Jogerősen II-fokon bukott a Erste Bank jelzáloghitel kölcsönszerződése!

Dr. Budaházi János ügyvéd, Nemzeti Civil Kontroll, Jogerősen II-fokon bukott a Erste Bank jelzáloghitel kölcsönszerződése

"Banki alkalmazott, volt alkalmazottak a bíróságokon."

a szerződés érvénytelen.” (semmis)…"

Közététel 2022.06.01
A hitelintézeti perek nem bankfüggők!
A hitel károsultat Dr. Budaházi János Ügyvédi iroda képviselte.

A szabad felhasználású jelzáloghitel szerződést 2008. július 28. napján kötötték.
A pénzintézett az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesekre (hitelkárosultra) hárította!

Röviden, tömören a Fővárosi ítélőtábla: 
„ az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesekre terhelő rendelkezése tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen.”  (semmis)

Fővárosi ítélőtábla Indokolása:

Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás tisztességtelenségének vizsgálata során a szerződés szövege és a külön okiratba foglalt tájékoztató mellett a szerződés megkötésére vezető valamennyi körülményt figyelembe kell venni [Irányelv 4. cikk (1) bekezdés], azaz jelentősége van a szerződéskötés konkrét körülményeinek, az alperes részéről eljáró D…Antal J…né hitelközvetítő, és P… Anita alperesi alkalmazott szóbeli tájékoztatásának.




Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítettekkel szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tanúvallomásokból az állapítható meg, hogy D… Antal J…né kétséget kizáróan az árfolyamkockázat korlátozott voltáról, az árfolyam maximálisan 15 %-os emelkedéséről tájékoztatta a felpereseket (………/2019/14. számú jegyzőkönyv 2. oldal), P… Anita tanú pedig vallomása szerint „viccelődve” példálózott azzal, hogy a svájci frank 200 forintra fog emelkedni (………/2019/31. számú jegyzőkönyv 4. oldal), azaz a forint súlyos leértékelődését nem tartotta reálisnak.

Mindebből arra következtetett a Fővárosi ítélőtábla, hogy a felperesek alappal gondolhatták azt, hogy az általuk viselendő árfolyamkockázat bizonyos mértékben korlátozott.

Az EUB C-186/16. számú ítéletének 44. és 45. pontja értelmében az Irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó a szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van többek között az információs szintje tekintetében, ezért a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának, az átláthatóságnak az Irányelvben előírt követelményét kiterjesztő módon kell érteni.

Ezért a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelményt úgy kell érteni, hogy az azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint adott esetben az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

Az EUB C-51/17. számú „Ilyés” ítéletének 4. kérdésre adott válasza alapján a szerződési feltételek világosságának és érthetőségének vizsgálata során az összes szerződési feltétel kumulatív hatását kell értékelni, függetlenül attól, hogy az egyoldalú módosítás és az árfolyamrés alkalmazásáról szóló feltételeket a DH törvények utóbb tisztességtelennek minősítették.

Az árfolyamkockázatra, az árfolyamrésre, és az egyoldalú módosításra vonatkozó szerződési feltételek együttes hatása mellett a fogyasztó nem láthatta át, hogy a fizetési kötelezettségének módosulása mely feltételre vagy feltételekre vezethető vissza, ebből következően a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy fizetési kötelezettségét, illetve annak változási mechanizmusát előre lássa, vagy azt utóbb ellenőrizni tudja.

Az átláthatóság az árfolyamkockázatot a felperesre hárító szerződési feltételek kapcsán tehát önmagában azért is hiányzik, mert a szerződésben egyoldalú módosítási jog és árfolyamrés is szerepelt.

Az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesre terhelő kikötésből eredő fizetési kötelezettség a fentiek szerint nem világos és nem érthető, annak tisztességtelensége ugyanakkor csak abban az esetben állapítható meg, ha a feltétel a jóhiszeműség megsértésével a fogyasztó hátrányára jelentős egyenlőtlenséget okoz [rPtk. 209. § (1) bekezdés, Irányelv 3. cikk (1) bekezdés].

Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő szerződéses rendelkezések körében az egyedi szerződésekbe foglalt kockázatfeltáró nyilatkozatot meghaladóan a szerződés egyéb feltételeiben előírt elszámolási mechanizmusra vonatkozó rendelkezések is jelentőséggel bírnak a szerződés egyensúlyának vizsgálata körében, és azok figyelembevételével kell megítélni, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelel-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek (BH2021.141).

A jóhiszeműség követelménye körében az vizsgálandó, hogy az alperes a fogyasztóval szembeni tisztességes és méltányos eljárása esetén észszerűen elvárhatta-e, hogy a fogyasztó felperes az egyedi tárgyalást követően elfogadja-e az érintett feltételt (C-415/11. C-621/17. 50. pont).

A Fővárosi ítélőtábla megállapította, hogy az észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztótól (EUB C-26/13. 74. pont) nem várható el, hogy az egyedi tárgyalást követően a perbeli szerződések értelmében az alperes által meghatározott devizaárfolyamon, azaz a bank üzletpolitikáján alapuló árfolyamrés alkalmazása, továbbá a hiteldíj elemeinek alperes által történő egyoldalú (átláthatatlan) módosítása mellett az árfolyamkockázatot korlátlanul, a teljesítőképességétől függetlenül felvállalja.

A jelentős egyenlőtlenség megállapítása körében – a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakkal szemben – a Fővárosi ítélőtábla rámutat EUB által a C-415/11. számú „Aziz” ügyben kifejtettekre, amelynek értelmében az Irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, a fogyasztó kárára előidézett Jelentős egyenlőtlenség” abban az esetben állapítható meg, ha a szerződési feltétel a hatályos nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza a fogyasztót.

A perbeli esetben az egyensúlytalan helyzet azért állapítható meg, mert a szerződés, ha az árfolyamváltozás a fogyasztó számára már elviselhetetlen gazdasági megterhelést jelent, nem biztosít egyoldalú, a saját jövedelme szerinti devizanemre való áttérést lehetővé tevő módosítási jogot.




A Ptk. 241. §-a szerint ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán következik be egyensúlytalan, az egyik fél lényeges és jogos érdekét sértő helyzet, ez a bíróság beavatkozására ad lehetőséget, vagyis a jogszabály szerint az ilyen egyensúlytalanságot előidéző körülmények következményeit nem csak az egyik félnek, adott esetben a fogyasztónak kell viselnie.

A perbeli szerződési konstrukció viszont nem hagy kétséget afelől, hogy az alperes nemcsak a forint-svájci frank szokásos pénzpiaci keretek között kialakuló, hanem mindenféle, akár vis maior jellegű, a szerződéskötést követő okra is visszavezethető ingadozásának a törlesztőrészlet nagyságában konkretizálódó következményét a felperesre kívánta hárítani.

Ez egyben ki is zárta annak a lehetőségét, hogy a felperes eredménnyel kérhesse a bíróságtól a pénzügyi válságra visszavezethető árfolyamváltozás következményei miatti, a rPtk. 241. §-ában írt szerződésmódosítást, hiszen a fizetési kötelezettséget az ilyen okokra is kiterjedően vállalta.

A bírói gyakorlat szerint nemcsak a szerződés megkötésekor ismert körülményekre hivatkozással kizárt a szerződés bíróság általi módosítása, hanem akkor is, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásakor a felek jövőbeli bizonytalansági tényezőkkel számoltak.

A korlátlan árfolyamkockázat viselésének fogyasztóra való telepítéséről szóló feltételek a felek viszonyában jelentős egyensúlytalanságot okoztak, ezért alappal feltételezhető, hogy a felperesek egyenrangú tárgyalási helyzetben az alacsonyabb kamat érdekében ilyen feltételeket nem fogadtak volna el.

Mindebből következően a perbeli szerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó rendelkezései tisztességtelenek, amelyek – mint a főszolgáltatás körébe tartozó feltétel tisztességtelensége – a rPtk. 239. § (2) bekezdésére figyelemmel az egész szerződés érvénytelenségét eredményezik.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően azonban az alperesek nem nyilatkoztak részletesen a felperesek által előterjesztett elszámolás körében, ezért az elszámolás a rendelkezésre álló adatok alapján nem végezhető el.

Minderre figyelemmel a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a rPp. 253. § (2) bekezdése szerint jogalapjában megváltoztatta, és arPp. 213. § (2) bekezdésének megfelelően közbenső ítélettel megállapította az árfolyamkockázatot korlátlanul a fogyasztóra terhelő szerződési feltételek tisztességtelenségét, egyben a perbeli szerződés érvénytelenségét.

A folytatódó eljárásban az alpereseket fel kell hívni arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására alkalmazott számítási módszer körében fejtsék ki álláspontjukat.

Amennyiben a felperesek elszámolását vitatják, úgy álláspontjuknak megfelelő saját elszámolást kell előterjeszteniük. 
Ezt követően lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy az érvényteleség jogkövetkezményeiről döntsön a Kúria konzultációs testületének 2019. június 19-i állásfoglalásában írt II. pont szerinti számítási metódusnak megfelelően.

Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében a szerződéses tartalomra előterjesztett keresetet illetően az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a Fővárosi ítélőtábla közbenső ítélete csak az árfolyamkockázat korlátlanságára vonatkozó rendelkezéseket érinti, ezért ezeken túlmenően egyéb szerződési feltételek – azok tisztességtelenségének megállapítására irányuló önálló kereset hiányában – továbbra is kötelezettséget jelentenek a felperesekre, a szerződésből nem hagyhatók ki [Irányelv 6. cikk (1) bekezdés].”

„A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperesek és az I. rendű alperes között 2008. július 28. napján ………. szerződésszámon létrejött CHF alapú szabad felhasználású jelzáloghitel egyenletes részletfizetéssel, hat hónapos kamatperiódussal megnevezésű kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesekre terhelő rendelkezése tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen.” (semmis)
Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János egyéni ügyvédet „polgári és büntető jogász” 
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583 
vezetékes telefon: 06-23-360-472. Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.



Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, politikai és gazdasági nézetektől függetlenül nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM