MI NEM AZ ÁLLAMOT, HANEM A LAKOSSÁGOT ADÓSÍTOTTUK EL „DEVIZÁBAN”.

MI NEM AZ ÁLLAMOT, HANEM A LAKOSSÁGOT ADÓSÍTOTTUK EL „DEVIZÁBAN”.


Varga István – A Magyar Állam Európa csatlakozó perifériájának egyik állama volt. Mindegyikben elindították ezt a felértékelődő idegen pénzben számított kölcsönzést, amit Dél-Amerikában, Ausztráliában és bár más eszközökkel, de hasonló céllal az USA-ban is eljátszottak. (Ott kezdeti előnyökkel és a fizetőképesség vizsgálatának elhagyásával).




Csakhogy, a csehek önérdek-érvényesítése a magyar előtt jár fényévekkel, ők nem engedték, nem is történt náluk kölcsönzés devizában. A szlovákok csak szerényen engedték euróban és be is vezették az eurót, így őket sem sújtotta.

A románok töredéknyi mértékben engedték, főként euróban és a sok külföldön dolgozó román tudta úgy-ahogy teljesíteni, bár őket is megszorongatták.

Mi magyarok a leginkább befekvő fajták vagyunk. Az izolált nyelvünkkel nem értjük meg a világ csibészségeit, azokat rajtunk könnyű elkövetni.

Politikusaink pedig nem nemzeti elkötelezettek, őket a külső megfelelési kényszer mozgatja és mozgatta a keleti irányítás alatt is.

NCK: Varga István gondolatait támasztja alá: emlékezzünk vissza, hogy a Fidesz-KDNP kormány egyik fő intézkedése volt, hogy az önkormányzatok, és az egyházak „deviza”-hiteleit rendezte!

A devizában kölcsönzés már a '90-es években is elég gyakori volt a vállalati körben, mert akkor a forint elinflálása alatt a bankok nem akartak veszteni.



Majd az ezredforduló után, 2001-től szabad a pénzváltás, ekkor a FIDESZ készült fel előzetes szabályokkal a hamarosan érkező devizahitelezésre.

Az időtájt a lakásépítéshez jó állami támogatás járult a nagy forintkamat fenntartására, azaz a bankok a költségvetést fejték.

Azonban az európai csatlakozás után csak időlegesen volt megengedett az állami támogatás, így a kamattámogatást ki kellett vezetni, de a banki érdek volt a nagy kamatláb fenntartása.

Nem, a kölcsönzés miatt volt olyan óriási a kamatláb, hanem az átváltott devizával spekulációs okból, tehát így lehetett fejni az országot, és fékezni a fejlődését.

Ebben a környezetben vezették be a svájci frank kölcsönzést, az összes csatlakozó országban, de nálunk erős politikai támogatással, beleértve a hamis tájékoztatást, azaz az emberek becsapását.

Kérem, vegye figyelembe, hogy a mi monetáris rendszerünk csak egy rész a BIS által csendben irányított nagy egésznek.

Mi a forintot a '90-es években elinfláltuk, kiszorítottuk, idegen pénz jött helyébe – természetesen forintra váltva – azzal, hogy az MNB nem hitelezett, a betelepült idegen bankok eszköze pedig idegen eszköz volt.

Az un. devizahitelezés a monetáris rendszer része volt, a BIS pontosan tudta, mi történik itt. Miből látható ez?




Abból, hogy nincs egyetlen dollár alapú kölcsön sem. Ez nem véletlen, hiszen a világ pénzforgalmának 70%-a dollárban zajlik. Mégis, az 1,2 millió szerződés között még véletlenül sincs dollár alapú.

Miért? Mert az USA-ban a subprime kölcsönzéssel a dollár várható gyengülésére készültek fel, a bankok bajba kerülésére.

A cél az volt, hogy az USA és az európai államok megsegítsék őket, azaz az államok eladósodjanak és a bankrendszer befolyása növekedjen. Ugyanis az államok nem a bankok részvényeit vették át mentés címén, hanem a bankkal szemben vállaltak magukra kötelezettséget. Itt Európába 5086 milliárd euró ilyen kötelezettség vállalás történt, ez több mint az unió összes jelzáloghitele, minden egyes uniós polgárra 3 millió forint új adósságot tettek, de ezt az adósságot nem vonják össze a költségvetések adósságaival, külön kezelik nagy csöndben, az emberek nem is tudják, hogy a GDP 60%-os eladósodási határát akár többszörösen meghaladó adósságaik vannak az államaiknak.

Mi nem az államot, hanem a lakosságot adósítottuk el a devizahitelezés programjával. A 2007-2008-as válság érkezése már 2005-ben jól látható volt, számos szakcikk foglalkozott vele, mégis a menekülő devizában generáltuk az adósságot.

Ez épp olyan, mint amikor Fekete János az államot adósította el a felértékelődő pénzekben és a tartalékainkat a leértékelődőben tartotta – hogy minél gyorsabban elérjük a hitelezők rosszallását, akik kérik a nemzeti vagyont az adósság fejében.

Mi a válság egyértelmű jelenlétekor kezdtük igazán felpörgetni a menekülő devizában, a svájci frankban kölcsönzést 2007 és 2008-ban, sőt 2008. szeptember közepe után is még nagy ütemben az év végéig.

loading…


A Bankszövetség előző főtitkára kotyogta el valahol – írásban, hogy 2008. szeptember 15-e előtt tilos volt a válság szó használata a pénzügyben. Utána pedig épp ellenkezően, az SZDSZ még a sajtóértekezlete hátfalát is a válság szóval tapétázta ki.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Szóval, ne gondoljuk, hogy itt a banki nyerészkedés volt a fő hajtóerő. Egy központilag irányított elszegényítésnek vagyunk alanyai.

Ezért vállalata Orbán VIktor miniszterelnök az EBRD-vel kötött egyetértési megállapodásban, hogy nem raknak több terhet a bankokra, ill fokozatosa leveszik aztés a lakosságon hagyják ezt az irányított elszegényítést.

Az EBRD időről-időre jön és ellenőrzi, jól viselkedtünk-e?

Miért? Erre több spekulatív válasz lehetséges. Az egyik az, hogy innen kihajtsák az embereket, mint olcsó munkaerőt a centrum országokba és a felszabaduló lakótérbe érkezzenek a betelepülők.

Lehet más válasz is, de ez már nem pénzügyi tényekkel igazolható, ez mások megfontolását kívánja. Varga István.

loading…


Szólj hozzá

Hozzászólás