Pert vesztettél a bankod ellen? Itt a segítség!

Dr. Szabó V. László ügyvéd, Nemzeti Civil Kontroll, Pert vesztettél a bankod ellen? Itt a segítség!

Segítség a bajba került devizakárosultaknak – Pert vesztettél a bankod ellen? Itt a segítség!

Dr.Szabó V. László ügyvéd – Ez a bejegyzés azoknak kínál segítséget akik már jogerősen pert vesztettek a bank ellen.



A Kúria előtt meg lehet támadni a jogerős ítéletet is jogszabálysértésre  hivatkozással. 
Sok ügyvéd már a felülvizsgálati kérelem benyújtásakor nem fordít gondot a jogszabályi kötelezettségekre és alkalmatlan beadványt terjeszt elő.

Azért, hogy az adós tudja kontrollálni ügyvédje munkáját megosztok néhány aranyszabályt a felülvizsgálati kérelemmel kapcsolatban.

A régi Polgári perrendtartást  kell alkalmazni azokra a perekre amelyek 2018 előtt indultak.
A felülvizsgálati kérelmet a jogerős ítélet kézhezvételétől számított 60 napon belül lehet benyújtani.

Ha a kérelmező kéri a  Kúria  a végrehajtást  kivételesen felfüggesztheti. A végrehajtás felfüggesztéséről szóló végzés meghozatala során a bíróságnak különösen arra kell figyelemmel lennie, hogy a végrehajtást követően az eredeti állapot helyreállítható-e, vagy hogy a végrehajtás elmaradása nem okoz-e súlyosabb károsodást, mint amilyennel a végrehajtás felfüggesztésének elmaradása járna.

A felülvizsgálati kérelmet csak a benyújtásra nyitva álló 60 nap alatt lehet kiegészíteni, módosítani. E törvényes határidőn túl nincs lehetőség a felülvizsgálati kérelem kiegészítésére (BH2017. 232.). 

A Pp. 272. § (2) bekezdése és a Pp. 275. § (2) bekezdése alapján a Kúria a jogerős határozatot a felülvizsgálati kérelemben megjelölt megsértett jogszabályhely, az ott előadott jogszabálysértés, valamint a kérelem jogi indokai által meghatározott keretek között vizsgálhatja felül. Tehát ami nincs benne a kérelemben arról nem születik döntés.

loading...

A felülvizsgálati kérelem hivatalbóli elutasítását a  1/2016. (II. 15.) PK vélemény 3. pontja részletezi mely szerint a felülvizsgálati kérelem egymással  szorosan összefüggő kötelező tartalmi kellékei:
a jogszabálysértés  és  a megsértett jogszabályhely megjelölése, valamint annak kifejtése, hogy a fél a határozat megváltoztatását milyen okból kívánja.

Ezen együttes törvényi feltételeknek a fél akkor tesz eleget, ha egyrészt a megsértett jogszabályhelyet konkrétan megjelöli, másrészt pedig a hivatkozott jogszabálysértést tartalmilag is körülírja, az arra vonatkozó jogi álláspontját kifejti, vagyis ha a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait is ismerteti. 

A 3. ponthoz fűzött indokolás szerint a felülvizsgálati kérelem központi eleme a megsértett jogszabályhely megjelölése és a jogszabálysértés körülírása, mert ezek határozzák meg a Kúria felülbírálati lehetőségének tartalmi és perjogi kereteit. 
A 4. ponthoz fűzött indokolás szerint érdemben csak azok a hivatkozások vizsgálhatók, amelyek esetében a törvény által előírt tartalmi követelmények maradéktalanul teljesültek, az egyéb hivatkozásokat a Kúria figyelmen kívül hagyja.

Tehát ha a fél jogi képviselője a fenti tartalmi követelményeket nem teljesíti akkor hivatalból elutasításra kerül a felülvizsgálati kérelem és a végrehajtás folyik tovább.

A Kúria a jogerős ítéletet csak a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálhatja felül, valamint érdemben csak azokat a hivatkozásokat vizsgálhatja, amelyek tartalmazzák a megsértett jogszabályhely megjelölését és a jogszabálysértés körülírását is.

Nem elég általánosságban annyit állítani, hogy a korábban eljárt bíróságok a bizonyítékokat iratellenesen, tévesen  értékelték hanem konkrétan meg kell jelölni mely bizonyítékokat és milyen okból értékelt iratellenesen vagy tévesen különben  a Kúria ezt a hivatkozást érdemben nem vizsgálhatja.

Nem elég a jogsértésekre általánosságban hivatkozni hanem  a  jogkérdésekkel kapcsolatban konkrétan meg kell jelölni a  megsértett jogszabályhelyet, különben  azokat a Kúria sem vizsgálhatja.
Arra nem lehet hivatkozni a felülvizsgálati kérelemben, hogy a bíróságok nem tettek eleget a tényállás teljes feltárásának.

A polgári perben eljáró bíróságot nem terheli tényállás felderítési kötelezettség. A felperesnek a keresetlevélben kell feltüntetnie az érvényesíteni kívánt jog alapjául szolgáló tényeket és azok bizonyítékait, az alperesnek pedig az ellenkérelemben kell előadnia az annak alapjául szolgáló tényeket és ezek bizonyítékait.

A bíróság a bizonyító fél indítványára  akkor rendel el a per eldöntéséhez szükséges tények megállapítása érdekében bizonyítást  ha azok bizonyítás nélkül nem állapíthatóak meg, ugyanakkor mellőzi a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen bizonyítást. 
A felülvizsgálati kérelmében a bizonyítás elrendelésével kapcsolatban meg kell konkrétan jelölni a megsértett jogszabályhelyet is különben  azt a Kúria sem vizsgálhatja.



Ugyanígy a a korábban eljárt bíróságok az adós indítványa ellenére nem rendeltek ki szakértőt az ügyben a felülvizsgálati kérelemben az ezekkel kapcsolatban megsértett jogszabályhelyet is meg kell jelölni  különben azokat a Kúria érdemben nem vizsgálhatja.

Ha az adós másodfokon az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését kérte,de azt a másodfokú ítélet elutasította akkor a felülvizsgálati kérelemben a jogerős ítélet ezzel kapcsolatos döntését és annak indokait alaposan és alátámasztva kell támadni mivel a Pp. mérlegelési lehetőséget biztosít a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróság ítéletének a hatályon kívül helyezésére, ezért önmagában a hatályon kívül helyezés hiánya nem sérti ezeket a jogszabályi rendelkezéseket (Kúria Pfv.III.21.631/2019/5.). Dr.Szabó V. László ügyvéd. 

Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM