A devizahitelesek követelik a kormánytól, ne árusítsa ki őket a bankoknak

A devizahitelesek követelik a kormánytól, ne árusítsa ki őket a bankoknak

A devizahitelesek követelik a kormánytól, ne árusítsa ki őket a bankoknak

A devizahitellel kapcsolatos peres eljárások, végrehajtások és kilakoltatások felfüggesztését követelik a hitelkárosultak képviselői, illetve a hozzájuk csatlakozó ellenzéki pártok.


 

A kedd délben tartott sajtótájékoztatóján Hosszú Istvánné, az Adóskamara képviselője elmondta: nem igaz az a kormányzati állítás, hogy nincs devizahitel-probléma Magyarországon, mert a rossz hitelkonstrukciók összes következménye nyomja emberek millióinak a vállát.



Hosszú Istvánné bejelentette: levélben fordulnak a Kúriához, amelyben kérik a különböző devizahitelezéssel kapcsolatos eljárások felfüggesztését, illetve azt, hogy a bírói testület javasolja a kormánynak, hogy utóbbi jogalkotással rendezze a devizahitelesek helyzetét, fellépve a tisztességtelen hitelezés ellen.

A Demokratikus Koalíció nevében Varju László képviselő jelezte csatlakozását az adósok kezdeményezéséhez. A politikus szerint az Orbán-kormány évek óta nem tesz semmit a devizahitelesekért.

Elég volt abból, hogy a kormány szándékosan akadályozza a devizahitelesek ügyének rendezését – mondta a képviselő.

Azt is követelte, hogy hozzák nyilvánosságra az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (ERDB) kötött kormányzati megállapodást, melyből szerint ki is derülne, hogy a kormány tényleg hátráltatja a devizahitelesek megsegítését.

Az MSZP-s Szakács László emlékeztetett: hetente 60-80 családot lakoltatnak ki, és mára már az MNB és belátta, hogy az országban továbbra is fennáll a hitelezési probléma. Az országgyűlési képviselő szerint a bankok elszámoltatására lenne szükség, illetve fel kellene mondani azt az ERDB-paktumot, amivel a magyar kormány eladta a magyar családokat, és amelyben vállalja, hogy a forintosítás fillérébe nem kerülhet a bankoknak.

Szakács emellett a végrehajtások felfüggesztését követelte.
Szabó Tímea, a Párbeszéd elnöke úgy véli, Orbán az elmúlt 9 évben magasról tett az emberekre, neki nem számít az, hogy a bajbajutottakon segítsenek. Pedig egymillió ember szenved a hitelektől és az igazságügyi tárca adataiból azt is tudjuk, hogy 900 ezer végrehajtás zajlik.

loading...
loading…


Szabó emlékeztetett, az elmúlt hónapokban, években hiába kezdeményeztek rendkívüli parlamenti üléseket a devizahitelesek megsegítésére, illetve a gyerekes családok kilakoltatásának megakadályozására, a Fidesz ezekre rendre nem megy el, csak kampányfogásnak titulálja azokat, és a rászorulóknak valóban segítő civileket támadja.

A teljes sajtótájékoztatót élőben közvetítettük Facebook oldalunkon, itt nézhető vissza:



A Kúria másfél héttel ezelőtt, június 20-án adott ki iránymutatást arra nézve, hogy bíróságok az adósok javára módosíthatják azokat a hitelszerződéseket, amelyek esetében a bank bizonyíthatóan nem megfelelő tájékoztatást adott ügyfeleinek a devizahitel által viselt árfolyamkockázatról.

A Kúria Konzultációs Testülete még áprilisban mondta ki, hogy amennyiben a bankok bizonyíthatóan nem tájékoztatták kellőképpen a devizahiteles ügyfeleiket a hitelkonstrukciók árfolyamkockázatáról, a megkötött szerződések érvényüket veszíthetik.

A testület ezután jutott arra, hogy a nem megfelelő tájékoztatás esetén sem kell érvényteleníteni a hitelszerződéseket, viszont lehetőség nyílik a bíróságok számára, hogy az adósoknak kedvező módosításokat vigyenek be a kérdéses szerződésekbe.
(Jogi zsargonban ez lépésről lépésre úgy néz ki, hogy érvénytelenítik a problémás szerződést, majd kiküszöbölik belőle az érdeksérelmet, aztán újra érvényesítik.)

A bíróságok számára nem kötelező érvényű, de irányadó állásfoglalás két módot határoz meg  az hitelesek kárára történt érdeksérelem kiküszöbölésére:

az egyik szerint a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben határozzák meg, ügyleti kamatként pedig a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat (BUBOR) szerződéskötés-kori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni;
másik lehetséges mód, ha a szerződést a bíróság úgy nyilvánítja érvényessé, hogy a deviza/forint átváltási árfolyamot maximálja, miközben változatlanul hagyja a szerződésben rögzített kamatmértéket a forintosítási fordulónapig. Annak meghatározása, hogy a fogyasztó milyen mértékű árfolyamkockázat viselésére
köteles (maximált árfolyam), bírói mérlegelés tárgya a konkrét szerződés alapján, szükség esetén szakértő bevonásával.



Érdemben tehát mindez azt jelenti, hogy a Kúria iránymutatása megteremti annak lehetőségét, hogy a devizában felvett hitel árfolyamkockázatát (vagyis azt az esetet – ami be is következett -, amikor a hitel és a törlesztőrészlet forintban kifejezett értéke jelentősen megugrik) nem csupán a hitelfelvevőknek kell viselniük, a károk egy része megosztható a bankokkal.
Mindazonáltal a Kúria arra nem adott lehetőséget, hogy a devizahitel-szerződéseket nagy számban újra lehessen tárgyalni az adósoknak kedvezőbb módon, a mostani iránymutatás már alapból is a szerződések azon szűkebb körére vonatkozik, melyeknél bizonyítható a tisztességtelen tájékoztatás a pénzintézetek részéről.

Kattints és iratkozz fel a hírlevélre: https://civilkontroll.com/newsletter/

Emellett a Kúria azt is kizárta, ezeknél a tisztességtelen szerződéseknél úgy lehessen forintosítani a tartozás összegét, hogy az eredeti, devizahitelekre jellemző alacsonyabb kamat megmaradjon.

A Kúria  állásfoglalásai azután érkeztek, hogy az Európai Bíróság márciusban döntött: az Orbán-kormány adósmentő törvényei nem felelnek meg az uniós jognak, és a devizahitelesek jogainak.

Az Európai Bíróság döntése értelmében az uniós jog szerint egyetlen hazai devizahiteles törvény sem mondhatta volna ki azt, hogy nem lehet megsemmisíteni a kölcsönszerződéseket, ha az árfolyamkockázatról szóló rész azokban tisztességtelen.

Márpedig a devizahitelesek képviselői szerint az Orbán-kormány 2014-es adósmentő törvényei, és nyomában a magyar bírósági gyakorlat épphogy nem a szerződések megsemmisítését, hanem kijavítását irányozta elő azokban az esetekben is, amikor egyértelművé vált, a pénzintézetek nem tájékoztatták tisztességesen az árfolyamkockázatról az ügyfeleket – vagyis nem árulták el, hogy a devizahitelek esetében jelentős a veszélye annak, hogy a törlesztőrészlet jelentősen növekedik.

A hitelesek képviselői azt is kifogásolták, hogy Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal (EBRD) kötött 2015-ös megállapodásában az Orbán-kormány ígéretet tett arra, hogy a Magyarországon működő pénzintézeteknek nem kell terheket viselniük a devizahitelek forintosítása miatt, illetve hogy a kormány nem hoz olyan törvényt, amely a bedőlt hitelesek elleni végrehajtásokat (pl. kilakoltatásokat) akadályozná.

loading…


Facebook hozzászólások

Figyelem! A Nemzeti Civil Kontroll egy határokon átívelő széles körű baráti közösség és nem „deviza”- hiteles érdekvédelmi szervezet!
Ennek ellenére arra törekszünk, hogy azok a hírek, vélemények, károsulti gondolatok, valamint jogászi, ügyvédi és pénzügyi szakértői vélemények, dokumentumok, bírósági ítéletek melyek a „fősodratú” médiában nem kapnak publikációs felületet, nálunk megjelenjenek. Ezáltal is elősegítve a károsultak szélesebb információszerzésének lehetőségét.
A Nemzeti Civil Kontroll szerkesztősége a devizakárosultak részére nem ad, és soha nem is adott jogi tanácsokat, utasításokat és nem végez jogi képviseletet sem. Az oldalainkon fellelhető dokumentumok, olvasói gondolatok, ügyvédi, szakértői vélemények kizárólag azok szerzőjének véleményét tükrözik, melyet a szerkesztőségünkhöz a szerzők közlés céljából eljuttattak, illetve az internetes portálokon, vagy közösségi média felületeken bárki számára hozzáférhető forrásból származnak, melyeket oldalainkon másodközlésként megjelentetünk. Ezen dokumentumok és információk hasznosságát, vagy valóságtartalmát nem áll módunkban ellenőrizni. Természetesen ezek a dokumentumok, írások, illetve gondolatok szabadon felhasználhatóak, de a Nemzeti Civil Kontroll kizár minden felelősséget a felhasználásukból eredő esetleges károkért. Konkrét jogi probléma esetén kérjük, hogy forduljon ügyvédhez. FELHASZNÁLÁSI FELTÉTELEK, COOKIE HASZNÁLAT, GDPR-ADATVÉDELEM