Devizahitelesek nyertek pert bankok ellen

Két pert is vesztett egyetlen nap alatt az OTP – értesült a Heti Válasz. A Debreceni Törvényszék szerint tisztességtelen volt a szerződésnek az a pontja, miszerint a bank egyoldalúan módosíthatta a kamatokat. Az egyik ügyfél az emelés után 2,99 helyett 4,15 százalékot fizetett. A másik 4,95 százalékos kamatát 8,1 százalékra emelték.

A bíróság egy 2007-ben és egy 2008-ban kötött devizahitel-szerződésnek azt a pontját érvénytelenítette, amely alapján a bank a kölcsön ügyleti kamatát egyoldalúan megemelte. A 2007-ben megkötött szerződés esetében a kölcsön ügyleti kamata évi 2,99 százalék volt. Az ügyleti kamat az első fokú bíróság szerint jogsértő módon emelkedett 4,15 százalékra. A másik, 2008-ban megkötött szerződés esetében az induló 4,95 százalékos ügyleti kamatot jogsértő módon emelték előbb 7,1 százalékra, majd 8,1 százalékra.

Mindkét ügyfél jelzálog típusú hitel kölcsönszerződéssel rendelkezett, és a pereknek azért lehet kiemelt jelentősége, mert a bankok száz- és ezerszámra kötötték azonos tartalmú szerződéseket, vagyis a hasonló időben hasonló szövegezésű iratokkal rendelkezőknek is lehet keresnivalójuk a bíróságokon – feltéve, hogy a másodfokú bíróság helyben hagyja az ítéletet.

A Debreceni Törvényszék két mai ítéletében is megállapította, hogy a szerződések azon pontja, miszerint „A hiteldíj (kamat és kezelési költség) változó mértékű, melyet a hitelező a kölcsönszerződés fennállása alatt jogosult egyoldalúan megváltoztatni"- érvénytelen. A hiteldíj egyoldalú módosítására vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelen, mert sérti az arányosság, az átláthatóság és a szimmetria elvét.

A szerződés szerint a pénzintézet kontroll nélküli bármikor egyoldalúan az ügyfélre terhelheti a többletköltséget. A szerződési feltétel a bíróság álláspontja szerint sérti az átláthatóság elvét, mert az ügyfél a szerződés megkötésekor nem tudhatja előre, hogy a kamatok és költségek milyen mértékben emelkedhetnek a későbbiekben. Emellett a bíróság szerint elvárható lenne, ha a változó körülményekből eredő hátrányok mellett az ügyfelek az előnyökből is részesülnének. Ha tehát javulna a fogyasztói árindex, csökkenne a hiteldíj is. Jelen esetben azonban az érvénytelenített rendelkezés csak jogot biztosít a pénzintézetnek, kötelezettséget nem – állapította meg a bíróság.

Noha a devizahitelesek ünnepelnek, mindez nem jelenti azt, hogy az ügyfelek automatikusan visszakapnák a „túlfizetést". Ha az ítélet jogerőre emelkedik, még akkor is szükség lesz annak „forintosítására", azaz vagy a bankkal történő megegyezésre vagy újabb perre. A mostani döntés csak azt mondta ki, hogy a szerződésnek ez a pontja érvénytelen.

Próbaperek sora

A Heti Válasz korábbi számában megírta: lényegében valamennyi, e tárgyban indított per „próbapernek" tekinthető. 2004 és 2008 között ugyanis úgy adósodott el a fél ország, hogy a devizaalapú hiteleknek nem volt konkrét jogi szabályozása, emiatt a bíróságok maguk kénytelenek kialakítani a kereteket. Az ellentmondó ítéletek miatt sokan a Kúriától várják, hogy tegyen rendet a káoszban.

A bankok ugyanis típusszerződésekkel dolgoztak, így egy megnyert jogvita esetén több tízezer olyan ügyfél lehet, akinek ugyanolyan feltételekkel adtak hitelt. Már abban az alapkérdésben is a bíráknak kellene állást foglalniuk, hogy a devizaalapú hitelek mögött (amikor az adós egy svájci frankot sem lát, csak a tartozását tartják frankban nyilván) van-e deviza.

Egy másik vitatott kérdés: jogszerű volt-e az a banki gyakorlat, hogy a hitel folyósításánál és a törlesztőrészletek megállapításánál eltérő devizaárfolyamot alkalmaztak – az egyiknél az eladásit, a másiknál a vételit?

Százmilliárdos következmények

Az adósok zömmel elveszítik a pereket, de a néhány nyertes azonnal reflektorfénybe kerül. S bár a bíróságok egyedi ügyekről döntenek, a szabványszerződések miatt egy kétszázezer forintos tétel megítélése országosan százmilliárdos következményekkel is járhat a bankok számára. Ha a bírák úgy ítélnék meg, hogy egy adóst több millió forint hátrány ért, az összességében a bankrendszer összeomlásához is vezethet.

Az árfolyamrés terén született eddig a legtöbb adósnak kedvező ítélet, de pert itt is veszítettek. Ráadásul az egész jogterület új nálunk, hiszen korábban nem volt jellemző, hogy kölcsönszerződések tömegét támadják meg az adósok. A Kúria tavaly például hónapokig vizsgált olyan alapkérdéseket, hogy a bíróságok kimondhatják-e egyáltalán egy fogyasztói kölcsönszerződés egyoldalú banki módosításának tisztességtelenségét? A válasz igen, így ezen a téren véget érhet az egymásnak ellentmondó ítéletek sora.

A Heti Válasz úgy tudja: jelenleg hat folyamatban lévő deviza- (vagy devizaalapú) per van a Kúria előtt, ezek közül kettő az árfolyamrés problematikájával foglalkozik. S bár egy részkérdésről a Kúria a luxemburgi Európai Bíróság álláspontját kérte, évekig biztosan nem halasztható, hogy döntsenek az ügyekben.

Akárhogy határoz majd a bíróság, egy bizonyos: olyan ítélet nem születhet, melynek az a vége, hogy nem kell visszafizetni a felvett hitelt. Még az adósok számára legkedvezőbb forgatókönyv esetén is jár a bankoknak az eredetileg forintban folyósított összeg legalább 5-9 évi kamattal terhelve. Így borítékolható, hogy az egész ügylet legnagyobb vesztesei azok, akik felfüggesztik törlesztésüket, mert a győztes nem fog ugyan mindent vinni, de a nem fizető végül mindent veszt.

Forrás: HetiVálasz