KIT SZOLGÁL A MINISZTER? ÉS EZ MÉG JOGÁLLAM?

KIT SZOLGÁL A MINISZTER? ÉS EZ MÉG JOGÁLLAM?

KIT SZOLGÁL A MINISZTER? ÉS EZ MÉG JOGÁLLAM?

"A miniszter félrelép…"

[good_old_share]


A Kúria elnöke még magát a Kúriát is hajlandó befeketíteni, csakhogy mentse a kormányzat adósokat nyomorba döntő, uniós jogot sértő, a bankok érdekeit szolgáló rendelkezéseit a devizahitelekről – ezt Léhmann György Darák Péternek, a Kúria elnökének címzett levelében írja.




A siófoki devizaperes ügyvédet – aki ezekben a napokban is sorra gyártja az őt felkereső egykori devizaadósok számára a végrehajtás megszüntetését kérő kereseteket, lévén,hogy nemcsak a turisztikai, hanem a kilakoltatási szezon is dúl éppen – Darák Péter minapi sajtónyilatkozata ösztönözte levélírásra.

A legfőbb bírói testület elnöke ugyanis arra emlékeztetett: több magyar devizaadós ügyében is várható európai bírósági döntés és az egyik fő kérdés az, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek-e teljes egészében viselni úgy, ahogyan a 2014-es magyar, Léhmann szerint „adósmentőnek hazudott, valójában bankmentő, uniós jogot sértő” forintosítási törvény rendelkezik. Akár pénz is járhat vissza az adósoknak – helyezte kilátásba Darák, aki arról is beszélt: a parlamentben majdnem egyhangúlag elfogadott forintosítási törvény megalkotásakor „a kormányzat nagy mértékben támaszkodott a Kúria megállapításaira, érveire. Ezek között – sok más mellett – az is szerepelt, hogy az árfolyamkockázatot az adósok kénytelenek viselni”.

– Csakhogy ez nem így történt – állítja a devizapereiről elhíresült ügyvéd. –  2014. július 4-e, a forintosítási törvény elfogadása előtt nem sokkal a Kúria jogegységi határozatot hozott, amiben valóban az állt, hogy az árfolyamkockázat viselésének tisztességtelensége bírsági eljárásban nem vizsgálható, ám leírta azt is, hogy akkor viszont vizsgálható, ha a hitelt felvevő adós nem tudta felmérni a pénzintézet tájékoztatásából azt, hogy mekkora árfolyamváltozás, s ebből fakadó törlesztőrészlet-növekedés várható a törlesztés évei, évtizedei alatt. Ismerve a banki tájékoztatásokat, aligha akad olyan fogyasztó, aki annak a tudatában vágott a svájcifrankhitelbe, hogy néhány év alatt duplájára nőhet a havi fizetni valója.

Ez esetben aligha terjedt volna így el a devizahitel. Arról nem is beszélve: az autóhitelesek közül (sokuknak a forintosításkor nemhogy csökkent volna, hanem nőtt a havonkénti törlesztőrészlete) a legtöbb még csak banki ügyintézővel sem találkozott, elintézte a hitelügyletet az autókereskedés alkalmazottja.

Léhmann szerint tehát a Kúria igenis leírta, hogy mely esetekben kell vizsgálni az árfolyamkockázat adósra hárításának jogosságát, ennek ellenére Trócsányi László igazságügy-miniszter – azt követően, hogy a kormányzat a Kúria állásfoglalása és a törvény megszavazása között sürgősséggel tárgyalt a Bankszövetséggel, ahol megszülethetett az adósokat nyomorba döntő paktum – a jogszabály preambulumában azt írta: „A Kúria határozatából származó egyes követelmények érvényre juttatása”.




– Ez nem igaz, a bankok érdekei lettek itt csak figyelembe véve, és ezt Darák elnök úr is jól tudja, ezért is érthetetlen, hogyan képes még saját szervezetét is befeketítve a kormányzatot védeni – így a siófoki jogász. – A elnök úr szerint nem Magyarország szégyene ez a jogszabály, amit az uniós bíróság el fog meszelni?

loading...

Ne maradj le semmiről! Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: http://www.civilkontroll.com/newsletter/

Hát hogy van ez mifelénk, a kormányzat parancsol a jognak, Darák elnök úr? És ez még jogállam? Hogyan lehetséges, hogy Európa egyetlen országában sem tapasztalható jogtiprás áldozatai a magyar devizaadósok? Míg nálunk az árfolyamkockázatot teljes egészében az adósokra hárították, Lengyelországban a java részét a bankokkal „nyelették le”, míg Romániában az eredeti, vagyis a felvételkori árfolyamon kötelesek visszaváltani a svájcifrankalapú hiteleket a bankok…

Léhmann György amondó: a svájcifrankhitelek anno nemcsak látszólagos értékállóságot jelentettek, de a bankok számára kezdettől sajátos csalási magatartást is lehetővé tettek. 2009. januártól a svájci frank jegybanki alapkamata 2,2-ről 0,1-0,2 százalékra zuhant – jelenleg is ott tart – és a törvénytisztelő Lengyelországban ettől a pillanattól kezdve a törlesztőrészletek megfeleződtek. „Gyurcsány, Orbán, Csányi országában ellenben a törlesztőrészletek a bankok hasraütésszerű ötletei alapján 2009. után is tovább nőttek.

loading…


A bankok és a velük szövetkezők fájdalmára azonban 2014-től kezdődően elkezdett rendkívüli jelentőséget tulajdonítani az Európai Unió bírósága a banki kötelező tájékoztatás elmaradásának, a nem világos és nem érthető szerződési fogalmazásnak, s ilyen esetekben az árfolyamváltozás terheit elkezdte áthárítgatni a bankokra. Erre jött a Kúria 2014. júniusi állásfoglalása, majd erre válaszul a kormány és a bankok közötti paktum, végül az uniós joggal még csak köszönőviszonyban sem álló forintosítási törvény. Amit a parlamentben egy kivétellel mindenki megszavazott… Kire számíthatnak ezek után a magyar devizaadósok száz- és százezrei, akik közül ezrek veszítették már otthonukat, néhányan az életüket is? Saját magukra, maximum – ó, borzalom – az uniós bíróságra…" Forrás.

FIGYELEM! Sokan jeleztétek, hogy a Facebook folyamatosan korlátozza a bejegyzéseink láthatóságát. Ha értesülni szeretnél az oldalunk új híreiről, akkor húzd az egeret a Facebook oldal tetejére a "Tetszik/Liked" gombra és pipáld ki, valamint a "követed" gombnál állítsd be a "megjelenítés elsőként" opciót, hogy megjelenjünk a hírfolyamban. KATTINTS IDE!

[good_old_share]

loading…


Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM