EZ LEHET A DEVIZAHITELES MENTŐCSOMAGBAN

EZ LEHET A DEVIZAHITELES MENTŐCSOMAGBAN.

Ez lehet a devizahiteles mentőcsomagban

Miközben egyre nő a törleszteni képtelen adósok száma, körvonalazódni látszanak a devizahitelek problémájának megoldását célzó, leendő csomag főbb elemei. Ezzel párhuzamban az MNB a lakáshitelezés alapfeltételeit is szigorítani akarja, ami csökkenti ugyan a veszélyeket, de nehezíti a kölcsönhöz jutást is.

A feltételezéseket kormányzati oldalról is megerősítve bizonyossá vált, hogy a devizahitelek ügyében őszre várható átfogó megoldás, azt követően, hogy a Kúria mind az árfolyamrések, mind pedig az egyoldalú szerződésmódosítások ügyében döntést hoz. Miután a jogi állásfoglalás lényege előre látható a különböző hazai és uniós testületek eddigi határozatai alapján, a kormánynak van néhány hónapja arra, hogy jól átgondolt és körültekintően egyeztetett törvényjavaslatot készítsen elő, amely alkalmas lehet nem csupán az akut problémák kezelésére, de a devizahitelek fokozatos kivezetésére és a hasonló bajok kialakulásának megelőzésére.

Tovább halogatni már tényleg nem szabad az ügyben, mert az adatok szerint az eddig megtett lépések nem sokat segítettek a bajba jutottakon: a végtörlesztés óriási hiba volt, azoknak adott 370 milliárd forintos ajándékot, akik erre nem szorultak rá, az árfolyamgát népszerűsége messze elmarad a remélttől, az ellehetetlenült adósok döntő többsége pedig legfeljebb a csodában bízhat. Az ő helyzetük könnyítését csupán az ingatlanok elárverezésének moratóriuma és a Nemzeti Eszközkezelő szolgálja, de egyik sem az igazi: az árverezések betiltásával legfeljebb időt lehet nyerni, miközben az intézkedés kihúzza a talajt a hitelezés egyik fundamentumát jelentő jelzálogozás alól, mivel a fedezet megkérdőjeleződik. 


Ami pedig az Eszközkezelőt illeti, a legfrissebb adatok szerint eddig 19 ezer lakást ajánlottak fel a tulajdonosok megvételre, és ebből csupán 7500 realizálódott, az állam erre 27 milliárdot költött, a bankok pedig 60 milliárd forintnyi adósságot engedtek el. A tervek szerint az év végéig 25 ezer lakás kerülne az eszközkezelőhöz, ami az eddigi adatok alapján összesen 90 milliárdba kerülne az államnak és 190 milliárdba a bankoknak, miközben a törleszteni képtelen adósok alig negyedén segítenek. Ez a megoldási lehetőség tehát igencsak korlátozott, egyrészt lassú, másrészt rendkívül drága, arról nem is beszélve, hogy a tapasztalatok alapján a saját egykori lakásukban bérlőkké válók negyede a felettébb méltányos, 10 ezer forint alatti havi bérleti díjat sem tudja fizetni.

Az MNB a napokban olyan előzetes koncepcióval állt elő, amely az alapját jelentheti a devizahitelek ügyét átfogóan rendező csomagnak. Az anyag abból indul ki, hogy a Kúriának az árfolyamrésre és a szerződésmódosításokra vonatkozó, várható döntése alapján korrigálni kell majd a tartozás összegét, amely nyilvánvalóan a mostaninál alacsonyabb lesz. Ezt követően mind a rendszeresen törlesztőknek, mind pedig az arra képteleneknek számukra kedvező konstrukciót kell ajánlani, ami az előbbiek esetében az árfolyamgát rendszerének általánossá tételét jelentené, azzal kiegészítve, hogy a felhalmozódó különbözet egy részét elengednék.


Ami a nem fizetőket illeti, az MNB adatai szerint a 90 napon túli tartozással rendelkezőknél a még meglévő hitel összege átlagosan 30 százalékkal magasabb a fedezeti értéknél. Számukra az jelenthetne segítséget, ha a bankok elengednék a tényleges ingatlanérték feletti hitelrészt, így a törlesztőrészlet az általános korrekción túl is számottevően csökkenne. A legfrissebb adatok szerint az ilyen problémás, lakásra felvett devizahitelek aránya az elmúlt egy évben tovább nőtt, és immár elérte a 18 százalékot, azaz az adósok ötöde erre a megoldásra vagy valami hasonlóra számíthat. Ezt azonban csak addig élvezhetik, amíg rendszeresen törlesztenek, ha nem, ezt az esélyt elveszítik. Az MNB elképzelése sok százmilliárdos veszteséget jelentene a bankoknak, de azt fokozatosan leírhatnák, nem lenne hirtelen sokkhatás. Kérdés az is, mekkora terhet vállalna ebből a költségvetés, például azzal, hogy a veszteség egy része levonható lenne a bankadóból. 

Akármilyen lesz a végleges csomag, kedvezőtlen hatást gyakorol a hitelezési tevékenységre, mindenki nagyobb óvatosságra kényszerül. Ebbe az irányba hat Matolcsyék másik elgondolása is, amely központilag szigorítaná a lakáshitelezést: egyrészt kötelezővé tenné a jövedelemarányos törlesztőrészleteket, amelyek alapja értelemszerűen az igazolt, legális jövedelem lenne, másrészt jogi úton szabályozná a szükséges fedezeti értéket, azaz a kötelező önerő nagyságát és a hitel/ingatlanérték arányát. Ha erről valóban törvényű szintű döntés születik, az jelentősen csökkentené a hitelek bedőlésének veszélyét, viszont korlátozná a kölcsönfelvétel lehetőségét is. Hogy melyik hatás érvényesülhet jobban, az a konkrétumokból derülhet majd ki, az ördög itt is a részletekben van. – 168 óra

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM