszba áttolására, mintha a felek szolgáltatásának és ellenszolgáltatása egyensúlya a létszakaszban bomlana meg. De nem így van.

A szerződéskötés időpontjában immanens (magában hordozó) jellegadó tulajdonsága a jogviszonynak két olyan pénzügyi törvényszerűség, amelyet a jog fekete sötét lovával a Kúria átugrott a sakktáblán. Nézzük ezt a két pénzügyi törvényszerűséget, amelyet nem képeztek le a jog és kiváltképpen a pénzügyjog nyelvére.

1.1. 
Banki szakismeret – devizakamatparitás.

A kirovó-lerovó pénznemek deviza-árfolyamának változása alapvetően a két deviza alapkamatai különbözetének nagysága mozgatja, tehát ha eleve a szerződéskötések időpontjában átlag 12% forint alapkamat mellett 2% svájci frank alapkamathoz képest 10% a kamatrés, ez a forint svájci frankhoz képest negyven éve tartó leértékelődésének trendjébe helyezve már a szerződéskötés napján biztos forintvaluta leértékelődést jelez.

1.2. 
Banki szakismeret – fedezett devizakamatparitás.

A bankok 15-20 éves futamidejű deviza-nyilvántartású kölcsönöket nyújtottak, amelyeket zömében 1 (egy) éves futamidejű kamatswap ügyletekkel fedeztek, vagyis CHF-HUF devizacsere ügyleteket kötöttek, amelyhez nem kellett a CHF és HUF tőkét mozgatni, csak a futamidő végén egymással szemben elszámolták a saját deviza kamatkövetelésüket a másik deviza kamatkövetelésével szemben.

Ezzel a bankok fedezett devizakamatparitáson nyugvó kölcsönt nyújtottak, nekik csak a kamatswapok megújítási kockázatának merült fel költsége, de ez számítható volt. Az államkötvények AKK zéró-kupon hozamgörbéje és a CHF/HUF enyhén emelkedő hozamgörbe alapján a bankok a szerződéskötéskor ismerték azt, hogy a fedezett kamatparitású CHF forintárfolyam 2005. márciusában  158,13 forint és tíz év múlva 2014. decemberében 256,10 forint. És lőn valóban 2014. októberében 256,47 forinton forintosították a svájci frankot.

A bíróságokon meg fújják a "hozzáértő" bírók, akik a pénzügyjogi vizsgákon látszik hogy éppen átbukdácsolhattak, hogy hát a világgazdasági válság meg egyebek. Nos, ezeknek semmi köze a fenti törvényszerűséghez. Kúria elvi gazdasági döntése még rá is tesz, hogy sem az irányát, sem a mértékét nem kellett megmondani az adós felé. Na, de kérem az összefüggést igen és ha azt elmondják, senki nem vett volna fel devizahitelt.

Európa piacgazdaságaiban utoljára Hitler rendelt meg törvényeket. A devizatörvények pedig a Kúria döntésén nyugszanak, azon a devizahiteles bírósági doktrínán, amely a törvény előtti egyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalma, valamint a hatékony fogyasztóvédelem követelménye uniós jog és biztonság térségének szimpla megsértése.

1.3. 
Adós nyitott pozíció – fedezetlen devizakamatparitás.

Az adós fedezetlen devizakamatparitása a törlesztések során az eladási árfolyamhoz, később a helyébe lépő MNB hivatalos árfolyamhoz igazodik, de ez akkor is fedezetlen nyitott pozíció.

Ha a bank ugyan már a saját költségén kezelte a deviza-árfolyamkockázatot és legfeljebb megújítási kockázati díjat fizetett deviza cserepartnerének, akkor tisztelt Kúria ugyan mondja már meg, hogy mi az a tétel, hogy az adós árfolyamkülönbözetet fizet a banknak? Hogyan lehet nyitott az adós devizapozíciója, ha a bank pozíciója fedezett, ezért ez nem más, mint egy banki ellenszolgáltatással nem ellentételezett deviza árfolyambevétel szedése, amelyből nem jelentős megújítási kockázat költség levonása után is tetemes árfolyam-nyereség, a nagy extraprofit keletkezett a bankoknál.

Kúria szocialista magánjogi dogmákon felnőtt ítélkezése képtelen volt ezt így végig gondolni, valamennyi bíráját le kellett volna vizsgáztatni vagy Különbíróságot létrehozni. Helyette mi van? A bírák üres szemekkel végig hallgatják a friss jogtudományon nyugvó pénzügyjogi érvelésünket és felcsapják a gondolkodást vagy a tények vizsgálatát mellőző Kúria-doktrínát, azt a műhibás kotyvalékot hirdetik ki, mint az igét. Felevszik az absztrakt tényállást és ítélet írásakor alávonják a tárgyalásokon fel sem vett ítéleti tényállást.

1.4.
Összegezve.

A Kúria kirovó-lerovó jog- és pénzelmélete mindössze arra ad választ, hogyan lehet egymástól eltérő pénznemben meghatározni a kirovó kölcsönt (devizában) és a törlesztést (forintban), az már csak "hab a tortán", hogy a magánjog áttörve a tételes pénzügyi törvényt létesít a kirovó devizanem helyére egy csak nyilvántartott devizakölcsönt.

A lex specialis felsorolta és a Legfelsőbb Bíróság kimerítő felsorolásnak minősítette a devizával, valutával végzett pénzügyi szolgáltatást, de a Kúria doktrínája törvényekkel szemben (contra legem) produkált egy további pénznemet a deviza-nyilvántartású forint devizát. És itt a Kúria megújítom a jogot nem jogértelmező, hanem a jogértelmezéssel alkotmányellenesen jogot létesítő aktusa. Itt az eredendő bűn.

Kúria a 6/2013 PJE határozatával a Hpt. törvényt módosította és a kimerítő deviza, valuta pénznemek mellé a deviza-nyilvántartású devizával végzett pénzügyi szolgáltatást létesített. Nem igaz tehát a Kúriának az az indokolása, hogy a felek szabadon állapodhatnak meg a szerződés tartalmában, mert a magánjognak ide van egy kivétel szabálya, ez pedig "ha törvény másként nem rendelkezik", na kérem ezt a szabályt hágta át a Kúria, amikor a bankok szerződési szabadságát legalizálta.

Összegezve tehát az alapvető hiba, hogy nincs ilyen pénznem a szerződéskötéskor, hogy deviza-nyilvántartású deviza. innen kezdve a Kúria jogértelmezése hibás alapokról induló magánjogi dogmatikai tévedés azon alapuló dogmatikai tévedések sorozata.

2. 
SZERZŐDÉSKÖTÉS – ÁRFOLYAMFOGADÁS

A bankok a fenti szakismeretük alapján a forint leértékelődésére, míg az adósok a stabil forintárfolyamra fogadtak, ezt a várakozásukat fejezte ki a szerződésbe illeszkedő alacsony kamat. Az árfolyamveszteség lehetősége jelentéktelennek mutatkozott.

A szerződéskötéskor immanens árfolyamfogadási tartalom a DH2 törvény banki részletes elszámolásának adatait fx-függvényre felvéve és paraméterezve kimutatja, hogy valamennyi esetben a bankok a jogviszony tényleges tartalmát, azaz 98-100% tartalmú árfolyamfogadást számoltak el.

Az árfolyamfogadás bírói úton nem érvényesíthető. Azonban a Kúria ezt az árfolyamfogadást contra legem bírói útra engedte. 

3. 
SZERZŐDÉSKÖTÉS – TISZTESSÉGTELEN FELTÉTEL

A Kúria nagyon hallgat a C-186/16 ítélet óta, amely kimondta hogy a banki szakismeretet is közölni kellett volna a szerződéskötéskor. Ez a szakismeret pedig nem más, mint a devizakamatparitás és a deviza határidős árfolyam piacok összefüggései. A Kúria ehhez képest mindössze az árfolyamváltozás lehetőségéről tájékoztatást és ennek a törlesztőrészletekre hatását követeli meg.

Összeragadtak a főbírók kezében a lapok. A Hpt. az árfoylamkockázat ismertetését és ennek a hatását a törlesztőrészletekre írja elő. Ebből jogértelmezéssel a deviza-nyilvántartású termék természetének vizsgálata következne, de ezt nem követelik meg, mert akkor a kockázatfeltáró nyilatkozatok nem lennének megfelelőek, ugyanis azok sem a devizakamatparitás összefüggéseit, sem a deviza határidős árfolyamok összefüggését nem tartalmazzák.

A friss C-51/17 főtanácsnoki vélemény is megijedt a román korábbi döntéshez képest visszalép és a tagállami bíróságra hagyja, hogy közölnie kellet volna a banki szakismeretet vagy sem. De azért hozzá teszi, hogy ebben az EUB korábbi ítéleteit – mint értelmezési kötelezettséget – kell követni.

Kíváncsian várom, hogy farol ki megint a Kúria az uniós jog és az uniós értelmezési kötelezettség doktrína alól. Ugyanis és mivel a román-ítéletet alkalmazni kell, ezzel szemben álló iránymutatást a Kúria nem hozhat, akkor pedig a devizakamatparitás és a deviza határidős árfolyamok piaci ismerete közlését nem tartalmazó árfolyamkockázati kikötés és tájékoztatás tisztességtelen, ezért a szerződés – a C-26/17 végzés szerint – egészében érvénytelen.

4. 
SZERZŐDÉSKÖTÉS – NEMLÉTEZŐ SZERZŐDÉS

A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Fővárosi Ítélőtábla felismerte, hogy az egyedi szerződési feltételek, ha nem tartalmazzák a deviza árfolyamkülönbözet többletköltségére vonatkozó rendelkezést, hanem azt csak az ÁSZF tartalmazza, úgy a devizakonstrukció nem vált a szerződés részévé, ezt tovább gondolva azt jelenti, hogy a devizakonstrukció – mint amely nélkül a bankok nem kötöttek volna szerződést – disszenzusa folytán a szerződés nem jött létre.

Én tovább viszem ezt, nevezetesen a szokásos szerződési gyakorlattól eltérő  devizafeltételekre vonatkozó külön figyelemfelhívó kikötés is hiányzik a szerződésekből, ezért a devizakonstrukció emiatt sem vált a szerződés részévé. Összegezve vagy nem jött létre vagy forintszerződés alacsony kamaton, így állunk.

5.
VH-MEGSZÜNTETÉS – JOGOSULTI FELELŐSSÉG – TARTOZÁS ALÓL SZABADULÁS

Végrehajtás megszüntetési perek törvényi korlátozása miatt teszem ide ezt az esetkört. A bank jogosulti felelőssége a jogszabályoknak nem megfelelő tartalmú, a deviza-nyilvántartású szerződés lényeges ismérveire (devizakamatparitás, deviza határidő piacok ismeret) vonatkozó tájékoztatás hiánya, amely miatt az adós nem mérhette fel a teherbíró képességét, ez pedig közvetlenül okozta – Szladits-nyomán – a beöltési képtelenségét, ezért "olybá kell tekinteni", hogy a hitelező visszakapta a nyújtott kölcsönt és az adós szabadul a tartozása alól. Ez pedig törvényi vh-megszüntető ok, mivel a a követelés egészen megszűnt, vagyis ezen esetkörben lehet vh-megszüntetési pert indítani és kérni a vh-felfüggesztését is.

6.
VH-ZÁRADÉK TÖRLÉS – EGYOLDALÚ KÖTELEZETTSÉG VÁLLALÁS.

Fővárosi Ítélőtábla ítélete nyomán az egyoldalú kötelezettségvállaló közjegyzői okirat nem ténytanúsítvány, ezért azt záradékolni nem lehet, következésképpen a közjegyzői törvény (Kjtv.) és a bírósági végrehajtási törvény (Vht.) alapján a közjegyzői záradékot töröltetni és annak jogerőssé válásáig a végrehajtást felfüggesztetni lehet.

7.
KÚRIA FELELŐSSÉGE

A deviza-nyilvántartású jogviszonyokra vonatkozó iránymutatásokban a hitelezőknek nyújtott előny polgári felelősségi alakzata az egyenlő bánásmód követelménye, hátrányos megkülönböztetés tilalma személyiségi jogsértés és a hasonló uniós alapvető jogok, valamint az (adós)szolgaság tilalma megsértése, amely sérelemdíj és ezt meghaladóan bírósági igazgatási jogkörben okozott kártérítés alapjául is szolgálhat.

Dr. Kriston István ügyvéd, európajogi (pénzügyi) szakjogász.

[good_old_share]