KOMOLY GONDOK VANNAK A JELZÁLOG SZERZŐDÉSEKKEL ÉS A FÖLDHIVATALI BEJEGYZÉSEKKEL.
[good_old_share]
Érdemes alaposan átolvasni Horváth Rudolf alábbi bejegyzéseit, mert a „deviza”-hitelezés, és az ügyletek kapcsán keletkezett okiratokban olyan hibákra hívja fel az olvasó figyelmét, amelyek alapjaiban dönthetnék meg a devizahiteleket. De mivel az úgynevezett devizahiteleket eredeti formájukban a jogalkotó már nagyrészt megszüntette – ezért a szerződések jogfolytonosságát – így végső soron annak érvénytelenségét is érintheti.
Ez egy új észrevétel, tudomásom szerint még nem hivatkozott rá senki..- Horváth Rudolf.
Amennyiben a szerződés és az okirat szerint a deviza csak egy nyilvántartási pénznem, tehát a kölcsön jogügylet deviza alapú, devizában nyilvántartott, deviza elszámolású , akkor a közjegyzők által készített jelzálog szerződések miért állítanak mást? (NCK: a cikk végén lévő videóban a Bankszövetség főtitkára még „ezen is csavar egyet”, és kijelenti hogy a bankoknak még CHF-jük sem volt, a svájci frankot is csak virtuálisan, úgynevezett swap ügyletekkel állították elő!)
Ugyanis a jelzálogszerződés teljesen iratellenesen egyértelműen idegen devizában nyújtott pénzkölcsönt rögzít. Pedig a kölcsön deviza alapú, nyilvántartású, elszámolású, forintban átadott kölcsön, de nem ez van a tulajdoni lapokon és a jelzálog szerződésekben.
Ha a nyilvántartás alapja nem egy pénznem lenne, hanem mondjuk „” krumpli „” akkor a tulajdoni lapra rá lehetne jegyezni, hogy a tartozás összege 100 mázsa krumpli?
Tudom nevetségesen hangzik, de a bank tulajdonképpen itt fordítja meg a nyilvántartás és a valós kölcsön követelhetőségének tényét. Elméletileg mindig a nyilvántartást igazítjuk a valósághoz, nem a valóságot a nyilvántartáshoz.
Érdekes, hogy a kölcsön folyósításáig a folyósítani kívánt forint összeghez igazodik a deviza, de utána már a devizához a forint tartozás összege. Tehát megváltozik a nyilvántartási pénznem devizáról forintra? Pedig a deviza lenne a jogügyletben a nyilvántartás pénzneme ami a kölcsön nyilvántartására hivatott.
Szóval miért is került másképpen rögzítve a jelzálog szerződésekbe a kölcsön meghatározása, mint az eredeti szerződésekbe? A földhivatalok nem devizában nyilvántartott forint kölcsönt, hanem deviza, mint pénzkölcsönt jegyeztek be a tulajdon lapokra. Kicsinek látszik a különbség, de még is jelentős.
A közjegyzőnek nem tűnt fel, hogy az idegen deviza valójában nem kerül pénzkölcsönként átadásra, a jelzálogszerződésben még is teljesen iratellenesen kölcsönadott pénzként tüntetik fel?
A Facebook nem mutatja meg neked a számodra valóban fontos híreket. Cenzúráznak. Ők döntik el, hogy mit olvashatsz és mit nem! Ha te sem akarod, hogy mások döntsék el milyen híreket láthass kattints, és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/
Tehát a jelzálogszerződés a szerződéssel ellentétben nem a valóságot rögzíti, mert másképpen van benne meghatározva a kölcsön. Ugyanis senki nem kapott konkréten devizát kölcsön, de ez a jelzálog szerződésekből nem derül ki. Lásd földhivatal bejegyzése szerint is a deviza volt az átadott pénzkölcsön.
A DH törvények, ha meg is változtathatták a szerződések tartalmát, de az ügyfél joghatás kiváltására irányuló akaratnyilatkozatát azt nem.
Mivel a közjegyzői okiratok jelentős része egyben maga a szerződés is, tehát nincs az okirattól független iratban rögzített szerződés, a jogalkotó ezért mondja a LXXVII törvény 4 § ában, hogy a közjegyzői okiratot nem kell megváltoztatni, az a megváltozott szerződés tartalmának keretei között érvényes. Igen, mint szerződés lehet, hogy érvényes a változást követően is, de mint joghatás kiváltására irányuló közokirati akaratnyilatkozat már nem.
Mert a nyilatkozattevő nem a megváltozott tartalomra vállat kötelezettséget.
Ezzel az okirat elvesztette közokirati jellegét, hiszen egy okiratnak csak egy bizonyító ereje van és a nyilatkozattételt követően megváltozott az okirat bizonyításra használható értelmezése, számadatai, devizaneme stb.
Tulajdonképpen az összes okiratban rögzített lényegi értelmezés megváltozott, vagy utólagosan kapott magyarázatot. – Horváth Rudolf.
A „deviza”-hiteles probléma megoldását nagymértékben segítheti az, ha minél többen értesülnek róla! Olyanok is, akiket esetleg közvetlenül nem érint. Te azzal is sokat segíthetsz, ha a „devizás” cikkeinket, videóinkat megosztod!
[good_old_share]
Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM
