MI NEM AZ ÁLLAMOT, HANEM A LAKOSSÁGOT ADÓSÍTOTTUK EL „DEVIZÁBAN”.

MI NEM AZ ÁLLAMOT, HANEM A LAKOSSÁGOT ADÓSÍTOTTUK EL „DEVIZÁBAN”.

MI NEM AZ ÁLLAMOT, HANEM A LAKOSSÁGOT ADÓSÍTOTTUK EL „DEVIZÁBAN”.

[good_old_share]


Varga István – A Magyar Állam Európa csatlakozó perifériájának egyik állama volt. Mindegyikben elindították ezt a felértékelődő idegen pénzben számított kölcsönzést, amit Dél-Amerikában, Ausztráliában és bár más eszközökkel, de hasonló céllal az USA-ban is eljátszottak. (Ott kezdeti előnyökkel és a fizetőképesség vizsgálatának elhagyásával).




Csakhogy, a csehek önérdek-érvényesítése a magyar előtt jár fényévekkel, ők nem engedték, nem is történt náluk kölcsönzés devizában. A szlovákok csak szerényen engedték euróban és be is vezették az eurót, így őket sem sújtotta.

A románok töredéknyi mértékben engedték, főként euróban és a sok külföldön dolgozó román tudta úgy-ahogy teljesíteni, bár őket is megszorongatták.

Mi magyarok a leginkább befekvő fajták vagyunk. Az izolált nyelvünkkel nem értjük meg a világ csibészségeit, azokat rajtunk könnyű elkövetni.

Politikusaink pedig nem nemzeti elkötelezettek, őket a külső megfelelési kényszer mozgatja és mozgatta a keleti irányítás alatt is.

NCK: Varga István gondolatait támasztja alá: emlékezzünk vissza, hogy a Fidesz-KDNP kormány egyik fő intézkedése volt, hogy az önkormányzatok, és az egyházak „deviza”-hiteleit rendezte!

A devizában kölcsönzés már a '90-es években is elég gyakori volt a vállalati körben, mert akkor a forint elinflálása alatt a bankok nem akartak veszteni.



Majd az ezredforduló után, 2001-től szabad a pénzváltás, ekkor a FIDESZ készült fel előzetes szabályokkal a hamarosan érkező devizahitelezésre.

Az időtájt a lakásépítéshez jó állami támogatás járult a nagy forintkamat fenntartására, azaz a bankok a költségvetést fejték.

Azonban az európai csatlakozás után csak időlegesen volt megengedett az állami támogatás, így a kamattámogatást ki kellett vezetni, de a banki érdek volt a nagy kamatláb fenntartása.

Nem, a kölcsönzés miatt volt olyan óriási a kamatláb, hanem az átváltott devizával spekulációs okból, tehát így lehetett fejni az országot, és fékezni a fejlődését.

Ebben a környezetben vezették be a svájci frank kölcsönzést, az összes csatlakozó országban, de nálunk erős politikai támogatással, beleértve a hamis tájékoztatást, azaz az emberek becsapását.

Kérem, vegye figyelembe, hogy a mi monetáris rendszerünk csak egy rész a BIS által csendben irányított nagy egésznek.

Mi a forintot a '90-es években elinfláltuk, kiszorítottuk, idegen pénz jött helyébe – természetesen forintra váltva – azzal, hogy az MNB nem hitelezett, a betelepült idegen bankok eszköze pedig idegen eszköz volt.

Az un. devizahitelezés a monetáris rendszer része volt, a BIS pontosan tudta, mi történik itt. Miből látható ez?




Abból, hogy nincs egyetlen dollár alapú kölcsön sem. Ez nem véletlen, hiszen a világ pénzforgalmának 70%-a dollárban zajlik. Mégis, az 1,2 millió szerződés között még véletlenül sincs dollár alapú.

Miért? Mert az USA-ban a subprime kölcsönzéssel a dollár várható gyengülésére készültek fel, a bankok bajba kerülésére.

A cél az volt, hogy az USA és az európai államok megsegítsék őket, azaz az államok eladósodjanak és a bankrendszer befolyása növekedjen. Ugyanis az államok nem a bankok részvényeit vették át mentés címén, hanem a bankkal szemben vállaltak magukra kötelezettséget. Itt Európába 5086 milliárd euró ilyen kötelezettség vállalás történt, ez több mint az unió összes jelzáloghitele, minden egyes uniós polgárra 3 millió forint új adósságot tettek, de ezt az adósságot nem vonják össze a költségvetések adósságaival, külön kezelik nagy csöndben, az emberek nem is tudják, hogy a GDP 60%-os eladósodási határát akár többszörösen meghaladó adósságaik vannak az államaiknak.

Mi nem az államot, hanem a lakosságot adósítottuk el a devizahitelezés programjával. A 2007-2008-as válság érkezése már 2005-ben jól látható volt, számos szakcikk foglalkozott vele, mégis a menekülő devizában generáltuk az adósságot.

Ez épp olyan, mint amikor Fekete János az államot adósította el a felértékelődő pénzekben és a tartalékainkat a leértékelődőben tartotta – hogy minél gyorsabban elérjük a hitelezők rosszallását, akik kérik a nemzeti vagyont az adósság fejében.

Mi a válság egyértelmű jelenlétekor kezdtük igazán felpörgetni a menekülő devizában, a svájci frankban kölcsönzést 2007 és 2008-ban, sőt 2008. szeptember közepe után is még nagy ütemben az év végéig.

loading…


A Bankszövetség előző főtitkára kotyogta el valahol – írásban, hogy 2008. szeptember 15-e előtt tilos volt a válság szó használata a pénzügyben. Utána pedig épp ellenkezően, az SZDSZ még a sajtóértekezlete hátfalát is a válság szóval tapétázta ki.

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Szóval, ne gondoljuk, hogy itt a banki nyerészkedés volt a fő hajtóerő. Egy központilag irányított elszegényítésnek vagyunk alanyai.

Ezért vállalata Orbán VIktor miniszterelnök az EBRD-vel kötött egyetértési megállapodásban, hogy nem raknak több terhet a bankokra, ill fokozatosa leveszik aztés a lakosságon hagyják ezt az irányított elszegényítést.

Az EBRD időről-időre jön és ellenőrzi, jól viselkedtünk-e?

Miért? Erre több spekulatív válasz lehetséges. Az egyik az, hogy innen kihajtsák az embereket, mint olcsó munkaerőt a centrum országokba és a felszabaduló lakótérbe érkezzenek a betelepülők.

Lehet más válasz is, de ez már nem pénzügyi tényekkel igazolható, ez mások megfontolását kívánja. Varga István.

[good_old_share]

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM