"Banki alkalmazott, volt alkalmazottak a bíróságokon."

a szerződés érvénytelen.” (semmis)…"

Közététel 2022.06.01
A hitelintézeti perek nem bankfüggők!
A hitel károsultat Dr. Budaházi János Ügyvédi iroda képviselte.

A szabad felhasználású jelzáloghitel szerződést 2008. július 28. napján kötötték.
A pénzintézett az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesekre (hitelkárosultra) hárította!

Röviden, tömören a Fővárosi ítélőtábla: 
„ az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesekre terhelő rendelkezése tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen.”  (semmis)

Fővárosi ítélőtábla Indokolása:

„Az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatás tisztességtelenségének vizsgálata során a szerződés szövege és a külön okiratba foglalt tájékoztató mellett a szerződés megkötésére vezető valamennyi körülményt figyelembe kell venni [Irányelv 4. cikk (1) bekezdés], azaz jelentősége van a szerződéskötés konkrét körülményeinek, az alperes részéről eljáró D…Antal J…né hitelközvetítő, és P… Anita alperesi alkalmazott szóbeli tájékoztatásának.

Az elsőfokú bíróság ítéletében rögzítettekkel szemben a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a tanúvallomásokból az állapítható meg, hogy D… Antal J…né kétséget kizáróan az árfolyamkockázat korlátozott voltáról, az árfolyam maximálisan 15 %-os emelkedéséről tájékoztatta a felpereseket (………/2019/14. számú jegyzőkönyv 2. oldal), P… Anita tanú pedig vallomása szerint „viccelődve” példálózott azzal, hogy a svájci frank 200 forintra fog emelkedni (………/2019/31. számú jegyzőkönyv 4. oldal), azaz a forint súlyos leértékelődését nem tartotta reálisnak.

Mindebből arra következtetett a Fővárosi ítélőtábla, hogy a felperesek alappal gondolhatták azt, hogy az általuk viselendő árfolyamkockázat bizonyos mértékben korlátozott.

Az EUB C-186/16. számú ítéletének 44. és 45. pontja értelmében az Irányelv által létrehozott védelmi rendszer azon az elven alapszik, hogy a fogyasztó a szolgáltatóhoz képest hátrányos helyzetben van többek között az információs szintje tekintetében, ezért a szerződési feltételek világos és érthető megfogalmazásának, az átláthatóságnak az Irányelvben előírt követelményét kiterjesztő módon kell érteni.

Ezért a szerződési feltétel világos és érthető megfogalmazására vonatkozó követelményt úgy kell érteni, hogy az azt is előírja, hogy a szerződés átláthatóan tüntesse fel azon mechanizmus konkrét működését is, amelyre az érintett feltétel utal, valamint adott esetben az e mechanizmus és a többi feltételben előírt mechanizmus közötti viszonyt oly módon, hogy a fogyasztó pontos és érthető szempontok alapján értékelhesse a számára ebből eredő gazdasági következményeket.

Az EUB C-51/17. számú „Ilyés” ítéletének 4. kérdésre adott válasza alapján a szerződési feltételek világosságának és érthetőségének vizsgálata során az összes szerződési feltétel kumulatív hatását kell értékelni, függetlenül attól, hogy az egyoldalú módosítás és az árfolyamrés alkalmazásáról szóló feltételeket a DH törvények utóbb tisztességtelennek minősítették.

Az árfolyamkockázatra, az árfolyamrésre, és az egyoldalú módosításra vonatkozó szerződési feltételek együttes hatása mellett a fogyasztó nem láthatta át, hogy a fizetési kötelezettségének módosulása mely feltételre vagy feltételekre vezethető vissza, ebből következően a fogyasztó nem volt abban a helyzetben, hogy fizetési kötelezettségét, illetve annak változási mechanizmusát előre lássa, vagy azt utóbb ellenőrizni tudja.

Az átláthatóság az árfolyamkockázatot a felperesre hárító szerződési feltételek kapcsán tehát önmagában azért is hiányzik, mert a szerződésben egyoldalú módosítási jog és árfolyamrés is szerepelt.

Az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesre terhelő kikötésből eredő fizetési kötelezettség a fentiek szerint nem világos és nem érthető, annak tisztességtelensége ugyanakkor csak abban az esetben állapítható meg, ha a feltétel a jóhiszeműség megsértésével a fogyasztó hátrányára jelentős egyenlőtlenséget okoz [rPtk. 209. § (1) bekezdés, Irányelv 3. cikk (1) bekezdés].

Az árfolyamkockázatot a fogyasztóra terhelő szerződéses rendelkezések körében az egyedi szerződésekbe foglalt kockázatfeltáró nyilatkozatot meghaladóan a szerződés egyéb feltételeiben előírt elszámolási mechanizmusra vonatkozó rendelkezések is jelentőséggel bírnak a szerződés egyensúlyának vizsgálata körében, és azok figyelembevételével kell megítélni, hogy a nyújtott tájékoztatás megfelel-e a tisztességes tájékoztatással szemben felállított követelményrendszernek (BH2021.141).

A jóhiszeműség követelménye körében az vizsgálandó, hogy az alperes a fogyasztóval szembeni tisztességes és méltányos eljárása esetén észszerűen elvárhatta-e, hogy a fogyasztó felperes az egyedi tárgyalást követően elfogadja-e az érintett feltételt (C-415/11. C-621/17. 50. pont).

A Fővárosi ítélőtábla megállapította, hogy az észszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztótól (EUB C-26/13. 74. pont) nem várható el, hogy az egyedi tárgyalást követően a perbeli szerződések értelmében az alperes által meghatározott devizaárfolyamon, azaz a bank üzletpolitikáján alapuló árfolyamrés alkalmazása, továbbá a hiteldíj elemeinek alperes által történő egyoldalú (átláthatatlan) módosítása mellett az árfolyamkockázatot korlátlanul, a teljesítőképességétől függetlenül felvállalja.

A jelentős egyenlőtlenség megállapítása körében – a fellebbezési ellenkérelemben foglaltakkal szemben – a Fővárosi ítélőtábla rámutat EUB által a C-415/11. számú „Aziz” ügyben kifejtettekre, amelynek értelmében az Irányelv 3. cikkének (1) bekezdése szerinti, a fogyasztó kárára előidézett Jelentős egyenlőtlenség” abban az esetben állapítható meg, ha a szerződési feltétel a hatályos nemzeti jogban szabályozottnál kedvezőtlenebb jogi helyzetbe hozza a fogyasztót.

A perbeli esetben az egyensúlytalan helyzet azért állapítható meg, mert a szerződés, ha az árfolyamváltozás a fogyasztó számára már elviselhetetlen gazdasági megterhelést jelent, nem biztosít egyoldalú, a saját jövedelme szerinti devizanemre való áttérést lehetővé tevő módosítási jogot.

A Ptk. 241. §-a szerint ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán következik be egyensúlytalan, az egyik fél lényeges és jogos érdekét sértő helyzet, ez a bíróság beavatkozására ad lehetőséget, vagyis a jogszabály szerint az ilyen egyensúlytalanságot előidéző körülmények következményeit nem csak az egyik félnek, adott esetben a fogyasztónak kell viselnie.

A perbeli szerződési konstrukció viszont nem hagy kétséget afelől, hogy az alperes nemcsak a forint-svájci frank szokásos pénzpiaci keretek között kialakuló, hanem mindenféle, akár vis maior jellegű, a szerződéskötést követő okra is visszavezethető ingadozásának a törlesztőrészlet nagyságában konkretizálódó következményét a felperesre kívánta hárítani.

Ez egyben ki is zárta annak a lehetőségét, hogy a felperes eredménnyel kérhesse a bíróságtól a pénzügyi válságra visszavezethető árfolyamváltozás következményei miatti, a rPtk. 241. §-ában írt szerződésmódosítást, hiszen a fizetési kötelezettséget az ilyen okokra is kiterjedően vállalta.

A bírói gyakorlat szerint nemcsak a szerződés megkötésekor ismert körülményekre hivatkozással kizárt a szerződés bíróság általi módosítása, hanem akkor is, ha a szolgáltatás-ellenszolgáltatás meghatározásakor a felek jövőbeli bizonytalansági tényezőkkel számoltak.

A korlátlan árfolyamkockázat viselésének fogyasztóra való telepítéséről szóló feltételek a felek viszonyában jelentős egyensúlytalanságot okoztak, ezért alappal feltételezhető, hogy a felperesek egyenrangú tárgyalási helyzetben az alacsonyabb kamat érdekében ilyen feltételeket nem fogadtak volna el.

Mindebből következően a perbeli szerződésnek az árfolyamkockázat korlátlan viselésére vonatkozó rendelkezései tisztességtelenek, amelyek – mint a főszolgáltatás körébe tartozó feltétel tisztességtelensége – a rPtk. 239. § (2) bekezdésére figyelemmel az egész szerződés érvénytelenségét eredményezik.

Az érvénytelenség jogkövetkezményeit illetően azonban az alperesek nem nyilatkoztak részletesen a felperesek által előterjesztett elszámolás körében, ezért az elszámolás a rendelkezésre álló adatok alapján nem végezhető el.

Minderre figyelemmel a Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a rPp. 253. § (2) bekezdése szerint jogalapjában megváltoztatta, és arPp. 213. § (2) bekezdésének megfelelően közbenső ítélettel megállapította az árfolyamkockázatot korlátlanul a fogyasztóra terhelő szerződési feltételek tisztességtelenségét, egyben a perbeli szerződés érvénytelenségét.

A folytatódó eljárásban az alpereseket fel kell hívni arra, hogy az érvénytelenség jogkövetkezményének levonására alkalmazott számítási módszer körében fejtsék ki álláspontjukat.

Amennyiben a felperesek elszámolását vitatják, úgy álláspontjuknak megfelelő saját elszámolást kell előterjeszteniük. 
Ezt követően lesz abban a helyzetben az elsőfokú bíróság, hogy az érvényteleség jogkövetkezményeiről döntsön a Kúria konzultációs testületének 2019. június 19-i állásfoglalásában írt II. pont szerinti számítási metódusnak megfelelően.

Az érvénytelenség jogkövetkezményei körében a szerződéses tartalomra előterjesztett keresetet illetően az elsőfokú bíróságnak figyelemmel kell lennie arra, hogy a Fővárosi ítélőtábla közbenső ítélete csak az árfolyamkockázat korlátlanságára vonatkozó rendelkezéseket érinti, ezért ezeken túlmenően egyéb szerződési feltételek – azok tisztességtelenségének megállapítására irányuló önálló kereset hiányában – továbbra is kötelezettséget jelentenek a felperesekre, a szerződésből nem hagyhatók ki [Irányelv 6. cikk (1) bekezdés].”

„A Fővárosi ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és megállapítja, hogy a felperesek és az I. rendű alperes között 2008. július 28. napján ………. szerződésszámon létrejött CHF alapú szabad felhasználású jelzáloghitel egyenletes részletfizetéssel, hat hónapos kamatperiódussal megnevezésű kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázatot korlátlanul a felperesekre terhelő rendelkezése tisztességtelen, ezért a szerződés érvénytelen.” (semmis)
Jogi probléma esetén keressék bizalommal Dr. Budaházi János egyéni ügyvédet „polgári és büntető jogász” 
Ügyvédi iroda elérhetősége: 2030. Érd. Mályva utca 14. Tel: 06-70-632-3583 
vezetékes telefon: 06-23-360-472. Ügyelfogadás kizárólag telefonos egyeztetés után lehetséges.