NYÍLT LEVÉL A MOKK-NAK. A KÖZJEGYZŐKRŐL

[good_old_share]

Tárgy: A közjegyzői tevékenység teljes felfüggesztése a deviza hiteles, illetve deviza alapú hiteles ügyekben, mert fogadás behajtásában a közjegyzők nem járhatnak el.

Tisztelt Magyar Országos Közjegyzői Kamara!

Tisztelt Dr. Tóth Ádám Elnök Úr!

Az MNB volt elnöke – Járai Zsigmond -, AIB-DEV-4/2011. – AIB-DEV-4/2010-2014 – számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette:

– jegyzőkönyv 7. oldal közepe -:

„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.”

A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András – ugyancsak az MNB volt elnöke – nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.

A Budapesti Érték Tőzsde 2004 es októberi elemzésében már 7 évvel a fenti parlamenti jegyzőkönyv elkészültét megelőzően, szintén fogadásnak nevezi, az ilyen formációjú hitelezést. A BÉT, továbbá kitér arra is, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával az adós kockázatai akár a nullára is csökkenthetőek.

– Idézet a BÉT anyag 5 oldal lapalja és 6. oldal elejéről -:

„Amikor az ember bemegy a bankba és választ az ott található hitelkonstrukciók közül, implicit fogadást köt arra vonatkozóan, hogy a következő 10-15 évben hogyan alakulnak majd a kamatlábak és az árfolyamok egymáshoz képest, vagy finomabban fogalmazva, választásával bonyolult makrogazdasági összefüggésekre vonatkozóan fejezi ki várakozásait. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a választást leginkább a havi törlesztő részlet nagysága befolyásolja. Mit lehet tenni abban az esetben, ha az idő előrehaladtával, a hitel felvevőjének megváltoznak a várakozásai a jövőbeni makrogazdasági mutatók alakulásával kapcsolatban és ezért az eredeti ”fogadásából” ki akar szállni, vagy meg akarja azt változtatni?

A bankok lehetővé teszik ezen hitelek forintosítását, ami természetesen költségekkel jár. Vagy használhatjuk a Tőzsdén kereskedhető származtatott termékeket. Ezeknek a termékeknek az ára más az úgynevezett alaptermékek áralakulásától függ, mint például devizák árfolyama, vagy kamatszintek. Elérhető, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával a hiteladós összesített érzékenysége az árfolyam vagy kamatláb változására kisebb, akár nulla legyen, azaz ettől kezdve nem befolyásolja tényleges anyagi helyzetét az euró vagy svájci frank árfolyam illetve kamatláb változása.

Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a BÉT már 2004-ben a hitelek forintosításáról beszél.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Olyan szakemberek nyilatkozatait, mint Végh Rihárd BÉT és Járai Zsigmond MNB, talán hitelesebben lehet kezelni, mint a nem megszemélyesíthető Bank-ok többnyire egy meghatalmazással közjegyzőhöz küldött alkalmazottainak jegyzőkönyvbe diktált – hozzá teszem, hogy vitatható! – állításait!

Ráadásul e banki alkalmazottak a közjegyzőknek csak egy nyilvántartást mutatnak be bizonylatként. Mint tudjuk a nyilvántartás nem bizonylat. Ellenben annak a közjegyző előtt bizonylatként való feltüntetése már eleve a közjegyző megtévesztése.

A Büntetőtörvénykönyvről szóló 2012 évi C. törvény szerint:

Hatóság félrevezetése

271. § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan – és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.

Mivel a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, kimondja, hogy:

Általános elvek

1. §2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.

(2)3 A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban – a felek esélyegyenlőségének biztosításával – kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.

(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nemperes eljárásokat.

(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.

Tehát:

A közjegyző hatósági személy, ezért félrevezetése a fentiekben írtak szerint büntetendő cselekmény!

A fentiekhez kapcsolódóan a bankok még az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. számú törvényt sem tartották be!

3. A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai

3. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul .

(2) A pénzügyi intézmény köteles a fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni.

4. § (1) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

Figyelemmel a törvény 2-es pontjára:

„A pénzügyi intézmény köteles a fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni.” De nem készítette el, csak egy hitelegyeztető levelet küldött,

„ A pénzügyi intézmény köteles…..” Akár nyelvész szakértőhöz is fordulhatunk, mert ide egyértelműen ez van leírva, és a törvényt szó szerint kell érteni.

Így a törvény 4-es pontja eleve nem is tud megvalósulni!

4. § (1) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.

A nem létező módosult fogyasztói kölcsönszerződés tartalmának kereteihez nem tud alkalmazkodni a korábbi közjegyzői okirat, hiszen az egy írásos okirat és annak jelenleg szerződéses alapja nincs.

Új Ptk hatodik könyv kötelmi jog:

6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat]

(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.

(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.

E törvényhely szerint, a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást törvény nem változtathatja meg, csak egy másik okirat, ami viszont nem készült el!

Végrehajtásra ezért végképp nem lehet a régi okiratokat, vagy szerződéseket egy ilyen jogi helyzetben felhasználni, hiszen azokat több pénzügyi szaktekintély is „fogadásnak” minősítette.

A törvényi változásokkal az okiratokban rögzített kötelezettség abban a formában, ahogyan oda rögzítve van, megszűnt, illetve létre sem jött, hiszen a Kúria is kimondta, hogy például az árfolyamrés mögött nem volt szolgáltatás tehát nem volt deviza adásvétel.

Amennyiben nem volt soha deviza adásvétel, és az árfolyamrés alkalmazása szintén a Kúria szerint tisztességtelen, akkor nem lehet a jogügylet mögött forintra váltható deviza sem.

A bankok által behajtani szándékozott követelések, melyekben a tőketartozások összegét, és a havi törlesztést a deviza árfolyamának változásához kötötték, nem mások mind kölcsönszerződés mögé bujtatott fogadások.

A devizakölcsönzés, követelésében nem rendelkezhet bizonylatokkal, hiszen a tartozás kialakulása nem valós üzleti tevékenységből, hanem fogadásból származik. Közjegyzők, és bíróságok, ilyen követelések behajtásában nem vehetnek részt.

Budapest, 2016. október 30.

Kérem e levelet a közjegyzők tájékoztatása érdekében nyílt levélként kezelni és a mokk honlapjára feltenni, esetleges elutasítás esetén, annak jogszabályi indoklásával együtt.

A levél csatolmányként két mellékletet tartalmaz:

1/ Az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án készült jegyzőkönyvét.

2/ A BÉT 2004 Októberi elemzését.

Szíves együttműködésüket és megértésüket megköszönve

Tisztelettel: Horváth Rudolf.

[apss_share]